Jogi paradigmaváltás Örök és változtathatatlan alkotmányra épül ő jogrendszer a diktatúra igénye szerint változó alapú jogrendszer helyett Alapok a három.

Az előadások a következő témára: "Jogi paradigmaváltás Örök és változtathatatlan alkotmányra épül ő jogrendszer a diktatúra igénye szerint változó alapú jogrendszer helyett Alapok a három."— Előadás másolata:

1 Jogi paradigmaváltás Örök és változtathatatlan alkotmányra épül ő jogrendszer a diktatúra igénye szerint változó alapú jogrendszer helyett Alapok a három radikális lépés megtételéhez Nyomtatható változat A Továbbadás Szere

2 A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás Az új világtörténelmi korszak paradigmája (gondolkodási módja) a Szent Korona

3 Ne ellenséget lássunk a másik emberben, hanem vegyük észre benne a társat, akivel együtt el tudjuk érni Magyarország Újjászületését! Ne azt lássuk, hogy célunkat miért nem lehet elérni, hanem találjuk meg azt a módot, amivel elérhetjük! A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

4 Nyilvánvaló, hogy a Teremtő (Alkotó) akaratának (Alkotmányának) érvényesítése létérdeke az emberiségnek. A társadalmi együttélés rendszere a Föld egészére vonatkozóan ugyanazon alapon áll. Ez az alap biztosítja, hogy az Alkotás az Alkotó (Teremtő) szándéka szerinti célt szolgálva fejlődjön, amit a működést meghatározó Alkotmány foglal magában. Ez a cél a különböző közösségek (családok, települések, országok, földrészek) összehangolt fejlődése a szabadság érvényesülésével, amelyet - a fejlődés folyamatosságát (atyai eleink hagyományát) a minden teremtményre minden teremtmény által gyakorolt együvé-tartozás nyitottságával - a szeretet biztosít. Ennek megfelelően az Alkotmány a közösség (Földrész, állam) és az azon élő emberek szabadságát jelenti, biztosítva annak tulajdon- és birtokszerzési, valamint jogi feltételeit, továbbá kötelezővé téve annak megvédését. A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

5 A Teremtő (Alkotó) az anyagi világ akarata szerinti uralásának és formálásának gondolkodási módját (paradigmáját) a Szent Koronával adta át az embernek. A különböző nemzetek kultúráinak összehangolt érvényesüléseként természeti és életfeltétel-biztosítási (ökológiai és ökonómiai) egységet alkotó területen élő emberek érdekközössége, az állam akkor működik a Teremtő célja szerint, ha társadalmi kapcsolatrendszerének alapjaként elfogadja és alkalmazza az Alkotmányt. Egy-egy államban érvényesülő gondolkodási mód alapját tehát akkor lehet az állam Alkotmányának tekinteni, ha az az Alkotó céljával való azonosulást fejezi ki az adott közösség hagyományainak folyamatosságában. Ugyanígy egy Földrészen érvényesülő gondolkodási módot akkor lehet a Földrész Alkotmányának tekinteni, ha az az Alkotó céljával való azonosulást fejezi ki az adott Földrész hagyományainak folyamatosságában. A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

6 Ezért minden állam és minden Földrész Alkotmányossága arra a hagyományra élül, amely az Alkotó céljával azonos, ezért nem történelmi, hanem gondolkodási mód (paradigma) szerinti folyamatosságot jelent az Alkotmány jogfolytonossága. Az a tény, hogy a Teremtő (Alkotó) célját a magyarság őrizte meg a Szent Korona örökségében, azt jelenti, hogy az Istenszülő feladatából részesültünk azzal, hogy a Szent Korona Értékrenddel megteremtett állammal mintát adjuk az emberiségnek az emberi életre. (Magyar Küldetés)”[i][i] [i] „Rendszerváltást, vagy mintha-rendszerváltást?” - http://szkszhu.szksz.com/IBSZ101101.html [i]http://szkszhu.szksz.com/IBSZ101101.html A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

