BAZSA György ((a MAB elnöke)) ELTE Bolyai műhely Budapest 2011. március 19. A minőség finanszírozása – a finanszírozás minősége.

Az előadások a következő témára: "BAZSA György ((a MAB elnöke)) ELTE Bolyai műhely Budapest 2011. március 19. A minőség finanszírozása – a finanszírozás minősége."— Előadás másolata:

1 BAZSA György ((a MAB elnöke)) ELTE Bolyai műhely Budapest 2011. március 19. A minőség finanszírozása – a finanszírozás minősége

2 Alkotmány 70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesz- tésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. NEFMI: www.kormany.hu/nefmi...www.kormany.hu/nefmi A felsőoktatás küldetése a nemzet szellemi és gazdasági fejlő- désének megalapozása. A felsőoktatás közszolgálat, a köz- jót, az egyéni és közérdeket szolgáló tevékenység, amely a tudás létrehozásával és magas szintű átadásával segíti az egyén, a társadalom és a gazdaság céljainak elérését. Az egyént felkészíti arra, hogy a társadalmi munkamegosztás- ban hivatását és közfeladatait egyaránt magas szakmai szin- ten végezhesse, szolgálva ezzel a jelen és jövő nemzedé- kének érdekeit.

3 Mi a felsőoktatás? Az emberi tudás bővítése új ismeretekkel: kutatás mindezek továbbadása: képzés alkalmazása: fejlesztés, innováció, szolgáltatás. Mi a felsőoktatásban a minőség? képzésben a jól képzett diplomás szakember kutatásban az új tudományos eredmény alkalmazásban az (új) eredmények hasznosítása Mi a finanszírozás? – forrásbiztosítás, -szerzés és gazdálkodás a forrásokkal a jó minőség érdekében. (Az egészségügyről, klinikákról, gyógyításról nem lesz szó.)

4 Hol kell minőségbiztosítás, minőségértékelés és finanszírozás? a bemenetnél (feltételek) a folyamatban (szervezet, tartalom, működés) a kimenetnél (promt eredmény) s végül odakinn: megfelelés a célnak (diplomás pályakö- vetés; tudományos mű idézettsége; sikeres alkalmazás) Mi szerint lehet/kell a felsőoktatást finanszírozni? A teljesítmény mennyisége és minősége alapján. ((A MAB-nak a minőségben van, a mennyiségben és a finanszí- rozásban nincs szerepe vs. CHEA/USA))

5 Ki értékeli ezeket? az intézmény önmaga: önértékelés, bemutatás a minőséget minden ponton a MAB a felvételi jelentkezésekkel a fiatalok, családjaik a végzősök alkalmazásával, fizetésével a munkáltatók, a munkaerőpiac saját értékrendje szerint a tudomány a fejlesztések, szolgáltatások megvásárlásával a piac támogatással (fizetésekkel) a társadalom (az állam) rangsorolással, bemutatással, híradással a média

6 Ki finanszírozza ezeket? állami intézmények (nincs valós cost/benefit számolás): minden adófizető (az állam) a hallgatók is: tandíj (ha van) + költségtérítés pályázati források (hazai, nemzetközi) az intézmény: vállalkozási, szolgáltatási bevételekből a támogatók, ha ilyen a társadalmi környezet magán intézmények (van cost/benefit számolás!): csak a hallgatók (szüleik) az állam is, ha megrendel pályázati források (hazai, nemzetközi) az intézmény: vállalkozás, szolgáltatási bevételekből a támogatók, ha ilyen a társadalmi környezet

