Paradigmák mentén tudomány = kvantifikálhatóság? Minden mérhető?

Az előadások a következő témára: "Paradigmák mentén tudomány = kvantifikálhatóság? Minden mérhető?"— Előadás másolata:

1 Paradigmák mentén tudomány = kvantifikálhatóság? Minden mérhető?

2 Metodológiai paradigmák mentén
Kvalitatív (hermeneutikai) sokféle értelmezés, megértés feltárás, a kutató és a kutatás tárgya elválaszthatatlan kapcsolatban van, a kutató a folyamat része kell legyen Kvantitatív (empirikus) természettudományos, matematikai értelmezés, a valóság objektív, a kutató értéksemleges, kívülálló megfigyelő Harc a problémamegoldás eszköze?

3 Összehasonlítás Kvantitatív Kvalitatív A világ megismerés kutató
objektív Szubjektív, kontextuális megismerés Összefüggések, szabályok feltárása Értelmezés, narratívák kutató Értékfüggetlen, objektív Részese a folyamatnak módszertan Hipotézis tesztelés Megértés, feltárás folyamat Mérés, változók vizsgálata kiemelve a kontextusból Formálódó magyarázat eredmények Általánosítható, előrejelző Egyedi, komplex

4 Kvantitatív jellemzők
Előre rögzített változók A változók mérhető formában definiáltak Az eredményeket statisztikai tesztekkel vizsgáljuk A cél a hipotézis igazolása, vagy elvetése Viszonylag nagy elemszámú minták A jelenséget nem fontos a saját közegében vizsgálni Többnyire vannak előzetes kutatások van ismeretanyag a témában A kutató és vizsgált személy viszonya aszimmetrikus

5 Kvantitatív bírálat A vizsgált személy azt válaszolja amit gondol és ami a valóságnak is megfelel… és én ezt elhiszem neki (muhaha :-) A statisztika magabiztossá tesz (érthetetlen) A neveléstudomány nem alkalmazott matematika A számszerűsítés a reprodukálhatóság illúzióját kelti A személy közömbös, csak információforrás Intervallumskálán értelmezett változók hiánya A gyakorlattól távoli, következmények nélküli eredmények

6 Kvalitatív Nyitott kérdésekkel indulunk
A mérés és statisztika egyszerűbb formáit alkalmazzuk Kevésbé egzakt, tág hipotézisek Kisebb elemszámú minta Több nézőpontból, egyediségén keresztül ragadja meg az általánosíthatóságot A jelenséget természetes környezetében vizsgálja Széles körű feltárás általában hosszabb időt vesz igénybe (még) nem számszerűsített változók Kevés előismerettel rendelkezünk, a kutatási terület feltáratlan

7 Kvalitatív bírálat A személyes benyomás hibákkal rendelkezik, nem tudományos módszer Fontos a résztvevő megfigyelés, érdekes a narratíva, de ezt ne hívjuk kutatásnak 5 tanulóval történt megbeszélésre nem lehet alapozni egy oktatási rendszer átalakítását A módszertani és matematikai képzetlenség nem lehet ürügy tudománytalan publikációra A kutatás jó a kutatónak, jó a résztvevőnek de senki másnak. De a kutatás nem magánügy. Személyes tapasztalataink egyéni

8 A kutatás ideális (elvi) folyamata
A valóságot strukturáljuk, fogalmat alkotunk Értelmezési modellt alkotunk Kérdésfeltevés Mi van? Milyen? Mivel függ össze? Hipotézis állítás Hipotézis igazolás vagy elvetés Általánosítás, elmélet alkotás

9 A kutatás gyakorlati folyamata
Kiindulás a problémából Elméleti keretek tisztázása Fogalomtisztázás Axiómák (állítások melyeket bizonyítás nélkül igaznak fogadunk el) Kérdésekké alakítjuk a problémát Hipotézis alkotás Hipotézis tesztelés

10 A jó hipotézis Megalapozott, meglévő ismeretekre támaszkodik
Definiált fogalmakat használ Operacionalizálható Egyértelműen eldönthető Magyarázó erejű, elképzelhető Az összefüggések irányát is mutatja Egyszerű, tömör (alhipotézisekre bontás)

11 Okság és együttjárás Ok -> okozat Okság feltétele Okság fajtái
Legyen empirikus együttjárás Az ok időben megelőzi az okozatot Nincs harmadik, amely mindkettőnek oka Okság fajtái A Szükséges feltétele B nek A Elégséges feltétele B-nek Okfejtési hibák Logikai hibák Cirkuláris okság Indikátor (az együttjárás nem oksági viszony)

12 Változók, attribútumok
Függő Független Attribútumok

13 Iskolázott Iskolázatlan Előítéletes 3 9 Nem előítéletes 7 1

14 Szorongás vizsgálata feladathelyzetben
Nem Feladat nehézsége ?? Szorongás mértéke

15 Példa Barabásné Kárpáti Dóra :: A családi problémák hatása a fiatalok szerfogyasztására, Új Pedagógiai Szemle 2008 augusztus–szeptember H1: „…kimutatható-e szignifikáns összefüggés a családi problémák, valamint az alkohol- és drogfogyasztás között az ambulancián megjelenő fiatalok különböző csoportjai (kipróbálók, problémás szerfogyasztók, függők) körében. „ H2: Úgy gondolom, a családi problémák összefüggést mutatnak az interjúalanyok alkohol- és egyéb drogfogyasztásával.