Az irodalomtudomány alapjai

Az előadások a következő témára: "Az irodalomtudomány alapjai"— Előadás másolata:

1 Az irodalomtudomány alapjai
Anglisztika alapszak Germanisztika alapszak Kedd ADs 035

2 Szöveg és irodalmi szöveg
nyelvi kijelentések: mondat vs. szöveg szövegszintű jelenségek: határozott/határozatlan névelő anaforika, igeidők használata, deixis, alá- és fölérendelések, ismétlődő szemantikai elemek szövegelmélet: 1970-es évektől alapegység = szöveg tulajdonságai: koherencia zártság jólformáltság jólszerkesztettség kommunikatív intenció

3 Szöveg – szövegelmélet
Szövegdefiníciók: Klaus Brinker: szöveg = „nyelvi jelek véges sorozata, amely önmagában koherens, és mint egész felismerhető kommunikációs funkciót jelez” T.A. van Dijk: szöveg = olyan nyelvi jelek/mondatok sorozata, amelyeknek van makrostruktúrája - makrostruktúra: a szöveget/nagyobb szövegrészeket öszetartó összefüggések rendszere - makro-szabályok határozzák meg (felesleges elemek elhagyása, kiválasztása, általánosítás, szerkesztés és integráció – Szövegelmélet: interdiszciplinaritás (pl. retorika, stilisztika, irodalomtudomány, műfajelmélet stb.)

4 Szöveg – szövegelmélet
szöveg: sokrétűen strukturált egység példa: van Dijk modellje szövegstruktúrák: 1) a szöveg szintjei szerint: fonológiai szövegstruktúrák szintaktikai szövegstruktúrák pragmatikai szövegstruktúrák 2) terjedelem/”hatókör” szerint: mikrostruktúrák makrostruktúrák 3) a struktúrák formája/milyensége szerint: retorikai struktúrák szuperstruktúrák (pl. argumentáció, narráció), prezentáció elemi műveletek minden szinten: addíció, ellipszis, permutáció, szubsztitúció

5 Szöveg, irodalmi szöveg – szövegelmélet
irodalmi művek = szövegek, nyelvi kijelentések sajátosan szervezett és sajátosan funkcionáló egységei irodalomtudományos vizsgálatok = az irodalmi szöveg szövegszerűségének tudatos vizsgálata, szintaktika, szemantika, pragmatika síkja: 1) szintaktikai aspektus: formai jegyek, összefüggések, kompozíciós szabályszerűségek, mikro- és makroszintű szövegszervező elvek (itt elsősorban retorikai struktúrák); 2) szemantikai aspektus: a „jelentés” kérdése a) az irodalmi szöveg sajátos belső szemantikai összefüggései, b) az irodalmi szövegek sajátos referenciális viszonyai, fikcionalitás; 3) pragmatikai aspektus: az irodalmi kommunikáció sajátosságai, az irodalmi szöveg és a kultúra viszonya, intertextualitás jelenségei. komplex összefüggésrendszer, komplex vizsgálat: időleges redukció

6 Irodalmi szöveg – szintaktikai aspektusok/ retorika
retorika és szövegelmélet kapcsolata történeti áttekintés: grammatika: helyes beszéd tudománya (ars recte dicendi/loquendi) retorika: „jó” beszéd/nyelvhasználat tudománya (ars bene dicendi/loquendi) cél: a hallgatóság tudatos, célzatos befolyásolása, meggyőzése, ismereteinek, véleményének manipulálása speciális szövegjegyek révén (mondatrészek, mondatok, mondatsorozatok, globális szövegstruktúra)

7 Retorikai ismeretek retorikai struktúrák:
cél: optimális hatás, effektivitás alapjuk: grammatikai szerkezetek alapműveletek: addíció = hozzáadás, ellipszis = elhagyás, permutáció = felcserélés, szubsztitúció = helyettesítés konvención alapuló szabályokra épülnek, de produktivitást is igényelnek alapműveletekkel kapcsolatos rendszer: 1) szintek (fonológia, morfológia/lexikon, szintaxis, szemantika) 2) alapművelet típusa (addíció, ellipszis, permutáció, szubsztitúció) 3) műveletek területe (szó[csoport], mondat, szekvencia, szöveg) 4) a műveletek egyéb korlátai (hely, frekvencia, stb.)

8 Retorikai ismeretek: „klasszikus” retorika
Ókor: görög városállamok: népgyűlések, törvényszékek, ünnepségek - Empedoklész: a retorika első mestere - leontinoii Gorgiász: retorikai stilisztika alapjai „a beszéd hatalma nem ismer határokat, megfelelő alkalmazásukkal minden véghezvihető” - Platón: Gorgiász, Phaidrosz – retorika + erkölcsi kategóriák - Arisztotelész: Retorika retorika rendszerezése, szónoki beszéd fajtái, részei, funkciói, a jó szónok jelleme, előadásmódja, stílusa, a szónoklat logikai érvei retorika: a dialektika része, a filozófiába integrálja

9 Retorikai ismeretek: „klasszikus” retorika
ókori Róma: ‘ars oratoria’ - Marcus Tullius Cicero: De inventione – szónoklás mint politikai tudomány De oratore – nyelvi tisztaság, világosság, elegancia, ideális szónok tulajdonságai - Marcus Fabius Quintilianus: Institutio oratoria – antik retorikai ismeretek kézikönyve: retorika története, jogi vonatkozások, szónok feladatai, szónoki beszéd részei, retorikai alakzatok definíciója - 1. század: hanyatlás – Pszeudo-Longinosz, Tacitus retorika politikai jelentősége csökken, kulturális jelentősége nő retorika és költészet szorosabb kapcsolata: Diomédész: Ars grammatica I. Grammatika; II. Retorika; III. Költészet és metrika retorikai eszközök a szövegek értelmezésében