Az immunológia alapelvei

Az előadások a következő témára: "Az immunológia alapelvei"— Előadás másolata:

1 Az immunológia alapelvei
Müller Viktor Célorientált kalandozás a bonyolultság útvesztőjében: milyen célok, funkciók köré szerveződik a bonyolultság?

2 Mi a cél? a kórokozók felismerése
védekező reakció az összköltség (a kórokozó által okozott kár + az immunreakció költsége) minimalizálására az immunrendszer működtetésének költségei: közvetlen költség: az immunrendszer fenntartása és aktiválása közvetett költség: „óhatatlan veszteségek” (bystander damage) Egy sejtet elpusztítani viszonylag egyszerű. Szelektíven pusztítani rendkívül nehéz. Analógia: biztonsági ellenőrzés a repülőtéren. Csak akkor van értelme a reakciónak, ha több hasznot hajt, mint amennyi kárt okoz. A végső cél, hogy az immunreakció költségének és a kórokozó által okozott kár költségének összege minél kisebb legyen. Analógia: az adóellenőrzés mértékét úgy érdemes belőni, hogy a befolyt adó mínusz az ellenőrzés költsége maximális legyen. Bystander damage analógia: ha ártatlanul ítélnek el valakit, vagy ha a túszejtők lerohanásakor a túszok némelyike is megsérül.

3 Ha félrehord az irányzék
allergia: reakció ártalmatlan anyagok ellen autoimmun reakció: saját szövetek ellen (kilökődés: átültetett szövetek ellen) Nem elég a saját-nem saját elkülönítés, mivel nem minden idegen (azaz nem saját) anyag ellen érdemes immunreakciót indítani. Példák: pollenallergia, asztma; fiatalkori (I-es típusú) diabétesz, szklerózis multiplex. az ártalmas idegen anyagokat kell felismerni

4 Veleszületett immunitás
gerincesekben és –telenekben egyaránt a specificitás az evolúció időskáláján alakul Mire irányulhat a felismerés? Nem igaz, hogy nem specifikus, csak más jellegű a specificitás. Egyáltalán nem „elavult”, pl még a gerincesekben is változott-változik az evolúció során. Az egér és az ember veleszületett immunitása is jelentős különbségeket mutat!

5 Veleszületett immunitás
gerincesekben és –telenekben egyaránt a specificitás az evolúció időskáláján alakul a kórokozók konzervatív struktúráit, illetve a szövetkárosodást ismeri fel humorális (pl antimikrobiális peptidek) és sejtes (pl falósejtek) komponens korlátozott sokféleség, memória és indukálhatóság A sokféleséget két tényező korlátozza: a kórokozók közös struktúráinak száma, illetve az, hogy az egyes mintázatok felismerésére külön-külön rendszereket kell kódolni és fenntartani. Konzervatív = az evolúció során lassan változó. Bár azért így is elég nagy lehet a sokféleség: pl. tengerisünökben sok száz receptor!