7 képzéskutatás alkalmazás (gyár) a diplomás egyedi az eredmény egyedi szériatermék az egyetem azt ké- pez, amire hallgatója és képessége van azt kutatnak, ami- hez értenek vagy amit megrendelnek a termelő csak azt állít elő, ami elad- ható eladásában az egyetem alig érdekelt eladása fontos, de (még) nem létérdek eladása az előállító létérdeke aktív termék: magát adja el, később még fejlődik inert termék, de csak a jó adható el (jelentethető meg) passzív termék: nem adja el magát, utóbb nem fejlődik a kimenetnél részben értékelhető, induló minősége van kimenetnél értékelt, el- vagy nem elfoga- dott minősége van a kimenetnél jól mérhető, végleges minősége van pályáját követni kell(ene) pályája (az idézett- séggel) követhető pályája jól követhe- tő (szerviz adatok)

8 I. Normatív állami finanszírozási formák csak az intézmények közötti elosztáshoz! [Ftv. 127-133. §-ok] a) képzési normatívák főleg mennyiségi (létszám), részben képzési területek és ciklusok szerint b) tudományos normatívák főleg mennyiségi, az oktató/kutató létszám, részben a kutatási/fejlesztési teljesítmény alapján] [c) fenntartási normatívák a hallgatói és oktatói/kutatói létszám alapján d) támogatások egyes feladatokhoz e) hallgatói juttatások (az intézmény csak „pénzes postás”) differenciált, részben minőségi alapon]

9 a) A képzés minőségének ajánlott finanszírozása: Minőségi szorzók alapjai a képzési normatíva módosításához: a bemenetnél (promt): a jelentkezési arányok, a felvettek átlagpontszáma (ponthatár), kiválósági adatai (OKTV, nyelvismeret, emeltszintű érettségi) a folyamatban (csúszó 3 éves átlag alapján): ∙hallgatók: a diplomaszerzés idősora, a lemorzsolódás mértéke, kiválósági teljesítmények (OTDK díjak, tudományos közlemények, külföldi szemeszterek), ∙oktatók: hallgató/oktató arány, tudományos fokozatok okt./okt., hallg./okt. aránya, külföldi oktatási tapasztalat a kimenetnél (csúszó 3 éves átlag alapján): ∙diplomát, záróvizsgát, abszolutóriumot szereztek ∙magasabb ciklusba felvettek aránya pályakövetési adatok: DPR rendszer adatai (3 éves átlag) ∙elhelyezkedési és jövedelmi adatokat

10 Mennyiségi szorzók alapjai a képzési normatíva módosításához: a bemenetnél: 50 és 100% között a felvettek létszámával nem lineárisan, hanem kezdetben gyorsan (progresszí- ven), majd degresszíven nőjön a normatív támogatás Felvettek a képzési kapacitás %-ában A teljes képzési normatíva elérése Normatíva/ hallgató arány 50 % 75 % 1,5 90 % 1,2 100 % 1,0 Költségtérítéses képzésre az államilag támogatotthoz képest meghatározott arányú, maximum ugyanannyi hallgató vehető fel képzési területenként. Döntsön az intézmény, melyik éri meg!

11 a folyamatban: csak rögzített (nem aktuális) létszámcsökkenési szorzók vannak: I. évi 12%-ról lefelé évente 3%. a kimenetnél (külön alap- és mesterszakokon): nincs mennyiségi módosító szorzó (mert van minőségi) pályakövetési adatok: DPR rendszer adatai nincs mennyiségi módosító szorzó (mert van minőségi) A hazai média-rangsorok ilyen jellegű adatokra alapoznak, de kellő elemzés nélkül, olykor kirívó helyezésekkel. Berlin Principles on Ranking of Higher Education Institutions, Berlin 2006 - International Ranking Expert Group (IREG) UNESCO/CEPES

12 A képzés költségforrásai 2010/11. tanévre júliusban felvettek (A + M + O) létszám intézményi bevétel forintban Államilag finanszírozott hallgatók 57 ezer fő 20 milliárd Ft Költségtérítéses hallgatók 29 ezer fő 10 milliárd Ft Angol nyelvű képzésekben a devizában fizető hallgatóktól a költségtérítési bevételek együttesen: évi kb. 15 milliárd forint. Ezek a devizás költségtérítések valamelyest magasabbak, mint a magyar nyelvű képzésben.