7 Alkotmány: Általában egy ország alaptörvénye. Formai megközelítésben a jogforrási rendszer csúcsa, melyet különleges eljárási rendben alkotnak meg. Történetileg az alkotmányoknak két fő típusa alakult ki: a történeti (más néven íratlan) és a kartális (más néven írott) alkotmány. A történeti alkotmány a különböző történeti időszakokban elfogadott törvények és kialakult szokások, szabályok, jognyilatkozatok összessége, amelyek az államhatalom gyakorlásának és az alapvető állampolgári jogok tartalmának kérdéseit szabályozzák. Ilyen alkotmánya volt Magyarországnak 1949-ig. Ezt hívták ezeréves alkotmánynak. A kartális alkotmányt alaptörvénynek tekintik, amellyel nem lehet ellentétes egyetlen más – az adott országban megalkotott – jogszabály sem. Az írott alkotmányt vagy alkotmányozó nemzetgyűlés vagy a legfelsőbb képviseleti szerv (parlament, Országgyűlés) fogadja el (esetleg népszavazás erősíti meg). (Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ - Közigazgatási alapvizsga - http://www.kszk.gov.hu/data/cms13291/alapvizsga_Alkotmany_diasor.ppt) http://www.kszk.gov.hu/data/cms13291/alapvizsga_Alkotmany_diasor.ppt A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

8 Az alkotmánytervezetet 2002. március 14-én töltöttem le a fenti címről, ahol már elérhetetlen. A lementett cím: http://szkszhu.szksz.com/Alkotmanyterv1991.pdf http://szkszhu.szksz.com/Alkotmanyterv1991.pdf A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

9

10 Az amerikai Egyesült Államok népének Függetlenségi Nyilatkozata VÉGSZÓ Így szól az amerikai nép függetlenségi nyilatkozata. A Nyilatkozat szövege egyszerű, világos és félreérthetetlen. Intézményesen biztosítja azt az életformát, amelyet a pioneerok megszoktak és megszerettek. Nem mond nagy szavakat, nem ígér elérhetetlent. De amit ígér - éspedig az élethez s a szabadsághoz való jog mellett, az emberiség történetében intézményesen első ízben, a boldogsághoz való jogot, - mindezideig valóban biztosította népének. A Magyar Amerikai Társaság megbízásából kiadja RÓZSAVÖLGYI ÉS TÁRSA BUDAPEST A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

11 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. (2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez és kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el. A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja. A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl. (Lisszaboni Szerződés II. rész 288. cikk) A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

12 A jogrendszer a logika és a jog egységére épül. 1. Logikai indoklás Az arisztotelészi hármas kérdésre adott válasz: a./ Miért? Magyarország szabadságáért – Szabadság alkotmánya b./ Mit? A szabadság feltételeinek biztosításával – Alaptörvény c./ Hogyan? - A kettős egységű hatalomgyakorlással – 1. főtörvény - A néphatalom érvényesítésével – 2. főtörvény - A nemzeti önbecsülés és önazonosságtudat folyamatos életben tartásával – 3. főtörvény A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

13 2. Jogi indoklás A jelenlegi alkotmányos és jogalkalmazási válság megoldását a Történelmi Alkotmány jogfolytonosságának visszaállítása jelenti, és erre, mint alapmintára (paradigmára) épülve kell létrehozni a jogrendszert. A jog rendszerét rendszerelemek alkotják, amelyek egymással logikai, jogi és tárgykör szerinti kapcsolatban vannak. A rendszerszemléletnek megfelelően kell a jogrendszer különböző szintjeit nevükben is különbözőképpen jelölni. Az alapminta által meghatározott gondolkodási mód váltás (paradigmaváltás) néhány következménye: a./ A törvények (a társadalmi együttélés részletes szabályai) egymással alá-fölérendeltségi viszonyban vannak, ezért „főtörvény” és „résztörvény” a megnevezésük. b./ A jogszabályok alkotása zárt logikai rendszerben történik, a döntési helyzet kialakulásától a határozathozatalig. A közérdekű adatok megismerése és az alapján történő döntési helyzet felismerés – ennek következtében jogszabályalkotás kezdeményezése például népszavazás eredményeként – minden ember alapjoga. c./ Mivel a nemzetközi szerződések a jogrendszer részei, azok hatályba léptetése, vagy megerősítése a jogszabály-alkotási folyamatnak megfelelő. d./ A magyar nyelv használata kizárólagos minden jogszabály esetén. Amennyiben a jogalkotás folyamatában részt vevők úgy döntenek, a magyar kifejezés mellett zárójelben az idegen kifejezést is alkalmazni lehet.