6

7 Adaptív immunitás csak gerincesekben
a specificitás az egyedi élet során alakul nem konzervatív struktúrákat is felismerhet jelentős memória és indukálhatóság szelektivitás és specializáció hatékonyság célzott tűzerő A memória és az indukálhatóság összefüggenek. Később látni fogjuk, hogy a memória jórészt annak az eredménye, hogy az adott kórokozó elleni „készültségi állapot” nem süllyed vissza az indukció előtti szintre. Három tényező játszik közre abban, hogy az adaptív immunitás sokkal többféle struktúrát célozhat meg, mint a veleszületett immunitás. Az egyik az egyedi élet során alakuló specificitás, amely elég gyors ahhoz, hogy kövesse a gyorsan változó (evolválódó) kórokozókat. A másik a szűk specificitás, azaz a nagyfokú szelektivitás, amely lehetővé teszi, hogy a gazdaszervezet saját struktúráihoz hasonló (de azokkal nem azonos) struktúrákat is nagy biztonsággal felismerhessék (a saját anyagoktól megkülönböztethessék) és így támadhassák az adaptív immunrendszer sejtjei. Végül a harmadik az egyszerre fenntartott különböző specificitások száma, amely az adaptív immunrendszerben sokkal magasabb lehet a véletlenszerű előállításnak és az erősítésnek köszönhetően (lásd később). Összegezve: az adaptív immunrendszer többféle célpontot, és erősebben támadhat, mint a veleszületett rendszer. Megjegyzés: mindezek mellett nem tudjuk biztosan, hogy mi az előnye az adaptív immunitásnak a (csak) veleszületettel szemben. Egyesek szerint takarékosabb, mert a szelektívebb válasz hatékonyabb, így kisebb is elég belőle. Ugyanakkor a magas diverzitást fertőzés hiányában is fenn kell tartani, tehát kérdés, hogy kisebb-e a „készültség” költsége. Mások szerint a szelektivitás előnye, hogy az adaptív rendszernek köszönhetően jobban tolerálhatók a hasznos és/vagy ártalmatlan baktériumok, amelyek kulcsfontosságú szerepére egyre inkább fény derül.

8 Nagy erejű fegyvereket nem vethetünk be a saját területünkön...

9 ... csak akkor ha szelektíven meg tudjuk célozni az ellenséget.
További analógia: egy általános inszekticid nemcsak a káros rovarokat pusztítja el, hanem mindet. Sokkal jobb szelektív szereket használni, amik pl csak krumplibogarakra hatnak, de méhekre nem.

10 A szelektivitás következményei
az egyes kórokozókat külön-külön kell felismerni a változó kórokozók becsaphatják a felismerőrendszert megoldás: véletlenszerű folyamat hozza létre a felismerési mintákat Minél szelektívebb a felismerőrendszer, annál könnyebb becsapni, elmozdulni a „keresőképtől”.

11 Felismerések a felismerésről
antigén = minden, ami immunválaszt vált ki pl: kórokozók, de „ártalmatlan” anyagok is receptor = felismerőmolekula A felismerés alapja mindig kulcs-zár típusú molekuláris kapcsolódás. a veleszületett immunrendszer receptorai öröklötten kódoltak, és konzervatív struktúrákat ismernek fel T-sejt, B-sejt: a specifikus antigénreceptorokkal rendelkező limfociták két fő típusa – az adaptív immunrendszer részei

12 Szomatikus rekombináció, génátrendeződés: kombinatorikus sokféleséget hoz létre. Analógia: menübe előétel, főétel, desszert, stb. Szomatikus = testi sejtekben zajló TcR = T-cell receptor (T-sejt receptor) germline = csíravonal germline TcR: a génegyüttes ivarsejtekben kódolt változata. Ez a változat marad meg (inaktívan) a nem-immun testi sejtekben is; az átrendeződés itt bemutatott folyamata csak a T-, illetve (a B-sejt receptorok génjein) a B-sejtekben megy végbe. Még egy érdekes folyomány: az érett limfociták DNS-e más, mint az összes többi sejtünké! Az ikrek limfocitarepertoárjai is különböznek.

13 A részleteket nem kell tudni, csak az alapelvet.
Ig = immunglobulin = BcR = B-sejt receptor Ig: könnyű lánc (kappa és lambda), nehéz lánc (H) TcR: alfa-lánc, béta-lánc Junctional diversity, azaz kapcsolódási sokféleség: a különféle darabok összeillesztése során egy további folyamat gyakorlatilag véletlenszerűen nukleotidokat (legfeljebb néhány tucatot) illeszt némelyik kapcsolódási régióba. Ez kodononként (azaz aminosavanként) húszszorosára növeli a változatok számát, és számszerűen összességében ez a folyamat a diverzitás legfontosabb forrása. A kombinatorikus sokféleség jelentősége valószínűleg abban áll, hogy a teljes génszakaszok variálásával egymástól jelentősebben eltérő változatokat hoz létre, amelyeknek azután rengeteg, kisebb mértékben eltérő változatát állítja elő a kapcsolódási diverzitás.

