Pfening Viola Geográfus II. évfolyam Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2006. május 4.

Az előadások a következő témára: "Pfening Viola Geográfus II. évfolyam Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2006. május 4."— Előadás másolata:

1 Pfening Viola Geográfus II. évfolyam Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat 2006. május 4.

2 Mercosur, Mercado Comun del Sur, avagy Déli Közös Piac Tagjai: Brazília Argentína Paraguay Uruguay

3 Argentína és Brazília közeledése az 1980-as években kezdődött meg, mikor már háttérbe szorultak a regionális hegemónia megszerzéséért folytatott harcok 1986. Argentin - Brazil Integrációs és Együttműködési Program (PICAB) életbe lépése Egy sor kétoldalú megállapodás alkotta, melyek a kereskedelem felszabadítását és a termelési együttműködést célozták 1988. aláírják Uruguay fokozatos csatlakozásáról szóló egyezményt 1988. Integrációs Együttműködési és Fejlesztési Egyezmény, melynek célja a közös piac kialakítása Brazília és Argentína között 1990. Paraguay csatlakozása, ekkor döntenek az egyezmény négyoldalúvá bővítésről Mercosur néven

4 1991. március 26. Asuncioni Szerződés (Treaty of Asuncion) alírása 1996 óta Chile és Bolívia is társult tag, de a vámunióban nem kívánnak részt venni A latin-amerikai integrációk közül ez legjelentősebb, mely a NAFTA ellenpólusát is képezheti Ez negyedik legnagyobb integrációs tömörülés területe: 11.861.825 km 2 népessége: 237.938.000 fő GDP: 2,2 billió $ 2001-ben Venezuela is jelezte csatlakozási szándékát

5 Közös piacon is túlmutató gazdasági integráció létrehozása Makrogazdasági és szektoriális politikák összehangolása Demokrácia és béke megőrzése a térségben (ez a felvétel egyetlen kritériuma is) Bűnözők, terroristák és a kábítószer-kereskedelem elleni közös fellépés

6 A Mercosur mint gazdasági tömörülés 1995-től létezik, mivel ekkor kezdték meg a közös külső vámszint kialakítását (Tarifa Externa Comun = TEC) határideje: 2006. Az egymás között fennálló vámok és nem vámjellegű korlátozások lebontása már megkezdődött, de még nem fejeződött be (határidő 2000. volt) Kialakítása: minden ország meghatározott mennyiségű termék esetében és meghatározott összértékben térhet el a közös szinttől, ez a szám pedig kétévente csökken Következő lépés a szabad kereskedelem felé: 1997. Montevideoi Jegyzőkönyv szolgáltatások kereskedelmének liberalizálása (2007.) tőke szabad áramlásának engedélyezése Munkaerő szabad áramlása még sokáig nem fog megvalósulni

7 De a kereskedelem bővülésében elsősorban azon termékek játszottak szerepet, melyek a világpiacon nem versenyképesek A kereskedelmi forgalom növekedését már gátolja a szállítási útvonalak hiánya, szükséges az infrastruktúra fejlesztése A Mercosur stabilitása a külföldi működőtőke miatt is fontos A Mercosur- országok aránya 1990.1998. Brazília exportjában 4,2%17,3% Brazília importjában 11,2%16,3% Argentína exportjában 14,8%35,6% Argentína importjában 21,5%25,3% A kis országok külkereskedelmében 35%55% Az integráción belüli kereskedelem fellendülése

8 Belső ellentétek Brazília és Argentína, illetve a kis és a nagy országok között Talán túl gyorsan hajtották végre a belső kereskedelem felszabadítását, és az összeomlással fenyeget? De a károk és a belső elégedetlenség ellenére is az országoknak érdeke fenntartani az integrációt az automatikus vámleépítési mechanizmus miatt nem került rá sor, de az érzékenyebb szektorokat állami szinten is meg kell tárgyalni A Mercosur nagyban eltér más latin-amerikai integrációs szerveződéstől, ennek létrehozásában nagy szerepe volt a vállalati és szektoriális kapcsolatoknak

