Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment A kultúra gazdaságtana

Az előadások a következő témára: "Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment A kultúra gazdaságtana"— Előadás másolata:

1 Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment A kultúra gazdaságtana
IV. Modul A kultúra gazdaságtana

2 Ellenőrzés, monitoring, értékelés

3 Monitoring, Ellenőrzés,
Értékelés

4 Az ellenőrzés, monitoring és értékelés kapcsolata
Inputok Output Eredmény/ hatás Viszonyítás Jogi és adminisztratív előírások A jogszerűség ellenőrzése Gondos lebonyolítás Monitoring Társadalmi elvárások, problémamegoldás A minőség, a megvalósítás és a hatások értékelése A három tevékenység nem egymás része!

5 Az ellenőrzés típusai · belső ellenőrzés, · külső ellenőrzés,
·      belső audit, ·      külső audit.

6 A belső audit és ellenőrzés
A belső ellenőrzés Egy szervezet működésének ellenőrzésére irányuló rendszer, amely biztosítja a beszámolók pontosságát és teljességét megbízható pénzügyi és végrehajtási információk előállítását. A pénzügyi ellenőrzés a belső ellenőrzés pénzügyi folyamatokra irányuló részterülete A belső audit egy olyan funkcionális módszer, amely segítségével a szervezet vezetői belső forrásokból győződnek meg a folyamatos szabályosságáról, ezáltal a csalás, a hiba, a nem gazdaságos gyakorlat előfordulása minimalizálható.

7 A kölső audit és ellenőrzés
A külső ellenőrzés annak vizsgálatára irányul, hogy ·  van-e megfelelően szabályozott belső ellenőrzési rendszer a menedzsmentre, a belső ellenőrzésre (folyamatba épített, vezetői, a végrehajtóktól független szervezet), ·   ha van ellenőrzési rendszer, milyen biztonsággal működik (milyen a kockázata), ·    milyen az egyes tranzakciók kockázata. A külső audit: ·  külső intézmény által végzett átvilágítás, a szervezet működésének egészét, vagy egyes részterületeit (pl. pénzügy, informatika, vezetői információs rendszert, stb.) vizsgálja, ·      felhasználja a belső ellenőrzés eredményeit, ·      lehet teljes körű, vagy egy-egy részterületre irányuló, ·      a belső és külső audit azonos szabványokat alkalmaz.

8 MONITORING

9 Monitoring definíció “Folyamatos adatgyűjtés annak érdekében, hogy a management információkhoz jusson egy adott tevékenység előrehaladásával kapcsolatban, és szükség esetén befolyásolhassa menetét.” Leszűkítve a monitoring fogalmát, egy adott fejlesztés pénzügyi és fizikai megvalósításának nyomon követését jelenti; azt vizsgálja, hogy az adott fejlesztés az előre eltervezett módon kerül-e végrehajtásra, valamint hogy biztosított-e az előre meghatározott célok elérése.

10 A monitoring főbb jellemzői
Hatékony eszköz a management kezében; Folyamat, nem egyszeri tevékenység; Konkrét, jól meghatározott célja van; Adatokat, információkat gyűjt a megvalósításra vonatkozóan, a kitűzött célokhoz hasonlítja azokat; Felhívja a figyelmet a céloktól való eltérésekre; Megalapozza az optimális beavatkozást.

11 Projekt monitoring célok
Annak biztosítása, hogy a projekt keretében végrehajtott tevékenységek összhangban vannak a pályázatban leírtakkal. Annak biztosítása, hogy a projektek az ütemtervnek megfelelően valósulnak meg, és hozzájárulnak az adott intézkedés keretében kitűzött outputok és eredmények eléréséhez. Az Európai Uniós és hazai források védelme.

12 A pénzügyi monitoring Jellemző a pénzügyi monitoring túlsúlya, mert:
A források hatékony elköltésének vizsgálata; A közpénzekkel való visszaélés megakadályozása; A viszonylag egyszerűbb, - a pénzügyi teljesítés egzaktabb módon nyomon követhető; Nem kell hozzá „szakmai tartalom” megértése; Akkor is jól végezhető, ha a tervezéskor monitoring rendszer kialakítása kisebb hangsúlyt kapott;

13 A monitoring eredményeit felhasználók
Képet ad a management számára egy finanszírozott projekt megvalósítási folyamatáról; Az aktuális teljesítményt a kitűzött célokhoz viszonyítja. Időben jelzi, ha a megvalósítás során probléma merül fel és lehetővé teszi a management-nek a beavatkozást. Erőforrások optimalizálása.

14 ÉRTÉKELÉS

15 Az értékelés helyei Programozás Elő értékelés Lezárás Végrehajtás
Utó értékelés Közbenső ért.

16 A hatékonyság és eredményesség vizsgálata
Az outputok, eredmények illetve hatások, valamint az elérésük érdekében felhasznált inputok arányát méri. Eredményesség: A tényleges és a tervezett outputokat, eredményeket hasonlítja össze.

17 Hatásvizsgálat Indikátorok Idő Hatás Megfigyelt változás Fejlesztéssel
Fejlesztés nélkül Idő

18 Az értékelés elve A B Relevancia: El akarunk jutni A-ból B-be? (szükséglet és célkitűzés) Eredményesség: a cél elérése (eljutunk-e B-be)? Hatékonyság: milyen áron jutunk B-be?

19 Az értékelés és a programciklus
Probléma elemzése Program tervezése végrehajtása Előzetes értékelés Utóértékelés Monitoring Közbenső értékelés

20 Az értékelés típusai Előzetes értékelés: Helyesen fogjuk a kereteket elkölteni? Közbenső értékelés: Helyesen költjük el a kereteket? Utóértékelés: Helyesen költöttük el a kereteket?

21 Előzetes értékelés A projekt belső logikájának javítása;
A projekt külső koherenciájának javítása; A projekt és célkitűzései megvalósíthatóságának elemzése; Segít a célkitűzések és a mutatók előzetes meghatározásában;

22 Az előzetes értékelés lépései
Korábbi értékelések eredményének elemzése Erősségek és gyenge pontok elemzése A kialakított stratégia megítélése Célkitűzések mennyiségi meghatározása Elvárt hatások elemzése A program irányításának és végrehajtásának feltételei

23 A közbenső értékelés A legérdekesebb értékelés – felhasználás szerint:
Hasznos menedzsment eszköz program menedzsment céljaira Hasznos kommunikációs eszköz az EU és a tagállam/régió között (indikátorok) Korlátozott lehetőségek a hatások megítélésére, mivel a tevékenységek még nem fejeződtek be.

24 Közbülső értékelés A projekt előrehaladásának felmérése, mennyire éri el célkitűzéseit Módosítani a tevékenységeket, ahol szükséges (valóságos előrehaladás alapján) Megítélni a projekt intézkedéseinek pénzügyi felvevőképességét Pénzügyi források átcsoportosításának igazolása A projekt menedzsmentjének megítélése

25 Utóértékelés Projekt hasznosságának utólagos igazolása
Hatások értékelése Tapasztalatcsere “Tanuló államigazgatás”