14 Apró peptiddarabokat ismernek fel – lásd később
Apró peptiddarabokat ismernek fel – lásd később. Fontos, hogy a véletlenszerű folyamatok által létrehozott sokféleség éppen a peptidek kapcsolódási helyét, azaz a receptorok felismerőképességét, specificitását érinti.

15 Véletlenszerű specificitás
az elvi lehetőségek száma csillagászati a ténylegesen létrehozott specificitások száma is óriási emberben 2.5  107 féle T-sejt specificitás a megvalósított cél: minden lehetséges kórokozót felismerni újabb problémák: mennyiség és tolerancia Kérdezd meg a hallgatóságot, hogy rájönnek-e a problémára! Hasonlat: mintha a rendőrség véletlenszerű fantomképdarabok alapján próbálná azonosítani a bűnözőket. A darabkák közül némelyik véletlenül éppen egy bűnözőre fog hasonlítani, de lesznek közöttük olyanok is, amelyek békés polgárokra vagy bűnözőkre és polgárokra egyaránt hasonlítanak. Ki kell szűrni azokat, amelyek a békés polgárokra adnának „hamis riasztást”. Továbbá: minden rendőrnél csak egyféle képdarab van, és nagyon sokfélére van szükség, hogy minden bűnözőt elkaphassunk. Így minden típusból kevés lesz. A biológia nyelvére visszafordítva a szót: a probléma alapja, hogy a peptiddarabok szintjén nincsen gyökeres kémiai különbség a kórokozók és a gazdaszervezet között. A véletlenszerűen előállított receptok egy része a gazdaszervezet peptidei ellen reagálna.

16 Mennyiség sokféle szűk specificitás kezdetben minden típus ritka
erősítésre van szükség Nagyon sokféle receptor (specificitás) kell ahhoz, hogy minden kórokozó ellen legyen legalább egy olyan, amely felismer valamit a kórokozó struktúrái közül. Mivel az immunsejtek száma szükségképpen korlátozott, így egy-egy féle receptort kezdetben kevés sejt hordoz. A kórokozók elleni hatékony védekezéshez elengedhetetlen, hogy az a kevés sejt, amely a kórokozót annak első támadásakor felismeri, jelentős mértékben (f)elszaporodjon, és a megnövekedett állomány vegye fel a harcot a behatolóval.

17 A klonális szelekció elmélete: MacFarlane Burnet 1957
Az utódsejtek megőrzik az osztódó sejt specificitását. Minden limfocita egyetlen meghatározott specificitású receptort hordoz. Az antigén felismerése osztódásra serkenti a sejtet. 1957-ben még semmit sem tudtak a T-sejt, B-sejt receptorokról! Természetes szelekció az immunrendszerben. MacFarlane Burnet (Sir Frank Macfarlane Burnet) egyetlen ember ban Nobel-díjat kapott az immunológiai tolerancia felfedezéséért – amiben az ő szerepe elsősorban az elmélet megalkotása volt, és a társdíjazott Peter Medawar végezte el a bizonyító kísérleteket.

18 A klonális szelekció megnöveli az antigént felismerő sejtek számát
A kórokozó eltávolítása után a specifikus sejtállomány újra összezsugorodik

19 Elsődleges és másodlagos immunválasz
A memória két tényezőből tevődik össze: egyrészt a specifikus sejtek kiindulási állománya az elsődleges immunválasz után a kiindulási szintnél magasabb marad. Másrészt a megmaradó memóriasejtek minőségileg is különböznek a kezdeti „naív” sejtektől, azoknál könnyebben és gyorsabban aktiválhatók. A memória T sejtek egy része a megtámadott szövetben marad, hogy rögtön észlelje az ugyanott újra behatoló kórokozót. Az ábra a B-sejtek példáját mutatja, de hasonló folyamat játszódik le T-sejtekkel is.

