Mezey Barna egyetemi tanár

Az előadások a következő témára: "Mezey Barna egyetemi tanár"— Előadás másolata:

1 Mezey Barna egyetemi tanár
A magyar alkotmányfejlődés tendenciái a kezdetektől 1848-ig

2 Alapfogalmak

3 Alapfogalmak állam alkotmány államtörténet politikatörténet
alkotmánytörténet jog jogtörténet

4 Állam A társadalom hatékony integrációját biztosító megoldás, történeti jelenség, mely egyidejűleg Hatalmi apparátus Területileg szerveződő igazgatás Fenti célok érdekében működő adóztatás

5 Az állam funkciói külgazdaság hódító nemzetközi kapcsolatok védelmező
külső Szervező funkció Erőszak- funkció belső termelésszervező rendfenntartó elosztó elnyomó társadalomigazgató- és szervező

6 Államtörténet Adott állam históriája, tehát
Az állam létrejöttének, fejlődésének, felbomlásának Az állam-és kormányformák, a főhatalom változásaink, Az államapparátus alakulásának, az egyes szerveknek, szervcsoportoknak Az állam területének, népességének, szimbólumainak valamint A közjognak a története

7 Alkotmány = Az állam szervezeti és jogi rendjének szabályozására szolgáló alapelvek összessége, melyek A főhatalom gyakorlására Az állami szervek működésére, az apparátus működésére Állam és polgára viszonyára A polgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkoznak

8 Az alkotmányok két alaptípusa
Történeti (vagy íratlan) tradícionális plasztikus rugalmatlan heterogén következetlen értelmezésfüggő Kartális vagy írott politikai akaratformálta rugalmas homogén következetes garanciális

9 A magyar történeti alkotmány elemei = sarkalatos törvények (jura fundamentalia)
Az ősszerződés Az aranybulla A koronázási eskü A hitlevél A bécsi béke A linzi béke A Pragamtica Sanctio Az évi közjogi törvények A vallásszabadságról és A nyelvről hozott törvények (Széchenyi István szerint)

10 Alkotmánytörténet Az állam szervezeti és jogi rendjének szabályozására szolgáló alapelvek , így A főhatalom gyakorlására Az állami szervek működésére, az apparátus működésére Állam és polgára viszonyára A polgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó princípiumok alakulásának története

11 Politikatörténet Politika ≠ Politikatörténet ≠ Politika ≠ Alkotmány
Állam Államtörténet Alkotmány Alkotmány-történet

12 Politikatörténet Politika = az a társadalmi tevékenység, melynek során a fontos döntéseket a közösségben és a közösség számára meghozzák. Politikatörténet = a döntések meghozatalára irányuló tevékenység (cselekvések, intézmények, programok, kapcsoalatok,stb,) története

13 Jog = a társadalmi élet szempontjából leglényegesebb viselkedésmódok, magatartások általános szabályozója, melyet éppen fontosságánál fogva a közösség vagy annak képviselője kikényszerít.

14 A jog Megjelenési formája a jogszabály Területei: a jogalkotás,
a jogképződés és a jogalkalmazás

15 Jogtörténet a társadalmi élet szempontjából leglényegesebb viselkedésmódok, magatartások általános szabályozósának valamint az előírt magtartások kikényszerítésének története

16 Magyar állammodellek (a 19. századig)

17 Magyar állammodellek (a 19.századig)
Nomád állam (11.századig) Patrimoniális állam ( századig) Rendi-képviseleti állam ( századig) (Kísérletek az abszolutizmus bevezetésére ( század)

18 A magyar államalapítás és Európa

19 Déli periféria: Itália
Európa régiói Északi periféria: Skandinávia Keleti periféria: Kelet-Közép-Európa Nyugati periféria: Anglia Nyugati frank birodalom (~Francia-ország) Keleti frank birodalom (~Német-ország) Oroszok Balkán Európa-centrum Ibéria Déli periféria: Itália Arab kalifátus centrum Bizánc centrum

20 A megkésettség tényezői
Merseburg 933 Augsburg 955 Géza a trónon 972 István koronázása 1000 Burgund állam: 413 Aquitánia 418 Száli frank állam 486 ~500 év

21 A megkésettség körülményei
A kialakulás üteme lassú: Róma szakadása 395 Nyugat Római Birodalom bukása 476 ~ 500 év A kialakulás üteme erőltetett Német Birodalom 967 Bizánc / Bulgária provincia 971 ~50 év

22 A megkésettség körülményei
A nyugati barbár államoknál: Békés Modell nélküli Szerves fejlődés A magyar államalakulatnál Kikényszerített, fenyegetett Feudális modell Szervetlen fejlődés

23 Centrum és periféria Modernizáció Szélső nemzetek Centrum állam(ok)
megkésettség Utolérési kényszer

24 A szervetlen fejlődés 1. politika 2. Ideológia
3. Állam, apparátus, hadsereg 4. Jog Diszfunkcionális jelenségek 5.Társadalom 6. Gazdaság

25 A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei
Nincs alternatíva: az ország követi a nyugati modell fejlődését, vagy végzetesen leszakad

26 A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei
Magyarország kényszerpozícióba került az európai munkamegosztásban.

27 A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei
. képtelen volt komoly ellenállást kifejteni a határainkon expanzív igényekkel jelentkező nagyhatalmakkal szemben

28 A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei
következetes, stabil centralizációt végrehajtani nem lehetett. A központosítás mindig csupán ideiglenes volt

29 A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei
A modellmódosítások a modellek eltorzulásával, az eredetitől eltérő működéssel jártak, ami diszfunkciót idézett elő

30 A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei
Ez állandó politikai beavatkozást igényelt a kormányzattól

31 A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei
A zavarok együtt jártak a „helyettesítő eszközök” fokozott igénybevételével.

32 A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei
Az ideológia túlsúlyos lett, a politikai elem túlságosan is áthatotta a tudat világát

33 A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei
messianisztikus küldetéstudattól telített reformer elit állama épített maga alá társadalmat

34 A szervetlen fejlődés (a megkésettség) következményei
A rendi politikai-jogi törekvések fölerősödtek a társadalom más rétegeivel és a királyi hatalommal szemben.