13 A két képzésforrás (a ráfordítás) átlaga a magyar felsőoktatás egészében pontosan azonos: a költségtérítések tervezése összességében korrekt. Viszont: Jelentős (akár háromszoros) különbségek vannak az egyes intézményekben kért költségtérítések között. Ennek piaci okai: a szakok nagyon különböző népszerűsége, a képzések helye és az intézmények eltérő presztízse. Legdrágább 25 szak: 1.200.000 – 2.835.000 Ft/év között orvos, fogorvos, állatorvos, gyógyszerész, gazd. tud., MBA csak Budapesten + a 3 orvosképző egyetemen. Legolcsóbb 25 szak: 154.000 – 170.000 Ft/év között pedagóguspályák, agrár, természettudományi alapszakok csak vidéken főiskola(i karo)kon

14 Academic Ranking of World Universities Education Alumni Nobel Prices, Fields Medals 10 % Quality of Faculty Staff Nobel Prices, Fields Medals 20 % Highly cited researchers 20 % Research output Papers in Nature and Science 20 % Papers in SCI/SSCI journals 20 % Per capita Academic performance of institution 10 % b) A kutatás minőségének finanszírozása Mit értékelnek a világrangsorok?

15 The Times: The World University Ranking Teaching The learning environment 30 % Research Volume, income and reputation 30 % Citations Research influence 32,5 % Industry income Innovation 2,5 % 2,5 % International mix Staff and students 5 % 5 %

16 A 2010-es kutatóegyetemi pályázati értékelés – pontok (= %) Kutatási kapacitás (tud. fokozatok, kutató- csoportok, infrastruktúra, díjak, elismerések 21 Doktori képzés, tehetséggondozás 21 Publikációs tevékenység 23 K+F+I bevételek (pályázatok, innováció) 20 Tudományos teljesítmény 85 Vállalás, kutatási program 15 100 Ez jó alap a minőséget preferáló kutatástámogatáshoz (csúszó 3 éves átlagok alapján). A jelenlegi oktatói korfa alapján indokolt a fiatalok (35 vagy 40 alattiak) emelt szorzós támogatása.

17 Egyetemi költségvetések – ott és itt Mrd Ft Ftv. 127 § (3) b-c) Ftv. 127 § (3) b-c) Mrd Ft 1. Harvard U. 1. Harvard U.836 ELTE ELTE31 10. Oxford U. 10. Oxford U.300 BME BME33 50. U. Copenhagen 50. U. Copenhagen266 Corvinus Corvinus9 93. U. Bonn 93. U. Bonn170 …… 493. TU Wien 71 71 29 magyar állami 29 magyar állami179 Nincs magyar egyetem a kutatási rangsor első 200 helyén. Nincs magyar egyetem a költségvetési rangsor első 500 helyén.

18 [c) fenntartási normatívák a hallgatói és oktatói/kutatói létszám alapján d) támogatások egyes feladatokhoz e) hallgatói juttatások (az intézmény csak „pénzes postás”) differenciált, részben minőségi alapon] A vagyon kérdése fontos (lenne): állami vagy intézményi kezelés vagy tulajdonlás?

19 II. Nem normatív minőség-finanszírozások Pályázati források (hazai, nemzetközi) A minőség érdekében ezek nagyon fontosak: - minőség alapján ítélik meg - a versenyt és így teljesítményt fokozzák - rendszeres értékelés, elszámoltatás van - nyílt, nyilvános pályázatok, eredmények és értékelése Hosszú távú kiszámíthatóság szükséges. Az intézmény vállalkozásai, szolgáltatási bevételei A támogatók, ha ilyen a társadalmi környezet Az USA-ban nagyon ilyen, nálunk, EU-ban még nem ilyen. Indirekt források és terhek: - adókedvezmények (saját és szponzoroké) - közbeszerzés megreformálása, kiiktatása - közalkalmazotti bértábla költségvetési kényszere