20 Autoimmunitás a véletlenszerűen generált specificitás irányulhat saját anyagok ellen is a sokszorozódási mechanizmus súlyosbítja a veszélyt a klonális szelekció (részleges) megoldást kínál

21 Klonális (negatív) szelekció
A limfociták a szervezet majdnem minden pontjára eljutnak, így az autoreaktív limfociták találkozhatnának a specifikus autoantigénjükkel, a találkozás hatására pedig megfelelő körülmények között sokszorozódnának és nagy pusztítást vihetnének végbe. Ezért még az előtt kell eltávolítani őket, mielőtt kijutnának a keringésbe. Sokszorozott autoreaktív klón Deléció a sokszorozódás előtt T-sejtek: a csecsemőmirigyben B-sejtek: a csontvelőben az érési folyamat során.

22 Problémák  a negatív szelekció önmagában nem elég
minden „saját” mintázatot ki kell fejezni a negatív szelekció szerveiben véletlenszerű génkifejeződés a csecsemőmirigyben a fehérjék egy része térben és időben korlátozottan termelődik megéri-e a negatív szelekció? sok idegen anyag ártalmatlan, a felvett tápanyagok és a szimbionta baktériumok pedig egyenesen hasznosak  a negatív szelekció önmagában nem elég Ismét: nem elég a „saját” felismerését megtanulni, és minden nem saját ellen reagálni. A veszélyes „nem saját” felismerésére is szükség van, és csak ez ellen kell immunreakciót indítani. Emellett nem gazdaságos a csak egy szövetben vagy csak ritkán kifejeződő saját anyagokat is bevonni a negatív szelekcióba – erre részben az ignorancia és a perifériás tolerancia adnak megoldást, de erre most nincs időnk kitérni.

23 “Dirty little secret” a tiszta antigének zöme nem vált ki immunválaszt
adjuvánsokra („koszra”) van szükség a bakteriális sejtfal komponensei elölt baktériumok a felismerés két szinten történik! a „veszély” felismerése a konkrét antigén specifikus felismerése Az immunrendszer tehát általában nem reagál az ártalmatlan anyagokra!

24 A veszély felismerése bakteriális és virális eredetű anyagok
sejtkárosodást jelző anyagok Dendritikus sejt érési folyamata A dendritikus sejt őrszem és bíró egy személyben. Érzékeli, ha nincs rendben valami, és egyből a körözést is kiadja a közelben fellelt gyanús elemek fantomkép-darabjai ellen.

25 A nagy körforgás A dendritikus sejtek minden szövetben lesben állnak, szondázzák a környezetüket. Egyrészt felvesznek anyagokat a sejtek közötti térből, másfelől nyitva állnak sokféle vírusfertőzés előtt. Ha gyanúsat észlelnek, érési folyamaton mennek keresztül, és elvándorolnak a perifériás nyirokszervekbe, ahol a szerzeményeiket bemutatva riadóztatják a limfocitákat.

26 A célpont befogása az érett dendritikus sejt aktiválja azokat a limfocitákat, amelyek receptora kapcsolódik az általa bemutatott peptidekhez az aktivált limfociták sokszorozódnak és a szervezetben járőrözve megkeresik a kórokozót a keresést segítik a fertőzés helyén felszabaduló (és gyulladást keltő) anyagok – ismét a veleszületett rendszer működése

27 humorális immunválasz
APC = (professzionális) antigénprezentáló sejt – elsősorban a dendritikus sejtek tartoznak ide. sejtes immunválasz humorális immunválasz