14 A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás 2.1 A Szabadság Alkotmánya a Szent Korona értékrend logikai rendszerének alapja, Magyarország és az egyetemes magyarság szabadságát, annak feltételeit és védelmének eszközeit határozza meg. 2.2 Az Alaptörvény azokat az irányelveket tartalmazza, amelyek a./ a szabadság lelki-, szellemi- és anyagi feltételeit biztosítják és b./ meghatározzák azokat az eszközöket, amelyek a szabadság és feltételei megvédéséhez szükségesek. 2.3 „Az államhatalom gyakorlásáról” szóló, 1. főtörvény a kettős egységű hatalomgyakorlást határozza meg. A „kettős egységű hatalomgyakorlás” is az új alapminta (Szent Korona értékrend) által kiváltott gondolkodási mód váltás következménye, és azt jelenti, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás, vagyis az irányítás és a végrehajtás egymással örök kapcsolatban álló, ezáltal egymást kiegészítő egység. (Ez az alapja a Szent Korona Önigazgatási rendszerének, amelynek gyenge másolata a „Mátrix elvű” irányítási rendszer.) Ebből a gondolkodási mód váltásból ered néhány jellemző következmény: a./ Az állampolgárság több minőséget jelent: - a Szent Korona tagjai (államalapító és államalkotó nemzetek) minden jogot gyakorolnak, és minden kötelezettséget viselnek, - a Magyarországon vendégjoggal élők és a Magyarországon tartózkodó idegen állampolgárok nem vehetnek részt az államhatalom gyakorlásában, ezért nem rendelkeznek a választás és választhatóság jogával.

15 b./ Az államhatalom gyakorlásának első számú letéteményese a közvetlen népakarat, amely az államirányítási és a végrehajtó szervezeteket választja és azok tevékenységét állandó ellenőrzése alatt tartja, gyakorolja a bármikor történő beavatkozás jogát abban az esetben, ha az irányítás vagy a végrehajtás megsérti a Szent Korona értékrendjét. c./ Az elöljáró (eddigi szóhasználat szerint: közhatalom gyakorló) minden szinten teljes egyszemélyi felelősséggel tartozik tevékenységéért, hivatalát kötött megbízatással gyakorolja, vagyis az őt megválasztók akarata visszahívhatja tisztségéből, és a választók érdekeinek megsértése hazaárulásnak minősül. Ennek az a feltétele, hogy a közérdekű adatok megismerési joga gyakorlásának feltételeit az elöljárók a Szent Korona minden tagja számára biztosítsák. Amennyiben valamilyen államérdek érvényesítése azt kívánja, hogy egyes adatokat rövid ideig titkosítani kell, az általa érintett tárgykörben a jogalkotás a titkosítás idejére felfüggesztődik. A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

16 2.4 A „Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról” szóló 2. főtörvény jellemzője, hogy a./ egy alapválasztás van, amikor a legfőbb elöljáró testületeket és elöljárókat megválasztják a Szent Korona tagjai, b./ a választás nem pártrendszerben, hanem a népakarat befolyás nélküli megnyilvánulásával történik, c./ a népakarat közvetlen gyakorlása népszavazással és a jogalkotási, igazgatási és végrehajtási feladatok közvetlen ellenőrzésével, ez alapján döntésbefolyásoló beavatkozással történik, ennek megfelelően a népakarat megnyilvánulásának semmilyen korlátja nincs. 2.5 A „Magyarország jelképeiről és ünnepekről” szóló 3. főtörvény a./ kötelezővé teszi Magyarország jelképeinek használatát minden elöljáróság részére, b./ lehetővé teszi mindenki számára a Szent Korona jelképeinek használatát, a nemzeti önbecsülés és önazonosságtudat erősítése céljából. A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

