Előadó: Kelemen Katalin

Az előadások a következő témára: "Előadó: Kelemen Katalin"— Előadás másolata:

1 Előadó: Kelemen Katalin
Az adóztatás Előadó: Kelemen Katalin

2 Alapfogalmak Az adó közvetlen ellenszolgáltatás nélküli, visszatérő, ismétlődő kötelezettség, amelynek mértékét és módját az állam egyoldalúan határozza meg és biztosítja jogi feltételeit. Az adózás célja:  bevételi forrás: a terhek szétosztása  szabályozó  ösztönző

3 Az adózás kezdetei … Biblia: a termés egytizede
Középkor: kilenced + természetbeni szolgáltatások Modern adóterhek: pénzben (monetizált) szabad lakóhelyválasztás: szabad adóteher választás

4 Az adó alapja lehet: A termékek forgalma (forgalmi adó, fogyasztási adó, jövedéki adó, vám) A termelési tényező felhasználás (kötelező TB hozzájárulás a bér után) Jövedelem (SZJA) Vagyon (gépkocsi súlyadó)

5 Állami bevételek az Európai Unió átlaga alatt
forrás: Eurostat

6 Bérek járulékterhelése kiugróan nagy
Forrás:OECD

7 Tendencia: A GDP arányában számított adóteher növekszik
(Wagner törvény) DE: a növekedés üteme lassuló A munkajövedelmet terhelő adók aránya nő

8 Forrás: Hetényi, Pénzügyi Szemle 2007

9 Elvárások a „jó” adórendszerrel szemben:
Gazdaságilag hatékony: ne zavarja az erőforrások hatékony allokálását Egyszerű adminisztráció Rugalmasság: a változó gazdasághoz alkalmazkodó Politikai felelősség: átláthatóság Tisztességes adózási feltételek  Horizontális méltányosság  Vertikális méltányosság

10 Két elvárás: Horizontális méltányosság: az azonos anyagi helyzetben levők azonosan adózzanak Vertikális méltányosság: akik jobb anyagi helyzetben vannak, nagyobb mértékben adózzanak.

11 Mi legyen a méltányos adóalap?
Jövedelem: tényleges vagy potenciális? Fogyasztás: C = Y – S  a megtakarítások hozama (kamat, osztalék, árfolyamnyereség) adómentes legyen? Az egyén élet-jövedelme: azaz az élete során vett diszkontált fogyasztása (ha nincs öröklés) Az igénybe vett kormányzati szolgáltatások nagysága (ellenszolgáltatás szempontú adók: pl. útadó, benzinadó)

12 Adózás jóléti közgazdaságtani megközelítéssel
A Pareto-hatékony adóstruktúrák meghatározása Választás az értékítéletet tükröző társadalmi jóléti függvény alapján. Pl.  Utilitárius függvény: a társadalmi jólét = az egyének hasznának összege  Rawls-i függvény: a társadalmi jólét = a legrosszabb helyzetű egyén haszna

13 Az adóztatás hatásai Az adó lehet:  egyösszegű (lump sum)
pl.: egészségügyi hozzájárulás  mennyiségi (quantity tax) pl.: benzin adó  értékadó (ad valorem tax) pl. ÁFA

14 Az adó hatása a keresletre és a kínálatra, valamint az árra
Ha adó (vagy támogatás) jelenik meg: a piacon kétféle ár lesz: pD : fogyasztói ár: amit a fogyasztók fizetnek pS : termelői ár: amit a termelők megkapnak (A továbbiakban egyszerűsítés: a termékek forgalmára kivetett mennyiségi adó (T nagyságú) hatását vizsgáljuk versenypiacon.) pD = pS + T fogyasztói ár = termelői ár + adó

15 A mennyiségi adó hatása
Tegyük fel: az eladó fizeti az adót: termékegységenként T összeget ST ↓↓ S felfele tolódik T-vel p S B pf Új egyensúly: q2: mennyiség pf: fogyasztói ár pt: termelői ár T p1 A pt C D q q2 q1

16 A mennyiségi adó hatása:
Ha a fogyasztó fizeti be az adót: Ha a termelő fizeti be az adót: S’ ár ár S S pD pD T p1 p1 pS pS D D D’ Q Q Q’ Q1 Q’ Q1 pS = pD - T pD = pS +T .