28 A fertőzött sejtek felismerése
Ezt az ábrát idén átugrottam, ezért nem vizsgaanyag! Minden sejt folyamatosan „igazolja magát”, a felszínén bemutatja a benne képződő fehérjék darabjait. Az egészséges sejt felszínén csak „saját” peptidek jelennek meg, a fertőzött sejt viszont bemutatja a fertőző kórokozó darabkáit is. A sejtben keletkező fehérjéket a proteaszóma darabolja fel. A dendritikus sejtek (és még néhány sejttípus) emellett képes a környezetéből felvett anyagokat is hasonlóképpen bemutatni. MHC: így hívják azokat a molekulákat, amelyekhez kapcsolódva megjelennek a sejtfelszínen a bemutatott peptiddarabok. Fontos a polimorfizmus: egyrészt mindent be kell tudni mutatni, másrészt gyakoriságfüggő szelekció érvényesül. MHC-polimorfizmus: az MHC-géneknek nagyon sok változata (allélje) létezik a populációban, és mindegyik másmilyen peptideket képes bemutatni. Így minden egyed más-más peptideket képes bemutatni ugyanabból a kórokozóból. Ez is erősíti az immunválasz kiszámíthatatlanságát a kórokozók számára. A HIV-fertőzött ikrek esete: ugyanaz a fertőzött vérkészítmény fertőzött meg egy egypetéjű ikerpárt közvetlenül a születésük után, 1983-ban. Ugyanolyanok az MHC-molekuláik is, ezért ugyanazokat a peptideket mutatják be a fertőzött sejtek a két ikerben. És valóban: a vizsgálatok szerint ugyanazon peptiddarabok ellen van immunválaszuk. Viszont a reagáló T-sejtek receptorai mások (más géndarabokból szerelődtek össze), ami illusztrálja, hogy a véletlen receptorspecificitás még egypetéjű ikrekben is más lesz, de mindkettőjük receptorváltozatai között voltak olyanok, amelyek az azonos, bemutatott HIV-peptid—MHC komplexeket felismerték. Ez a fajta „tanulás” sok szempontból hasonló az idegrendszeri tanuláshoz: pl. ha két ember meg tudja tanulni ugyanúgy ugyanazt a verset, de ennek az agyi reprezentációja különböző lesz kettejükben.

29 A veleszületett és az adaptív immunrendszer összjátéka
Öröklött felismerő mechanizmusok állapítják meg a veszélyhelyzetet. Az adaptív immunrendszer „befogja” a célpontot, felerősíti a megfelelő specificitású csapásmérő eszközöket. A kijelölt célpontok elpusztításában veleszületett ölőmechanizmusok is részt vesznek. Az immunrendszer számára tehát az jelzi a veszélyhelyzetet, ha a veleszületett immunrendszer receptorai – felismerve a baktériumok, vírusok konzervatív struktúráit vagy a szövetkárosodást – jelzik a kórokozó vagy sérülés jelenlétét.

30 Védőoltások Amik működnek, és amik nem. Esettanulmányok tanulságokkal.

31 Miért mutatom ezt a képet?
Kölcsey gyerekkori himlő miatt vesztette el a jobb szeme világát.

32 Jenner és a feketehimlő
Edward Jenner ( ) kakukk, léggömb, téli álom, vándormadarak Feketehimlő (variola) mortalitás: 30-35% (V. major) Voltaire: 60% elkapja. „varioláció”: szándékos fertőzés a kevésbé virulens V. minorral A tehénhimlővel fertőzött fejőasszonyok védettek. Edward Jenner kísérletező kedvű orvos volt, a kakukkfiókák viselkedésének leírásáért választották a Royal Society tagjává. A feleségét úgy ismerte meg, hogy hidrogénnel töltött léggömbjével a leendő apósa kertjében landolt. A feketehimlő ősi betegsége volt az emberi fajnak. Már ókori források is említik, és a Kolumbusz utáni időkben Amerika őslakosságának zömét kiirthatta. Jenner orvosként maga is végzett variolációt, mielőtt a tehénhimlős vakcinát felfedezte volna. Ezt a módszert Kínában már a középkorban alkalmazták.

