INNOAXIS projekt Farkas Jenő Zsolt Szabadka 2010. november 16.

Az előadások a következő témára: "INNOAXIS projekt Farkas Jenő Zsolt Szabadka 2010. november 16."— Előadás másolata:

1 INNOAXIS projekt Farkas Jenő Zsolt Szabadka 2010. november 16.

2 A Z 1990 UTÁNI MAGYAR AGRÁRFEJLŐDÉS NÉHÁNY JELLEMZŐJE Magyarországon 1945 után már a 3. tulajdon- és birtokrendezésen van túl az agrárágazat. 1990 után a mezőgazdaság bocsátotta ki a legtöbb foglalkoztatottat, mély válságba került, az állattenyésztés termelési volumene jelentősen csökkent. Hazánk Európai Uniós csatlakozásának kulcskérdése volt a mezőgazdaság felkészítése, és a kedvező csatlakozási feltételek elérése. A magyar vidékfejlesztési programok eredményeinek hiánya, leszakadó vidéki térségek. Új kihívások: globális klímaváltozás lokális hatásai, változó agrártámogatások, kereskedelmi liberalizáció

3 A GRÁRTÁMOGATÁSI KERETEK 1992 multifunkcionális mezőgazdaság – Jelentése: A mezőgazdaságnak a fenntartható mezőgazdálkodáson és a vidékfejlesztésen belül többféle célja és funkciója van. 2003 KAP reform – vidékfejlesztés mint az agrárpolitika II. pillére 2008 Budget Health Check további reformokra van szükség környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság a vidéki területek versenyképességének javítása Aktuális feladatok és kérdések Magyarország szempontjából: – a KAP reformjának támogatása, – a hazai álláspont és stratégiai irányok kialakítása, – a kialakítandó vidékfejlesztési politikának melyek legyenek a célterületei? – milyen fejlesztési prioritásokat rendeljünk az egyes vidéki tértípusok mellé?

4 A MAGYAR VIDÉKI TERÜLETEK

5 B ÁCS -K ISKUN MEGYE MEZŐGAZDASÁGA 1990 UTÁN A terület agrárfejlődése eltért az ország többi területétől. A kárpótlás következményeként a földtulajdon és a földhasználat szétvált. Speciális eleme a térség 1990 utáni agrárfejlődésének, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park az agrárszektor meghatározó földtulajdonosa és egyben gazdálkodója lett. Tájökológiai diverzitás megőrzése, de instabil a földhasználat. 1990 után 50 000 fővel csökkent a mezőgazdasági foglalkoztatottak száma. Kialakult egy jelentős számú ún. családi gazdálkodói réteg. A családi gazdaságok megye agrárfejlesztésének gazdasági- társadalmi alapját képezhetik a jövőben. A gazdálkodók száma stabilizálódott, a probléma az elöregedés. A termelési specializációk megőrzése részben sikerült.

6 V ÉDETT TERÜLETEK A VIZSGÁLT TÉRSÉGBEN

7 A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG ÉS A TÁJ Nyilvános vita, 2010. okt. 20., Szeged

8 F ÖLDHASZNÁLAT 2006

9 F ELSZÍNBORÍTÁS VÁLTOZÁSOK HAZÁNKBAN 1990-2000 KÖZÖTT

10 F ELSZÍNBORÍTÁS VÁLTOZÁSOK 1990-2006 KÖZÖTT

11 T ALAJVÍZSZINT VÁLTOZÁSA 1960-2000 KÖZÖTT

12 A GRÁRNÉPSŰRŰSÉG 2009

13 T ERMELÉSI SPECIALIZÁCIÓK Kistérségnév Termelési körzet Mezőgazdasági népsűrűség Mezőgazdasági népsűrűség fő/km2 Társas vállalkozások aránya Regisztrációban a cégek aránya % Átlagos üzemméret (ha) BajaiBácskaalacsony4,7magas5,933,7 BácsalmásiBácskaátlagos6,4alacsony2,825,5 KiskunhalasiHomokhátságátlagos7,1átlagos3,218,4 KiskunmajsaiHomokhátságmagas9,8alacsony3,110,4 JánoshalmaiHomokhátságmagas8,5átlagos4,018,2 Kistérségnév Termelési körzet Meghatározó művelési ágak Megyei részesedés alapján Termésterület alapján Megyei termésterületből való részesedés szerint A megyei termelésből 30 % feletti részesedésű növények BajaiBácskaszántó-erdő komplex (szántó- gyümölcs-erdő) Kukorica-búza Kukorica-búza- árpa-napraforgó szójabab, repce BácsalmásiBácskaszántó Kukorica-búza KiskunhalasiHomokhátságszántó-erdőerdőKukorica-búza mák KiskunmajsaiHomokhátságkomplex Tritikále- kukorica Tritikále JánoshalmaiHomokhátságszántó-erdő Kukorica-búza KistérségnévTermelési körzetEgyéb specialitásokÁllattenyésztés szerepe Állattenyésztés ágazatai BajaiBácskaspárgaMeghatározóKomplex szerkezet BácsalmásiBácskamákKiegészítő jellegűSertés KiskunhalasiHomokhátság-ÁtlagosJuh KiskunmajsaiHomokhátság burgonya, fóliás és üvegházinövények Kiegészítő jellegűBaromfi JánoshalmaiHomokhátság-Kiegészítő jellegűBaromfi (sertés)

14 A Z AGRÁRTÁMOGATÁSI RENDSZER KRITIKÁJA LOKÁLIS SZINTEN A speciális támogatások ellenére sem sikerült az elmúlt években a fiatal gazdálkodók számát növelni. A földhasználati változások gyakran „ellentmondásban vannak” a környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatokkal. – 2004 után a szőlőültetvény kivágási támogatások lettek a Duna-Tisza közi Homokhátságon a meghatározók. A szántóterületek 85 %-án jelenleg ún. „GOF” növényeket termelnek. Az állattenyésztés volumene 1990 óta mintegy 60 %-kal csökkent, oka részben a szigorúbb szabályozás. agrártámogatások fenntarthatóság Hiányoznak a lokális célok és eszközök!

15 E GYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS PROBLÉMÁI A MEZŐGAZDASÁGBAN Azonos természeti feltételekből következő együttműködési lehetőségek: – Agrár-környezetgazdálkodás – Homokhátság alatti vízbázis megőrzése és védelme – Technológia transzfer lehetősége Jelentős különbségek a gazdasági és társadalmi feltételrendszerben: – Agrártámogatási rendszer különbözősége – Ellenérdekeltség (mint 2002-ben Görögo. és Portugália a magyar mezőgazdaság értékelésekor) – Árukapcsolatok nehézkessége

16 J AVASLATOK A fenntartható (harmonikus) vidékfejlesztésének feladatai és irányai a térségben: – környezeti kihívások kezelésére kidolgozott adaptációs stratégia – komplex társadalmi és gazdasági problémákat érintő vidékfejlesztési stratégia – fő iránya a gazdaság diverzifikációja és a népesség megtartása. Főbb fejlesztési területek: A multifunkcionális mezőgazdaság elemeinek kiterjesztése. Az agrártermelésre épülő környezet- és élelmiszeripar. Kiegészítő vidéki turizmus.

17 Köszönöm a figyelmet!