17 A jogrendszer felépítése Alkotmány Alaptörvény Alap- törvény szintű főtörvény Nemzet- közi szerződés Főtörvény (Az emberi alapjogok és kötelezettségek, Az államigazgatás, A családjogi, Vallás- és művelődésügyi, Az egészség, A gazdasági, A természet-kapcsolat, A büntető) A társa- dalmi csoportok főtörvénye 1. Hatalom- gyakorlás,Hatalom- gyakorlás 2. VálasztásVálasztás 3. Jelkép, ünnepJelkép, ünnep Magyarország és egy másik EK ország (bilateriális) vagy több EK- ország (multi- lateriális) közötti szerződés Résztörvények Önkor- mányzati rendeletek Kormány- rendelet Résztörvények A bilateriális és multilateriális szerződést hatályba léptető jegyzőkönyv Jogszabály végrehajtási utasítása Miniszteri rendelet Jogszabály végrehajtási utasítása A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

18 Az államhatalmi szervezetek választása Népakarat nyilvánítás VálasztásNépszavazás AlapválasztásIdőközi választás Nemzetgyűlés Első (Alkotmányozó)Évenkénti rendszerességű Magyarország elnökeMiniszterelnök Nemzeti TanácsKormány Honvédelmi TanácsOrszággyűlés BíróságÜgyészségAlsóházFelsőház Legfelsőbb Bíróság elnöke Legfőbb ügyészAlsóház elnökeFelsőház elnöke Állami Számvevőszék Magyar Nemzeti Bank Települési önkormányzatok Társadalmi csoportok önkormányzatai Államhatalmi szervezetek A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

19 Magyarország Szent Korona eszme szerinti Szabadság Alkotmánya Annaka Küldetésnek a teljesítéseként, amelyben a Teremtő kegyelme a Szent Koronával az Istenszülő feladatának részesévé tette az egyetemes magyarságot, annaka kötelességnek a teljesítéseként, amellyel a Teremtő az Istenszülő feladata ránk kegyelmezett részének hagyományainkban alapuló visszaállításával bízott meg bennünket, és annaka felismerésével, hogy az Istenszülő ránk kegyelmezett feladatai teljesítését akadályozó erőszak nemzetünk és az emberiség végveszélyét jelenti, A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

20 kinyilvánítjuk, és ez által Alkotmányként törvénybe iktatjuk azon akaratunkat, hogy Magyarország Szabadság Alkotmányát életünket, az anyagtalan- és az anyagi élő- és élettelen világgal való kapcsolatainkat örökké és változtathatatlanul meghatározó, alapvető értékrendjeként jogfolytonosságába visszahelyezzük. Akaratnyilvánításunkkor az a hit sugallta tettünket, hogy a Föld, a Levegő, a Víz és a Tűz, mint a négy életfeltétel-meghatározó alapelem, magában foglalja az anyag - Lélek Fénye által vezetett - uralásának és alakításának feltételeit, így ezek tiszteletben tartása minden emberi fejlődés alapja, Magyarország Szent Korona eszme szerinti Szabadság Alkotmánya A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

21 az a hit irányította szándékunkat, hogy az anyagtalan- és anyagi világ egységének visszaállítása az emberiség továbbélésének alapfeltétele, az a hit vezetett bennünket, hogy a szabadság alapja minden anyagtalan-, valamint anyagi élő és élettelen Teremtmény iránti szeretet, valamint őseink emberi társadalmat meghatározó értékeihez való hűség. Akaratunk és hitünk szerint Magyarország a Szent Korona Országa, amely a Boldogasszony örök oltalma alatt él, és szerves egységben létezik az emberiség egészével. Magyarország Szent Korona eszme szerinti Szabadság Alkotmánya A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

22 1. § (1) Magyarország örökké szabad. 2. § (1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható. (2) A Szent Korona tagja: a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek Magyarország Szent Korona eszme szerinti Szabadság Alkotmánya A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

23 3. § (1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotórésze, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóeleme, a Szent Korona tagjai birtokolhatnak. (2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: a.) Nem semmisítheti meg a birtokot. b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át (örökítheti) a birtokjogot. 4. § (1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja. Magyarország Szent Korona eszme szerinti Szabadság Alkotmánya A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

