AZ ALKOTÓHÁZAK SZEREPE AZ IDEGENFORGALOMBAN Az alkotóházak fogalma: - a tárgyalkotó népművészetnek, - a hagyományos népi kultúrának, - a hagyományok továbbéltetésének,

Az előadások a következő témára: "AZ ALKOTÓHÁZAK SZEREPE AZ IDEGENFORGALOMBAN Az alkotóházak fogalma: - a tárgyalkotó népművészetnek, - a hagyományos népi kultúrának, - a hagyományok továbbéltetésének,"— Előadás másolata:

1 AZ ALKOTÓHÁZAK SZEREPE AZ IDEGENFORGALOMBAN Az alkotóházak fogalma: - a tárgyalkotó népművészetnek, - a hagyományos népi kultúrának, - a hagyományok továbbéltetésének, bemutatásának, oktatásának és fejlesztésének színterei.

2 Létre-jöttüknek folyamata : 1975 – 1979 - 1982 a népművészeti egyesületek szerveződésének időszakában, az alkotó közösségek, szakkörök létrejöttének idején, a fiatalok hagyományok, táncházak iránti érdeklődésével egyidőben, a tárgyformáló fiatalok stúdiójának aktív működési időszakában. Közöttük legfontosabbak az I. konferencián bemutatott alkotóházak, közöttük : a TOKAJI, VELEMI ALKOTÓHÁZAK, amelyek létrejöttéről megható visszaemlékezéseket hallottunk az I. Országos Konferencia a Kézműves Alkotóházak programjában Dr. Bánszky Pál művészettörténésztől és Péterffy László szobrásztól, a NESZ alapító Elnökétől. A bemutatott alkotóházak jó példák voltak a közösségek formálására, a formáló erő és alkotó kedv kibontakozására.

3 Nem kerülhető el az egyesületi formában dolgozó alkotók és a szövetkezeti mozgalom törekvéseinek párhuzamba állítása. A szövetkezeti mozgalom eredményei sokak által megkérdőjelezhetők, azonban tény, a ma elismert alkotók közül számosan sajátították el a szakmai alapismereteket a tárgyakat és közösségeket formáló szövetkezeti műhelyekben, szereztek hasznosítható tapasztalatokat. Bánszky Pál : Műhelygalériák c. kiadványában bemutatott alkotók egy része is erről tesz vallomást. 1975-79 között a szövetkezeti mozgalomban is elindult a fejlesztés, kikerültek a pincékből a szövetkezetek, műhelyeket építettek, vagy az addigra lepusztult épületeket felújították.

4 Folyamatok a fejlesztésben: Tény, létrejöttek szoc-reál építmények, a fejlődést reprezentáló üzemcsarnokok és irodaházak, formálódtak, felújításra kerültek az alkotómunkára alkalmas építészeti örökségek, helyi kúriákban kerültek elhelyezésre gyűjteményanyagok, termelőközösségek pl. a Hódmezővásárhelyi, a Jászárokszállási, a Hevesi, a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezetek,

5 a helyi építészeti örökséget megőrző kis parasztházak felújítása után országos műemlékvédelem alá kerültek, funkciójukban tájházaknak minősültek, a tisztaszobákat és konyhákat berendezéseikkel védetté nyilvánították, az alkotó - termelőmunka / szövés, hímzés, fazekasság, kosárfonás, stb / a kamrában, a hátsó végben folyt, pld; Felújításukat, fenntartásukat az OKISZ támogatta. Szarvasi Tájház, Cigándi Tájház Recski Tájház, Hódmezővásárhelyi Tájház Tótkomlósi Tájház, Kisjankó Bori Tájház – többségében szövetkezeti kezelésben voltak

6 Polgári vagy paraszt házakból kialakított, közösségi munkára alkalmas műhelyek, úgynevezett közös-műhelyek jöttek létre, - többségében vidéki településekhez kötődtek, amelyek évtizedekig /a szövetkezetek megszűnéséig / a KÖZÖSSÉGI ALKOTÓHÁZAK szerepét biztosították: - szakmai – művészeti, emberi közösségeket formáltak, - a hozott ismereteiket a közösség hatására fejlesztették, - színterei voltak a szervezett és informális szakmai ismeretátadásnak, - bemutatókat tartottak, amely vonzotta a látogatókat, - látványosságukkal turisztikai vonzerővé váltak.

7 Az alkotóházak tartalmi munkájának bővülése az elmúlt évtizedben:. fenntartói feladatuknak tekintették tárgyi hagyományok gyűjtését és bemutatását, turisztikai termékké fejlesztését, a tárgyi gyűjtemény dokumentálása, a feldolgozás fejlesztése, a tárgyalkotás bemutatása, a helyi és térségi termékek megvásárlásának biztosítása, a látogatók bevonása a tárgyalkotásba, - interaktív közösségi tevékenység, - ma még-inkább hasznosított, - turisztikai termék, hagyományőrző rendezvények szervezése, a rendezvény kapcsolása az alkotóházak adottságaihoz, a helyi hagyományokhoz, képzések, továbbképzések, konferenciák szervezése, ismeretanyag átadása.

8 Követhető példák: PALÓC Galéria Hálózat, Palóc Út Klaszter Egyesületvezető partnerségével Asszonykéztől, asszonykézig, a műhelyekkel együtt épített Galériák működtetése / svéd példa / Mesterek Alkotóházai - a hagyományőrző út bemutatása, NÁDUDVARI FAZEKASHÁZ Szövetkezetünk alkotóházainak évtizedes tevékenységei, fejlesztéseinek eszközei bízunk benne, tanulságként, tapasztalatcsereként is szolgálhatnak Heves, 2011. április 8. Báder Miklósné