9 Az 1998-as ázsiai válság begyűrűzése hozzájárult az érdekellentétek kiéleződéséhez Most a térség két vezető gazdasága került egyszerre válságba 1999. brazil reál 40%-os leértékelése → ez volt a végső lökés Argentínának a gazdasági válsághoz Kereskedelmi ellentétek a gazdaság sok területén, melyek széles társadalmi rétegeket érintettek Több probléma felszínre került, melyek eddig is létezetek, csak kezelésüket halogatták Mindegyik tagország úgy érezte, hogy a Mercosur keret arra, hogy a többiek kihasználhassák Szükséges a továbblépéshez a bizalom helyreállítása 2001. júniusi találkozó: mélyíteni kell a gazdasági együttműködést, javítani kell a kereskedelmi kapcsolatokat

10 felmerült az egész amerikai kontinensre kiterjedő szabadkereskedelmi övezet (FTAA) létrehozásának gondolata 2000-ben argentin részről felvetődött a Mercosur visszafejlesztésének gondolata, hogy inkább egy NAFTA-hoz hasonló szerveződésre lenne szükség. Brazília kiáll a vámunió mellett A két kisebb tagállam pedig törekszik arra, hogy Argentínával egy álláspontra helyezkedve, ellensúlyozzák a brazil befolyást.

11 nincs saját erős intézményrendszere, a kormányok, minisztériumok, kereskedelmi szervezetek megállapodásai a legfontosabbak ennek a rendszernek alapja a kölcsönös és maximális bizalom, előnye, hogy nagyon rugalmas 1994. „Ouro Preto-i Jegyzőkönyv” - intézményrendszer meghatározása Közös Piaci Tanács (CMC) Közös Piaci Csoport (GMC) Mercosur Kereskedelmi Bizottság (CCM) Közös Parlamenti Bizottság (CPC) Társadalmi Gazdasági Konzulatív Fórum Mercosur Adminisztratív Titkárság Nincs bíróság a vitás kérdések eldöntésére Mercosurnak jogi személyiség is adott a jegyzőkönyv

12 A Mercosur egyik legfontosabb export piaca, kereskedelmi partnere az EU Az Unió szerepe a működőtőke-beruházások szempontjából is meghatározó Spanyolország és Portugália csatlakozásával nagyobb hangsúly helyeződött erre a térségre, mely egykor a gyarmati uralmuk alatt állt. A két szervezet között 1991-ben indult meg a kapcsolatfelvétel 1995. EU – Mercosur Interregionális Együttműködési Megállapodás 1999. a társulási tárgyalások kezdete (lezárásuk 2005-re) A két szervezet között érdekellentét EU a befektetések támogatását és a szolgáltatások liberalizációját várja Mercosur az agrárpiacok liberalizációját akarja elérni

13 Az egész amerikai kontinensre kiterjedő FTAA létrejötte – USA befolyásának erősödése EU-val való kapcsolatok erősítése szabadkereskedelmi övezet kialakítása Egy Latin-Amerikára kiterjedő integráció kialakítása 2004. augusztusában megállapodást írtak alá a Mercosur és a CAN tagjai A Mercosur egyre nagyobb mértékű elmélyítése Egy biztos: A Mercosur feladása, minden probléma ellenére is, hiba lenne, rengeteg kárt okozna az országoknak, viszont az eddigi keretei között sem működhet tovább.

14 Buzás Sándor (2002.): A Mercosur tíz éve, letöltve www.vki.hu/kh/kh-152.pdf, letöltés ideje: 2006.03.26. Palotás László (2000.): Az összamerikai szabadkereskedelmi terv és az amerikai – brazil – argentin háromszög, EU Working Papers 3. évfolyam 4. szám, pp. 52-84. Rigler Dorottya (2004.): A legfontosabb latin-amerikai regionális integrációs csoportok és az Európai Unió kapcsolatai, EU Working Papers 2004/1-2. pp. 3 – 43 Sándor István (1993.): A latin-amerikai gazdasági integráció és a Mercosur, doktori értekezés (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem) pp. 20-30. Zádor Márta (1997.): Az Európai Unió és a Mercosul közötti együttműködés, Statisztikai Szemle, 75. évfolyam 1. szám pp. 58-71 Gazdasági integrációk (Bernek Ágnes) előadásának jegyzete