24 5. § (1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. (2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti: a./ az állam szabadságának, b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, c./ a birtoklás szabályának, d./ a vendégjog szabályainak, e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás. Magyarország Szent Korona eszme szerinti Szabadság Alkotmánya A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

25 Alaptörvény Kezdeményező Döntéselőkészítés, jogszabály tervezet előterjesztése ElfogadóDöntéshozóEllenőrző Alaptörvény Alkotmány, Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés Magyarország Elnöke Nemzet- gyűlés Magyarország Elnöke Nemzeti Tanács Alaptörvény szintű főtörvény Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés Magyarország Elnöke Nemzet- gyűlés Magyarország Elnöke Nemzeti Tanács Főtörvény Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés Országgyűlés Felsőházának Elnöke Országgyűlés alsóháza Magyarország Miniszter- elnöke Nemzeti Tanács A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

26 Alaptörvény Kezdeményező Döntéselőkészítés, jogszabály- tervezet előterjesztése ElfogadóDöntéshozóEllenőrző Résztörvény Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezde- ményezés Országgyűlés Felsőházának Elnöke Ország- gyűlés alsóháza Magyarország Miniszterelnöke Nemzeti Tanács Jogszabály végrehajtási utasítása KormányMiniszter Ország- gyűlés alsóháza Miniszter Nemzeti Tanács Kormány- rendelet Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezde- ményezés Magyarország Miniszterelnöke Kormány Magyarország Miniszterelnöke Nemzeti Tanács Miniszteri rendelet KormányMiniszterKormányMiniszter Nemzeti Tanács A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

27 Alaptörvény Kezdeményező Döntéselőkészítés, jogszabály tervezet előterjesztése ElfogadóDöntéshozóEllenőrző Települési önkormány- zati rendelet Önkormányzat, Népi kezdemé- nyezés Polgármester Települési Önkormányzat Polgármester Nemzeti Tanács Országvédel- mi terv Nemzeti TanácsHonvédelmi TanácsNemzetgyűlés Magyarország elnöke Nemzeti Tanács Rendkívüli intézkedés- eket bevezető rendelet Nemzeti TanácsHonvédelmi TanácsNemzetgyűlés Magyarország elnöke Nemzeti Tanács Nemzetközi szerződés Kormány, országgyűlési képviselő, Népi kezdemé- nyezés Nemzetgyűlés Elnöke Nemzetgyűlés Magyarország Elnöke Nemzeti Tanács A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

28 Résztörvények kidolgozása, tisztségviselők kiválasztása Alaptörvény – Hatalomgyakorlási – Választási főtörvények Települési törvény készítés Járási törvényt készítenek a települési éltalános és szakterületi küldöttek Megyei törvényt készítenek a járási éltalános és szakterületi küldöttek Települési elöljárók jelölése, Járási általános küldött és szakterületi küldöttek választása A járás alsóházi képviselőjének kiválasztása, megyei általános küldött és megyei szakterületi küldöttek választása A megye Nemzeti Tanács tagjának, a megye felsőházi képviselőinek, az országot általános küldött, továbbá az országos szakterületi küldöttek kiválasztása A Továbbadás Szere Alapok: Jogi paradigmaváltás

29 Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Alapok: Jogi paradigmaváltás Települések és képviseletük A település természetes élettér, vagy munkaerő-utánpótlási raktár? – Együttélés a természettel, vagy önérdekű pusztítás?

30 Szent Koronát Szolgálók Szövetsége Alapok: Ideológiai paradigmaváltás Ideológiai paradigmaváltás - Ki vagy mi a Szent Korona? A Szent Korona Értékrend és nem a Szent Korona Tan lép a piaci fundamentalizmus helyére – Történelmi és történeti alkotmány közötti különbség Gazdasági paradigmaváltás - Mit mond a Szent Korona Értékrend a gazdaságról és az állam háztartásáról? A Szent Korona Értékrend lép a neoliberalizmus helyére Alapválasztás A Továbbadás Szere