Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaCsenge Lukácsné Megváltozta több, mint 10 éve
1
A szocializáció. A családi és az intézményes szocializáció fő jellegzetességei. Szocializációs zavarok
2
A szocializáció fogalma
Társadalmi lénnyé válás folyamata Az adott társadalom szabályainak, normáinak, értékeinek, hagyományainak és kultúrájának elsajátítása, amely által az egyén a társadalom „jól funkcionáló” tagjává válhat
3
A társadalmat normarendszerek irányítják.
Ahhoz, hogy a társadalom működőképes legyen, normákra van szükség. A társadalom tagjainak követnie kell bizonyos viselkedési szabályokat. A társadalomban sokféle norma érvényesül egymás mellett: Jogi normák (be nem tartását az állam szankcionálja) Valláserkölcsi normák (halál utáni büntetés) Erkölcsi / etikai normák (be nem tartását a közösség megvetéssel bünteti) Szokások, illemszabályok, divatszabályok (megszegését erősebb- gyengébb helytelenítés követi) Deviáns (normaszegő) magatartás: Az adott társadalomban elfogadott normáktól eltérő viselkedés Konform (normakövető) magatartás: A társadalmi normáktól nem eltérő , az elfogadott viselkedési szabályokat betartó viselkedés.
4
A normákkal kapcsolatos négy fontos megállapítás:
Adott társadalomban, ellentmondásban lehetnek a normák (pl. vallási vagy etnikai csoportok által elfogadott normák) A normák változnak a társadalmak történeti fejlődése során (pl. homoszexualitás erkölcsi megítélése) A különböző társadalmakban nagyon eltérő normákat fogadnak el az egyes cselekmények megítélésénél. (pl. vérbosszú – néhol elfogadják, máshol büntetik.) Nem biztos, hogy egy társadalomban elfogadott norma előnyös (pl. tehenek levágásának tilalma a hindu vallásban.)
5
A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata,
az egyén megismeri önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a csoport értékekeit, normáit viselkedése olyanná alakul, hogy megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeknek. tanulási folyamat szociális tanulás. Szocializáció társakhoz kötött Primer vagy elsődleges szocializációs közeg: család nevelői attitűd, testvérsor, elhanyagolás, hiányzó minták, A szociális tér növekedésével: másodlagos v. intézményi szocializáció: kortársak, (bölcsőde), óvoda, iskola, munkahely, stb.
6
A szocializáció szinterei
Család (elsődleges szintér) Oktatási intézmények (óvoda, iskola) – másodlagos szintér Munkahely – harmadlagos szintér
7
A család szocializációs funkciói
Az érzelmi biztonság megteremtése Modellnyújtás A beszéd megtanítása Első szociális interakciós tér Az én-tudat és én-identitás megszilárdítása Általános társadalmi normák és értékek közvetítése
8
Az iskola szocializációs funkciói
Manifeszt szinten: iskolai szabályzat, szociális megerősítés (dicsére, elmarasztalás, jutalmazás, osztályozás) Implicit szinten: tanár (hat a személyiségével, akaratlanul közvetíti annak a társadalmi rétegnek az értékeit, attitűdjeit, ahová tartozik) Kortárscsoportok hatása (viselkedés, elköteleződés, kölcsönösség, összetartás stb.)
9
Szociális tanulás
10
Szociális tanulás jellemzői
A tanulás révén bekövetkező viselkedésváltozás más személyekkel történő interakciókból ered. A személyiség egész fejlődését átfogó folyamat Az egyén társadalmi jellege bontakozik ki szocializáció (társadalmiasodás). Szocializáció: a társadalomba való beilleszkedés folyamata. A szocializáció pszichológiai szempontból a személyiség- fejlődés társadalmi vetülete. Legfőbb közege az ún. mikro miliő amely a közvetítésével jut el a társadalmi hatás az egyénhez. A szociális tér bővülésével a hatást gyakorló személyek száma egyre nő. A szocializáció eszköze a kommunikáció.
11
A szociális tanulás elméletének úttörője: Bandura (1977)
Inger (I) – kognitív faktor/”organizmus faktor” (O) – válasz (R) Organizmus faktor = mindazon jellegzetességek, amely az egyedet egyedivé teszi; ez az a faktor, amely meghatározza a környezetre való egyedi reakciókat. Az individuális viselkedés a környezet és az egyed közötti kölcsönhatás eredménye. Sokfajta viselkedést elsajátíthatunk anélkül, hogy direkt megerősítése megtörténne. A viselkedés függ: a szituációtól, az átélt szituáció jelentőségétől, a múltban lezajlott hasonló magatartások megerősítésétől, hasonló esetekben mások tevékenységének megfigyelésétől.
