Bevezetés a neveléstudományba. Művészetpedagógia 5. előadás.

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a neveléstudományba. Művészetpedagógia 5. előadás."— Előadás másolata:

1 Bevezetés a neveléstudományba. Művészetpedagógia 5. előadás

2 A reneszánsz képzés Tétel: a képzőművészek és a literátorok különböző kultúrát képviselnek a képzőművészek többsége inasként tanulta meg a szakmát viszonylag hosszú idő velencei szabályzat szerint. 5 év az inaskodás 2 év vándorlás ezután szerez ahhoz jogot, hogy műhelyt alapítson fiatalon fognak a céhes tanulásba Andrea del Sarto: 7 éves, Tiziano 9, Mantegna és Sodoma 10. Uccello 11 (Lorenzo Ghiberti műhelye), Michelangelo 13 (Ghirlandaio műhelye), Palladio 11, Botticelli 13, Leonardo 14 (Veroccio műhelye) előzetesen már a városi plébániai iskolában megtanultan irni-olvasni az abacus-iskolákban megtanulták a számtant (magasabb fokú tantárgy) - főleg a kereskedők gyermekei jártak ide az inas családtagként élt (étekés és oktatás biztositottak számára) Sodoma apja 50 dukátot fizet a 7 éves képzésért máskor a tehetségesen tanulónak fizetnek (pl. Michelangelo 6-8-10 dukátot kap az 1-2-3. tanuló évében) néhol az inasok felveszik a mesterük nevét művészláncok sora alakul ki

3 Példa: a studium humanitatis megkövetelte eruditio Sandro Botticelli: A Rágalom (1496.) Apellész: Rágalom Lukianosz: De calumnia, 5. Leon Battista Alberti: A festészetről (Della Pittura), 1436. 53. bek.

4

5 néhány műhely központi szerephez jutott Lorenzo Ghiberti ( Donatello, Michelozzo, Uccello, Polloiolo, Masolino) Verochio ( Leonardo da Vinci, Botticelli, Ghirlandaio, Lorenzo DI Credi, Perugino) Raffaello (Giulio Romano, Caravaggio, Lorenzo Lotti) a műhelyeknek saját rajzgyűjteménye van – ez egységesíti a műhely stílusát általában üzleti titok fátyolozza el néhol az individuális megformálást is szrogalmazták humanisták/irók/természettudósok egyetemen képzik őket a XV. századi itáliai egyetemek: Bologna, Ferrara, Firenze, Nápoly, Padova, Pavia, Perugia, Piacenza, Pisa, Róma, Salerno, Siena, Torino (15 db) ekkor már a padovai a legjelentősebb az elit 52 tagja itt végzett (a fele nem venetóból származott!) azaz a velencei fennhatóság toleráns lehetett főleg természettudományban jó (term. Filozófia és medicina) 18 padovában végzett ilyen van (az 53 term.tud elitben) a 2. Bologna a 3. Ferrara ( az elit 12 tagja járt ide) - kb 16 éves korukba mennek a diákok egyetemre a szokásos skolasztikus képzést (az ars-on a septem artes libarales) kiegésziti 3 humanióra: történelem, poética, etika

6 Antonio Pollaiuolo: Meztelen férfiak küzdelme (1468 k.) Firenzei mesteriskola mozdulatok bemutató lapja egy antik szarkofágról

7 kötelkező a latin nyelvű oktatás ( a diákok egymás között is igy beszélnek)ű - az egyetemi költség magasabb, mint a céhes Toscanaban 1 év kb 20 forint (ebben 2 szolga is van) Az építészet nem számított külön mesterségnek épitészcéhek nem léteztek - általában másnak képezték ki őket Brunelleschi – aranyműves Alberti – universitast végzett humanista Összefoglalás: -A 15. században Itáliában 2 kultúra és ennek megfelelően 2 képzési rendszer működött -Kétkezi (olasz nyelv, céh v. műhely) -Szellemi (latin, egyetem) A literátorok birtokában vannak a magasabb műveltség fontosságának Ghiberti a képzőművészeknek is tanitattné a hét szabaed művészetet + humaniórákat Alberti is azaz a mikro- és makrokozmosz ismeretét (csillagászat stb!, püthagoreusok) -Sok értelmiségi egyetem után ‘akadémiák’ látogatója lesz -Firenzei platonikus akadémia (alapító: Bertolo- szobrász) -Milánó (Leonardo) -Róma (Bandinelli) -Az antik tudás ezeken a helyeken terjed el -Általában vannak könyvgyűjteményei is

8 Franchino Gaffurino: De harmonia musicorum (1512)

9 Maiano-testvérek (képzőművészek) – 29 saját könyvük van fele vallásos tárgyú (Biblia, Jeromos, Miasszonyunk csodái) fele világi (Dante, Boccaccio, Livius: Róma története, Nagy S-regény) Leonardo da Vinci: 116 könyv pl. 3 latin nyelvtan, Ágoston, Ambrus, humoros versek, anatómia, asztrológia, kozmológia sokan dőlt betús irásmódot használják (a modern kultúra része ez!) Raffaelo, Michelangelo, Pontormo - azaz biztosan jártak a humanisták grammatikai osztályába sokan tudnak latinul és görögül (de Tiziano pl. nem!) de egyre többen hisznek az ‘egyetemes tudás’ eszményében leghiresebb kifejtője: Castiglione: Az udvari ember (1528)

10 A reneszánsz matematika (amelyet a képzőművészeknek illett megtanulni) Két vonulat antik matematikai ismeretek újbóli fölfedezése - Eukleidész - Arkhimédész - Apollóniusz (kúpszeletek) jeles művelő: Luca Pacioli Leonardo da Vinci eredményeik: arab számjegyek elterjedése (+ zéró), tizedes tört (13. századtól) - ezt sokszort Boethiusnak (6. sz.) tulajdonítják (Püthagoraszt pedig az abakusszal azonosítják)

11 Misztikus matematika alapja: Platón a számoknak az örök igazságot tulajdonította a neoplatonisták örökségként kezelik pl: Raffaelo: Athéni iskola (1509-11)- Euklídész Pinturicchio: Arithmetica (1492 -95) Eukleidész: Elemek (1577. London, - előszó: John Dee, mágus: a számok okkult erejéről értekezik benne) Pico della Mirandola: „ A számok kínálják az egyik utat afelé, hogy kikutassunk és megértsünk mindent, amit tudni érdemes.”

12 Eukleidész: Elemek H. Billingsley fordítása, John Dee előszava 1570, London

13 Raffaelo: Athéni iskola (1509-11) részlet: Eukleidész

14 Pinturichio: Arithmetica (1492-95)

15 Jacopo de’ Barbari: Luca Pacioli portréja (1495)

16