33 Jenner és a feketehimlő
Vakcina (1796): tehénhimlő hólyagjából vett mintát beledörzsölte egy 8-éves fiú karján ejtett sebbe enyhe tehénhimlő után meggyógyult variolációnak ellenállt Jenner eredeti tanulmánya elérhető itt: A fejőasszony jött hozzá (mint orvoshoz) tehénhimlővel, és ő megragadta az alkalmat az elmélet kipróbálására. (Don’t think; try). Később a saját fiát is beoltotta. Már Jenner előtt többen felismerték a tehénhimlő hatását, de ő végzett először alapos vizsgálatokat, és ezek hatására terjedt el a vakcináció. A „vakcina” név a latin „vacca” (=tehén) szóból ered. A tehénhimlő latinul variola vaccinae. Érdekes módon az oltásokhoz továbbtenyésztett törzs (vaccinia vírus) nem azonos a tehenekben ma megtalálható tehénhimlő vírussal – a pontos eredete tisztázatlan. Két szigorúan őrzött laborban tartják fenn a feketehimlő vírusát, az Egyesült Államokban, illetve Oroszországban. Ez az egyetlen emberi kórokozó, amit sikerült kiirtani. Eradikáció 1950 körül még évente 50 millióan betegedtek meg 1967: WHO kampány kezdete 1977: az utolsó ismert eset

34 Jenner és a feketehimlő
Működött, mert hatékony a humorális immunválasz nem változékony a kórokozó A védettség életre szól (bár gyengül), mert élő vírus a vakcina, ami „perzisztens antigén”. Az eradikáció lehetséges volt, mert nincs állati gazda. (nincs perzisztens fertőzés) Egyesek szerint a majomhimlő vírusa idővel átugorhat az emberre. Ez óriási járványt indíthatna el, hiszen a védőoltás megszüntetésével idővel a teljes népesség fertőzhetővé válik. A legtöbb vírusfertőzés (és bizonyos egyéb fertőzések) esetében úgy tűnik, hogy nagyon kis mennyiségben megmarad a kórokozó a szervezetben, és ez hozzájárul az élethossziglan tartó immunmemóriához. Ugyanakkor a legtöbb esetben a kórokozó nem tud újra aktiválódni, nem tudja újra fertőzőképessé tenni a gazdát. Perzisztens fertőzésnek azt nevezzük, amikor tartósan fertőzőképes marad a gazdaszervezet.

35 Járványos gyermekbénulás (poliomyelitis)
Legyengített vírus (OPV: Sabin-csepp) Működött, mert … ugyanaz a történet. Visszanyerheti a patogenitást, és akkor a beoltottakról továbbterjedő vírus oltatlan emberekben betegséget okozhat! Nagyon egyszerű egyszálú RNS-vírus ben kémiai szintézissel előállították! A Salk-vakcina pedig elölt vírust tartalmaz: ez nem fertőzhet tovább, viszont csak pár évig tart a védettség. Az eradikációs kampány az OPV-t használja. Van esély a globális eradikációra, mert nincs állati gazda, és nem alakul ki fertőzőképes perzisztens fertőzés. A legyengített törzseket úgy állították elő, hogy majomból származó szövetekben, a testhőmérsékletnél alacsonyabb hőmérsékleten szaporították a vírust.

36 Diftéria, tetanusz Működött, mert
a toxin okoz betegséget a toxin ellen hatékony a humorális immunválasz a toxin szerkezete kötött A védettség az évek múltával elvész, mert nem élő vakcina, nincs perzisztens antigén. A diftéria okozója a Corynebacterium diphtheriae baktérium (felső kép). A betegség magyar neve: torokgyík. A gyerekkori mortalitás egyik fő okozója volt, gyermekek körében 20% körül volt a halálozási arány a védőoltás és az antibiotikumok feltalálása előtt. Az alsó kép diftériás gyereket ábrázol. A tetanusz okozója a Clostridium tetani baktérium, amely normálisan a talajban él, és elszennyeződött seben át juthat be a szervezetbe. Emberről emberre nem terjed. Mivel a kórokozó a környezetben él, az eradikáció szóba sem jöhet.