12
A szociális tanulás módjai
Utánzás: nem tudatos, nem szándékos; az empátia talaján fejlődik ki (beleélés eszköze az után- mozgás; akaratlanul is azt csinálja, amit a környezete); csecsemőkorban: cirkuláris reakció és nem késleltethető; 1,5-2 éves kortól: késleltetett utánzás (kialakult emlékkép alapján).
13
Modellkövetés: kezdetben nem tudatos, válogatás nélkül kiterjed környezetének gyakran látott személyeire, a késői gyermekkorban és a felnőttkorban már tudatos modellkövető viselkedés; legfőbb indítékai: szeretetkapcsolat, a szerepirigység, a szociális hatalom, a másik sikere, jutalma;
14
Azonosulás (identifikáció):
óvódás- és iskoláskorban a gyermek akaratlanul, spontán módon veszi át az érzelmileg jelentős személyek viselkedésmódját, elvárásait; serdülő- és ifjú-, valamint felnőttkorban már döntő a tudatosság és a szándékosság; cél a modellül választott személyhez fűződő viszony fenntartása; az egyén hisz az átvett véleményekben, értékekben, cselekedetekben; a viselkedést nyíltan és belsőleg is elfogadja, s a befolyásoló személy távollétében is tanúsítja;
15
Belsővé tétel (interiorizáció):
a szociális tanulás legmagasabb szintje, ráépül az előző szintekre; serdülő- és ifjú-, valamint felnőttkor döntő tanulási módja; az egyén azért fogadja el egy másik személy befolyását, mert az egybevág saját belső értékrendszerével; az ilyen viselkedés fokozatosan függetlenedik a külső forrástól, beépül a személyiségbe, értékrendszerének részévé válik; az erkölcsi normák, szokások, értékek, a „lelkiismeret” ki- alakulása ilyen mechanizmussal magyarázhatók.
16
Szociális befolyásolás formái Kelman
Behódolás: érdekből, az elvárásnak megfelelően viselkedik. Jutalomért vagy a büntetés elkerüléséért. Fizikailag jelen van a befolyásoló, vagy nagy valószínűséggel tudomást szerez a dologról HATALOM Identifikáció: azonosulás. Utánzásos mintakövetés és empátia segítségével lezajló folyamat, Érzelmi indítékok alapján szeretnénk a modellhez tudatosan hasonlítani, úgy viselkedni, ahogy a másik elvárja tőle. Az identifikációval átvett attitűd addig marad meg, amíg a befolyásoló személlyel, csoporttal a kapcsolat kielégítő. Interiorizáció: belsővé válás; bizonyos cselekvési módok, erkölcsi normák belsővé, meggyőződéssé válása. Maga a közvetített attitűd, viselkedés az, ami jutalmaz.
17
Szocializációs zavarok
Oki tényezők: Családi minta hiányosságai A család rejtett, vagy nyílt diszharmonikus működése A szülő személyiségzavara „A gyermek a szülő önmegvalósítója” Jóvátétel korábbi büntetésekért Család társas viszonyainak rendezetlenségei Szülők deviáns magatartása
18
Deviancia = A mindenkori normától való elhajlás
A deviáns viselkedés fajtái bűnözés öngyilkosság alkoholizmus kábítószer-fogyasztás nem organikus eredetű mentális betegségek prostitúció
20
Iskolai megoszlás befogadáskor
év között Aszódi Javítóintézet
21
MEGYÉK és a DEPRESSZIÓ 7 7... 10 10 4.1 7.0 6.3 6.8 8.4 6.9 8.2
7.4 8.1 9.0 7.7 8.7 7.2 11.4 10.2 14.4 (Kopp Mária, 1995) 7 7... 10 10 Honnan jöttünk? Mi a helyzet a depresszióval a mi vidékünkön? Kopp Máriáék vizsgálata: mint ismeretes, nem a diagnosztizált vagy már kezelt depressziósok statisztikája, hanem mélyinterjúval a potenciális vagy aktuális depressziósok előfordulási gyakoriságát adták meg megyénként. Vas megye „fehér folt”
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.