Jogi ismeretek II..

Az előadások a következő témára: "Jogi ismeretek II.."— Előadás másolata:

1 Jogi ismeretek II.

2 A jogalkotás fogalma A jogalkotás az arra feljogosított állami szervek tudatos tevékenysége, melynek célja a jövőre vonatkozó jogi normák írott formában történő megalkotása.

3 A jogalkotással szemben támasztott követelmények
A jogalkotóknak meg kell fontolniuk, hogy bizonyos élethelyzeteket szükséges-e a jogszabállyal befolyásolni? ( nem sértené az emberek intim szféráját, vagy a jog bevezetését lehet-e ellenőrizni? pl: otthon dohányzás )

4 Mérlegelni kell, hagy a várt előnyök milyen arányban vannak az esetleges hátrányokkal, társadalmi terhekkel. ( pl: tandíj, vizitdíj. ) Az új jogszabály illeszkedjen bele a fennálló jogrendbe, ne legyen ellentétes a korábbi jogszabályokkal, ne szabályozza túl az adott élethelyzetet. A szabadosság és közérthetősség követelménye a jogszabály nyelvezetét érinti. ( csak akkor tartható be a jogszabály, ha az állampolgárok megértik) Legyen kellő felkészülési idő azok végrehajtására. ( pl: intézmény létrehozása, szakemberek kiképzése)

5 A jogszabály folyamata
A jogalkotás kezdeményezése, A jogszabálytervezet elkészítése, A jogszabály tervezetének megvitatása, A javaslat elfogadása, A jogszabály kihirdetése, közzététele. A jogszabály megalkotása szigorú rendben történik!

6 A jogalkotás kezdeményezése
OGY, Kormány, Köztársasági elnök, Országgyűlési képviselő, Népi kezdeményezés ( A választópolgárok jogalkotási igénye az OGY. felé).

7 A jogszabály tervezetének megvitatása, A javaslat elfogadása
A jogszabály készítője az OGY. Elé terjeszti megvitatás és elfogadás céljából. Megvitatás: 1. általános vita, 2. részletes vita, A vita végén a jogszabály javaslatot szavazással elfogadják.

8 A jogszabály kihirdetése, közzététele.
A jogalkotási folyamat a jogszabály kihirdetésével zárul. A törvény szövegét az OGY. Elnöke aláírja, majd kihirdetés céljából megküldik a Köztársasági Elnöknek.

9 A jogrendszer A hatályos jogi normák összessége!
A jogrendszer jogágakra bomlik, melyeknek sajátossága, hogy olyan jogszabályokat gyűjtenek össze, amelynek azonos, vagy hasonló tartalmú életviszonyokat, emberi magatartásokat szabályoznak.

10 A JOGRENDSZER FELÉPÍTÉSE
A jogon belül két fő terület. 1./ Közjog 2./ Magánjog -Közjog: valamilyen szerepet játszik benne az állam, az állami szervek feladatainál. Az emberek, és az állam közötti viszonyt szabályozza A közjogra jellemző az alá – fölé rendeltségi viszony. Jogot biztosít, vagy eltilt. -Magánjog: az emberek egymás közötti viszonyát szabályozza pl: tulajdonviszony

11 KÖZJOGI FOGALMAK 1./ Alkotmányjog: az állami szervezetek feladataival foglalkozik. Az emberi jogokat meghatározza. 2./ Közigazgatási jog: az államigazgatást és az önkormányzati igazgatást szabályozza 3./ Büntetőjog: meghatározza mik a bűncselekmények mik az eljárások menete 4./ Polgárjog: magánszemélyek, jogi személyek vagyoni viszonyait, szerződéses viszonyait rendszerezi pl: károkozással kapcsolatos szabályok 5./ Családjog jog: házasság megkötésének, felbontásának, szülők-gyermekek kapcsolatának szabályait írja le…..

12 Az állam fogalma Az állam olyan szervezet, mely egy meghatározott területen élő népesség felett főhatalmat gyakorol.

13 Az állami szuverenitás
Az állami szuverenitás az államhatalom teljességét jelenti. Alapvető jellemzője a függetlenség, mind kifelé, mind befelé. Tehát az állam külső kapcsolataiban önállóan jár el, s a másik: belső ügyekben az állam a legfőbb hatalom, itt tehát nincs más hatalmi tényező, amely konkurálhatna vele.

14 Az állam funkciói A jogbiztonság megteremtése,
A gazdasági és szociális rend kialakítása, ( piacgazdaság működése, állami bevételek újraosztása A kulturális fejlődés előmozdítása, A környezetvédelem

15 Államformák Államformának nevezik hatalom gyakorlásának módját, valamint az intézmények, kormányzati módszerek bonyolult rendszerét, amelyek együttesen a hatalom megtartását és gyakorlását is biztosítják. Az államforma két alapvető összetevője a kormányforma és az államszerkezet.

16 Kormányforma  A legfelsőbb állami szervek rendszere, azok egymáshoz és a lakossághoz való viszonya. A kormányforma lehet: monarchia és köztársaság.

