Indító gondolatok 2000-ben egy nemzetközi vizsgálat szerint 32 ország tanulói közül a magyar diákok mondták legtöbben, hogy nem szeretik az iskolát, mert.

Az előadások a következő témára: "Indító gondolatok 2000-ben egy nemzetközi vizsgálat szerint 32 ország tanulói közül a magyar diákok mondták legtöbben, hogy nem szeretik az iskolát, mert."— Előadás másolata:

1 Indító gondolatok 2000-ben egy nemzetközi vizsgálat szerint 32 ország tanulói közül a magyar diákok mondták legtöbben, hogy nem szeretik az iskolát, mert „az iskola unalmas hely, ahol kevés érdekes dolgot lehet csinálni”. Milyen jó lenne, ha érdekes lenne az iskola!

2 Hogy lehet ezt elérni? Érzelmileg motivált felfedeztető tanulási folyamatokkal. Az erősségeket feltáró és megerősítő pedagógiai módszerekkel. Élet közeli problémák felvetésével, feladatokkal. Élményt adó munkáltatással, újszerű foglalkozásokkal. A valóságos élettevékenységekhez rendeződő ismereteket kívánó valóságos produktumok létrehozásával.

3 Tehát kell egy olyan iskola, ahol
a diák tapasztalataira a diák képességeire a diák érdeklődésére építő pedagógiai tevékenység folyik. Ennek egyik eszköze lehet a PROJEKT.

4 Mi is a projekt? A köznyelvi értelmezésben valamely komplex feladat elvégzésének feltételeit, eszközeit, folyamatát, módszereit meghatározó terv. A téma, a feladat-rendszer az élet bármely területéről származhat. Nagyságát, bonyolultságát, időigényét tekintve nagyon különböző lehet.

5 A pedagógiai projekt Általában a gyakorlati életből származó komplex téma, probléma megoldásához, feldolgozásához szükséges célok, tevékenységek, módszerek, eszközök, eredmények együttese. Az eredmények létrehozásában a diákok érdeklődése és önállósága a döntő.

6 Az időtartama szerint van:
rövid távú (1-2 napos), közép távú (1-2 hetes), hosszú távú (több hetes, hónapos, éves) projektekről. A projektben résztvevők száma alapján pedig lehet: - egyéni, - kiscsoportos, - közép- és nagy létszámú is.

7 Célja: - új, fontos produktum létrehozása
- maga a folyamat, amely a produktum létrejöttéhez vezet: a tevékenységek, az alkalmazott módszerek, az új ismeretek, a fejlődő készségek, a személyiség fejlődése.

8 Hortobágyi Katalin szerint:
„ A projekt sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megválasztása vagy megoldása, hanem a lehető legtöbb olyan összefüggésnek a feltárása, amely az adott problémához kapcsolódik.”

9 A projektmódszer az Egyesült Államokban született a XX. század elején
A projektmódszer az Egyesült Államokban született a XX. század elején. Kialakítása John Dewey amerikai filozófus és pedagógus elvein alapult.

10 A következő összefüggéseket hangsúlyozták:
A tanulásnak a személyes tapasztalaton kell alapulnia. A tanításnak figyelembe kell vennie a tanulók érdeklődését, fejlődési szükségleteit. A tanulónak aktívan részt kell vennie saját tanulási folyamatainak kialakításában. A tanulót a közösség ügyeiben való aktív részvételre, a közösségért felelősséget érző polgárrá kell nevelni.

11 A téma kiválasztása Több módon lehetséges:
A tanulókkal ötletbörzét tartva, mindenki ötletét felírva, meghallgatva, melyekből közösen választanak. Születhet közös élményből. Pl.: kirándulás, aktuális esemény, kistestvér születése, betegség. Felvetődhet kedvenc tevékenység közben. A pedagógus is javasolhat témát. Megadott téma feldolgozása. Tananyaghoz, műveltségi területhez kapcsolódhat. - Az iskola hirdeti meg.

12 A téma meghatározásának szempontjai
A pedagógus érdeklődése, tájékozottsága. A pedagógus tapasztalata. A tanulók érdeklődése, ismerete, tanulási szokásaik. A szülőkkel való kapcsolattartás. A tárgyi feltételek, szükséges eszközök, helyi adottságok. A felhasználható időkeret. Megéri-e a ráfordítandó idő-és energia-befektetés?

13 A pedagógusnak végig kell gondolnia:
Hogyan tervezi meg a munkát? Mi lehet a projekt célszerű menete? A gyerekeken kívül kiknek a bevonása szükséges? Rendelkezésre állnak-e a projekthez szükséges eszközök, anyagok? Milyen produktumot készítsenek el a végére? Melyek az egyéni és közös értékelés szempontjai?

14 Módszertani sajátosságok
A tanulási folyamat csoportos és együttműködő. A tudás forrása a megismerési folyamat, melyben a tanár bizonyos mértékig egyenrangú fél. A kommunikáció sokrétű (gyerek-gyerek, gyerek-tanár, tanár-gyerek gyerek-szülő…közt). Nincsenek (általában) kizárólagosan jó megoldások (mindenkinek lehet igaza). A diák áll a tanulási folyamat központjában. Készség-, képesség és kompetencia fejlesztése történik (nem ismeretátadás).

15 A projekt megvalósítása
témaválasztás tervezés a feladatok megosztása információgyűjtés és feldolgozás dokumentálás közös produktum létrehozása közös bemutatás értékelés

16 A projekt beillesztésének szervezeti megoldásai
Órai projekt: tanítási órákon megvalósítható. Összefüggő időben, több tantárgyat érintve. Összefüggő időben egy tárgyat érintve, tömbösítve. Nem összefüggő időben. Tanórán kívüli projekt. Pl.: délután Külső projekt, pl.: erdei iskola,

17 Tanulásszervezési módok, munkaformák a projektben
Frontális szervezés (a legritkábban fordul elő) Beszélgetőkör (reggeli, napközbeni, vagy záró beszélgetések) A kooperatív módszer (2-6 fős vegyes csoportokban dolgoznak, egymást segítve) Drámajáték Vita

18 A pedagógus szerepe A projekt jellemzői alapján nyilvánvaló, hogy a pedagógus-gyerek kapcsolat átalakul. Az előadó, bemutató, ismeretátadó, túlzott irányító pedagógus szerep helyett a felnőtt segítőtárs, tanácsadó, együttműködő munkatárs szerep fog dominálni. A foglalkozások főszereplői a gyerekek, a tanár az ő munkájukat készíti elő, segíti.

19 Együttműködés szülőkkel
A projekt lehetőséget teremt a szülőkkel való természetes kapcsolatra. Kérhetjük segítségüket, támogatásukat, ötleteiket 1-1 téma feldolgozásakor. Érdemes a szülőket tájékoztatni, folyamatosan jelezni a projekt eseményeiről, bevonni őket a különböző munkafolyamatokba.