37 A működő vakcina titkai
hatékony a humorális immunválasz nem változékony célpont (élő kórokozó, perzisztens antigén) (de: sosem 100%-os a védettség)

38 Humán immundeficiencia vírus (HIV)
~1920: a vírus eredete ~1970: a járvány kezdete Afrikában 33 millió fertőzött évi kétmillió áldozat Sejtes immunválasz kiváltásával kísérleteznek, de egyelőre sikertelenül. Ebben az esetben a „siker” is csak terapeutikus vakcina lenne, ami nem akadályozza meg a fertőződést (mint az eddigi sterilizáló vakcinák), hanem a betegség kialakulását gátolja/enyhíti a beoltottakban.

39 HIV Nem működik, mert A vírus trükkjei:
nem hatékony a humorális immunválasz, nagyon változékony a vírus. A vírus trükkjei: a változékony fehérjéit kínálja tálcán az immunrendszernek. mutálódik és rekombinálódik. élethosszig lappang a látensen fertőzött sejtekben. Sejtes immunválasz kiváltásával kísérleteznek, de egyelőre sikertelenül. Ebben az esetben a „siker” is csak terapeutikus vakcina lenne, ami nem akadályozza meg a fertőződést (mint az eddigi sterilizáló vakcinák), hanem a betegség kialakulását gátolja/enyhíti a beoltottakban.

40 Ez itt a reklám helye Matematikai modellezés az AIDS-kutatásban
bbbn9102/1

41 Influenza Évente kb félmillió embert öl meg
Az 1918/19-es „spanyolnátha” járvány legalább 50 millió ember halálát okozta. a teljes földi népesség 2.5-5%-a 25 hét alatt 25 millió áldozat (a HIV-nek ehhez 25 év kellett) Az 1918-as nagy influenzajárványt egy olyan vírus okozta, ami madarakról terjedt át emberre. Jelentősen különbözött a korábbi emberi vírusoktól, ezért senki sem volt védett vele szemben, és történetesen az átlagosnál súlyosabb betegséget okozott. Most azért dobálóznak az új madárinfluenza veszélyével, mert egy új, agresszív törzs világszerte elterjedt vad- és házi madarakban, és pár száz esetben emberre is át tudott terjedni, igen magas halálozási arányt okozva. A fentiek alapján ezzel a törzzsel szemben sem a korábbi fertőzések, sem a jelenlegi védőoltások nem adnak védettséget. madárvírus volt a túlélőkben ma is kimutatható ellene antitest.

42 Influenza Működhet a védőoltás, mert
hatékony a humorális immunválasz, de Nem működik, ha megváltozik a vírus. Nem elvész a védettség, hanem folyamatosan, illetve ugrásokkal változik a vírus. A vírus trükkjei: a változékony fehérjéit kínálja tálcán az immunrendszernek. mutálódik és rekombinálódik. Az első trükköt alkalmazza például a gonorreát okozó baktérium is. Az influenzavírus azért tud rekombinálódni, mert szegmentált a genomja: az egyes géneket külön RNS-molekulák kódolják, és ezek szabadon keveredhetnek, ha egy sejtet több különböző vírus fertőz. Az influenza elleni védőoltást a folyamatos változás miatt évről évre újra meg kell alkotni. Ezt nehezíti, hogy már a járvány előtt ki kell találni, milyen törzs fogja a következő járványt okozni – ez kábé annyira egyszerű, mint az időjárást megjósolni hetekre előre.

43 „Sertésinfluenza” A/H1/N1 Új reasszortáns Nincs védettség
Teljes katyvasz Innentől nem vizsgaanyag.

44 Komplikált eredet

45 Világjárvány – pandémia

46 Világjárvány – pandémia

47 Világjárvány – pandémia

48

49 Magyarország 159/1 A 36. hétig 159 igazolt eset, egy halálozás.

50 Világjárvány – pandémia

51 Mennyire veszélyes? Alacsony mortalitás Főleg fiatalokat fertőz
Rizikófaktorok: krónikus betegségek (légzőszervi, elhízás, immunhiányos), terhesség Az idősebb korosztály harmadában antitestek Miben más: Járvány mérete Korcsoport-eloszlás Gyógyszer, védőoltás

52