17 Monarchia  Abszolút monarchia, ha az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik:  Egyesült Arab Emírségek  Bhután  Brunei  Katar  Omán  Szaúd-Arábia  Szváziföld  Vatikán

18 Alkotmányos monarchia, ha az uralkodó jogosítványai az alkotmány által korlátozottak és egyben az egyének jogai az alkotmányban rögzítettek: Bahrein Japán Jordánia Kuvait Lesotho Liechtenstein Marokkó Monaco Tonga

19 Parlamentáris monarchia, ha az uralkodó a parlamentnek alárendelten működik protokolláris szerep, hatalmon van, de nem kormányoz: Andorra, Antigua és Barbuda, Ausztrália, Bahama-szigetek, Barbados, Belgium, Belize Dánia, Egyesült Királyság, Grenada, Hollandia, Jamaica, Kambodzsa Kanada, Luxemburg, Malajzia, Norvégia, Pápua Új-Guinea Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek Salamon-szigetek, Spanyolország, Svédország, Szamoa Thaiföld, Tuvalu, Új-Zéland

20 Köztársaság Ha az állam élén egy személy vagy testület áll, hatalmát választással nyeri, és ezt meghatározott ideig gyakorolja. Parlamentáris, ha a köztársaság elnök jogosultságai gyengék, a parlamentnek alárendelten működik, csak protokolláris szerep jut neki, és többnyire a parlament választja. Főleg Európában jellemző, a többi földrészen ritka.

21  Albánia,  Ausztria,  Banglades,  Bulgária,  Csehország,  Dominikai Közösség,  Észtország,  Etiópia,  Finnország,  Görögország  Horvátország,  Izland,  India,  Írország,  Izrael,  Kelet-Timor,  Lengyelország  Olaszország,  Lettország,  Litvánia,  Macedónia,  Málta,  Magyarország  Mauritius,  Németország,  Nepál,  Portugália,  Szerbia  Szingapúr,  Szlovákia,  Szlovénia,  Szomália  Trinidad és Tobago,  Törökország,  Vanuatu

22 Félprezidenciális, ha a köztársasági elnök erős jogosítványokkal és vétójoggal rendelkezik. Itt a végrehajtó hatalom – a kormány – a parlamentnek és az elnöknek is felelős, akit népszavazással választanak meg:  Algéria,  Angola,  Bosznia-Hercegovina, Dél-afrikai Köztársaság,  Egyiptom  Franciaország,  Guyana,  Jemen,  Libanon,  Moldova,  Mongólia,  Montenegró,  Oroszország,  Pakisztán  Románia,  San Marino,  São Tomé és Príncipe  Srí Lanka,  Ukrajna,  Zöld-foki Köztársaság

23 Prezidenciális, ha a köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje.
A kormány nem a parlamentnek, hanem az elnöknek felelős, akit népszavazással választanak meg:  Afganisztán,  Argentína,  Azerbajdzsán,  Benin,  Bissau-Guinea,  Bolívia,  Botswana,  Brazília,  Burkina Faso,  Burundi,  Chile,  Ciprus,  Comore-szigetek,  Costa Rica  Csád,  Dzsibuti,  Dominikai Köztársaság,  Ecuador,  Elefántcsontpart,  Egyenlítői-Guinea,  Fehéroroszország,  Fülöp-szigetek,  Gabon,  Gambia,  Grúzia,  Ghána  Guatemala,  Guinea,  Haiti,  Honduras,  Indonézia,  Kamerun,  Kazahsztán,  Kenya,  Kiribati,  Kolumbia,  Kongói Demokratikus Köztársaság,  Kongói Köztársaság  Dél-Korea,  Közép-Afrika,  Kirgizisztán,  Libéria,  Madagaszkár,  Malawi,  Maldív-szigetek,  Mali,  Marshall-szigetek,  Mexikó,  Mikronézia,  Mozambik,  Namíbia  Nauru,  Nicaragua,  Niger,  Nigéria,  Örményország,  Palau,  Panama,  Paraguay,  Peru,  Ruanda,  El Salvador  Seychelle-szigetek,  Sierra Leone,  Suriname,  Szenegál,  Szudán,  Tádzsikisztán,  Tanzánia  Togo,  Tunézia,  Türkmenisztán,  Uganda,  USA,  Uruguay,  Üzbegisztán  Venezuela,  Zambia,  Zimbabwe

24 Egyéb köztársaság:  Svájc
Teokratikus köztársaság, ha megválasztott szervek felett egy vallási szerv vétójoggal rendelkezik. A kormány, a parlament és az elnök egyaránt alá vannak vetve ennek a vallási legfelsőbb szervnek:  Irán Kommunista állam ("szocialista népköztársaság"), formálisan köztársasági berendezkedés, melyben az alkotmány kimondja a kommunista párt vezető szerepét. A kommunista párt vezető testületei a hatalom birtokosai. Az egyéb szervek (kormány, parlament, elnök) a kommunista párt vezető testületei által meghozott döntések végrehajtói:  Észak-Korea,  Kína,  Kuba,  Laosz,  Líbia,  Vietnam Egyéb (katonai és más diktatúra), formálisan köztársasági berendezkedés, melyben katonai diktatúra vagy olyan egyéb rendszer működik, melyben a hatalom birtokosa egyetlen szervezet:  Eritrea,  Fidzsi,  Mauritánia,  Mianmar,  Szíria

25 A jogállamiság jellemzői
Kérem feladatterv formájában kidolgozni!