17 A mennyiségi adó hatása
Az adó hatására a korábbi egyensúlyi árhoz képest a fogyasztói ár emelkedik, a termelői ár csökken, az egyensúlyi mennyiség is csökken. Akár a fogyasztókra, akár a termelőkre vetik ki az adót, az adó összege és a fogyasztók által fizetett és a termelők által kapott ár nem változik.

18 Kérdések Hogyan osztja újra a jövedelmeket az adó?
Ki fizeti valójában az adót? Mekkora az adóbevétel és az adózás társadalmi költsége?

19 A jövedelem elosztása adó nélkül
p S Fogyasztói többlet p1 A Termelői többlet D Q: mennyiség Q1 .

20 A mennyiségi adó hatása: jövedelem újraelosztás
p ST Fogy.i többlet ↓↓ S felfele tolódik T-vel S B Holtteher- veszteség pD Új egyensúly: Q2: mennyiség pD: fogyasztói ár pS: termelői ár ADÓ T p1 A pS C D Term.i tóbblet Q Q2 Q1

21 Kire hárul az adó? A fogyasztókat terhelő rész: a p p ST ST S S pD T T pD a a b b D pS pS D q q q2 q1 q2 q1 A termelőket terhelő rész: b Az állam része: az összes adó: a + b Minél rugalmatlanabb a kereslet a kínálathoz viszonyítva, annál nagyobb a fogyasztó adóterhe a termelőéhez viszonyítva.

22 Az adóteher jövedelemfajták ill. fogyasztás szerint USA, %
A munkaerő kínálata rugalmatlanabb, mint a tőke kínálata. Forrás: Stiglitz, 426. o.

23 Az adóbevétel és az adó társadalmi költsége
Holtteher-veszteség D Minél rugalmatlanabb a kereslet és a kínálat, annál nagyobb lesz az adott nagyságú adóból származó adóbevétel és annál kisebb a holtteher-veszteség.

24 Laffer görbe: ahogy növekszik az adó mértéke, az adóbevétel előbb emelkedik, majd csökken.
Hoz-e az adócsökkentés többletbevételt? adóbevétel 0% adókulcs nagysága %

25 Az optimális adózás Bármely, nem egyösszegű adó jóléti veszteséggel (holtteher veszteséggel) jár. Ha a kormányzat nagyobb mértékű újraelosztást kíván elérni, ezt csak nagyobb mértékű hatékonyság veszteség árán érheti el. Kérdés: Miért alkalmazzák ezeket az adókat? Lehet-e minimalizálni a torzítás mértékét?

26 Miért vetnek ki torzító adókat?
Akkor lehetne egyösszegű adót kivetni, ha nem lennének különbségek az emberek között Nincs teljes információ az adózók tényleges helyzetéről, így a kormányzat csak a jövedelem szint alapján tud mérlegelni. Progresszív adó: nagyobb jövedelem újraelosztás – nagyobb hatékonyságveszteség. Értékválasztás: mekkora hatékonyságveszteséget ér meg a jövedelem különbségek csökkentése.

27 Kérdések Melyek egy jó adórendszer fő jellemzői?
Melyek a közvetett és a közvetlen adók? Mi lehet méltányos adóalap? Hogyan hat a versenyzői piacra a mennyiségi adó? Hogyan osztja újra a jövedelmeket az adó? Mitől függ az, hogy ki fizeti ténylegesen az adót? Mekkora az adóbevétel és az adózás társadalmi költsége? Mit mutat a Laffer görbe?