20 INTÉZMÉNYFINANSZÍROZÁS vs. GAZDÁLKODÁS: Intézményben: gazdálkodás vagy könyvelés? Az intézmény-fejlesztési terv (IDP) szerepe. Van-e értékelemzés, cost/benefit analízis? Az autonómia belső „felosztása” (a karok!) pl. meddig érvényesek a normatívák? elvonás (overhead) nagysága az egységek bevételeiből? A gazdálkodási információk gyorsasága, megbízhatósága, felhasználása. Döntés és végrehajtás: nyilvánosság, felelősség, átláthatóság, elszámoltathatóság. Professzionális menedzsment!

21 FINANSZÍROZÁS – TÁGABB HORIZONTON (vö. 2004. nov. 14. Heller Farkas Kollégium) Társadalompolitikailag stratégiai ágazat-e a felsőoktatás? Szakmai és pl. esélyegyenlőségi szempontok érvényesülnek-e? Közjó, szolgáltatás vagy egyéni befektetés a felsőoktatás? Mit akar a társadalom? A nemzetgazdaság teljesítmény (GDP) hatása. A tudástársadalom „begyűrűzése”: pl. mennyire honorálja a diplomát a munkaerőpiac? Az EU céljai és paraméterei (EFT, EKT). A verseny szerepe a felsőoktatásban – állami intézmények körén belül, illetve állami/nem államiak között.

22 Alkotmány: „… képességei alapján mindenki számára hozzá- férhető közép- és felsőfokú oktatással” NEFMI: „A felsőoktatás küldetése a nemzet szellemi és gazda- sági fejlődésének megalapozása. A felsőoktatás közszolgálat, a közjót, az egyéni és közérdeket szolgáló tevékenység … ” vs. Széll Kálmán Terv: „The Hungarian education system is far from meeting the actual demands set by the economy and the labour market. We have been financing an education system with significant public resources that does not serve the interests of the economy, does not create value and, as a whole, increases public debt.” A következmény: drasztikus elvonások.

23 Széll Kálmán Plan: a költségvetési támogatások csökkentése (Mrd Ft) 2011201220132014Total Összes csökkentés 125509029022366 Ebből felsőoktatás jelenlegi támogatás jelenlegi támogatás 189 csökkentés csökkentés0123838 - 88 - 46% A felsőoktatás részesedése a hazai GDP-ből ~ 1%. A Széll Kálmán Terv elvonásaiból a felsőoktatásra hárul ~8%! Az elvonás a felsőoktatás jelenlegi támogatásának ~ 46%-a!

24 Javaslatok a finanszírozás minőségére: Minőségi paraméterek bevezetése a képzési normatívákba: példákat lásd korábban. A mennyiségi paraméterek hatásának redukciója ugyanott (példák ugyancsak korábban). Jó arányok a bemeneti feltételek, a folyamatok és a kimeneti teljesítmény finanszírozása között: ilyen irányban növekvő sorrendben. Jó arányok a képzés, a kutatás, a működés, a fejlesztés forráslehetőségei között. A mainál jóval nagyobb a pályázati (OTKA, NKTF) források.

25 Stabilitás, kiszámíthatóság a finanszírozásban: nyilvános adatok legyenek a NEFMI honlapján. Felsőoktatás támogatása 2010 decemberben: 189 Mrd Ft. Ebben oktatás 64 Mrd, kutatás 32 Mrd, működés 32 Mrd. A 189 Mrd-ból 19 Mrd zárolás 2011. februárjában. Elszámoltathatóság, átláthatóság az intézményi gazdál- kodásban! Ugyancsak legyen látható minden fontos adat az intézmények honlapján is. Állami vagyon átadása és intézményi vagyongazdálkodás lehetőségének megteremtése. Gazdálkodási szabadság személyes felelősséggel!

26 Összességében: a minőség élvezzen elsőbbséget a mennyiséggel szemben mindenféle finanszírozásban, és az intézményi gazdálkodásban is! Köszönöm a figyelmet!