Az európai urbanizáció általános jellemzői

Az előadások a következő témára: "Az európai urbanizáció általános jellemzői"— Előadás másolata:

1 Az európai urbanizáció általános jellemzői
Európa regionális társadalomföldrajza I. (előadás) III. Földrajz / geográfus szak Jeney László egyetemi tanársegéd ELTE Regionális Földrajzi Tanszék 2006/2007, II. félév

2 Az európai urbanizáció sajátosságai
Európa helye a világ urbanizációjában A urbanizáció jellege Európában

3 Európa a modern nagyváros bölcsője
3 jellegzetes várostípus Antik (utána népvándorlás, kora középkor) Feudális (feudalizmus válsága, agrárkrízis) Modern város Igazi világméretű urbanizáció: modern nagyváros (ipari forradalom) Európa helyzete a világviszonylatban Hagyományosan: kis- és középvárosi dominancia XX. század elején még jelentős, XX. század második felében már a fejlődő világ

4 Kezdetek Első állandó települések
Földközi-tenger medencéje (8-ból az egyik géncentrum, Vavilov zóna) Ókor hajnalán uralkodó településforma: családi alapokon szerveződött (20-60 fős) falu Ezekből emelkedtek ki a városok Görög városállamok (döntő volt a városfal megléte) Mükéné, Spárta, Thébai, Athén Polisz: város és vonzáskörzete (ideális méret: 5000 „polgár”, amely a városállam lakóinak csak 1/5-e) Demokratikus önkormányzás Hippodamosz elvei az építészetben (szabályosság, agórák)

5 Római Birodalom Összefüggött egyetlen város: Róma fejlődésével
Királyság kora (Kr. e. VIII-VI. sz.) a fiatal város falakkal veszik körül, Capitoliumon erődítmény, híd a Tiberisen, Ostia Köztársaság kora (Kr. e ) Róma 200 e fő, főutak menti városok (Capua, Pompeji, Brindisium) Császárság kora (Kr. e. 31- Kr. u. 476) Építészetileg is gyarapodik (Ceasar fóruma, Augustus palotája, Circus Maximus, Colosseum) Augustus: 1,1 mió (1,5-2 mió) Zsúfolt beépítés, 3-5 emeletes bérházak Augustus építési törvényei (21 m max magasság), lakbéruzsora Szuburbanizáció előzményei Városok alapjai: London, Párizs, Bécs, Köln, Regensburg, Budap.

6 Feudális város Barbárok a feudális városok tőszomszédságában
Hűbéri rendszer (kiegyenlített telepítés) Európa egyetlen nagyvárosa: Bizánc XII-IX. sz.: pfalzok (Aachen) Püspökvárak (Bordeaux, Strassbourg, Passau) Szabálytalan utcahálózat Burg (vár) – bürger Csak Ny-Eu (Ibéria. Mórok, K: csal népvándorlás után) XIII-XIV. sz.: Flandria, É-Itália (eredeti tőkefelhalmozás) XIV-XV. sz.: Hansa-városok (Bergen, Bréma, Gdansk) XVI.XVII. sz.: háborúk (Közép-Eu) – járványok, 30 éves h atlanti part, Itália (reneszánsz – Palmanova) székváros (Karlsruhe, Versailles)

7 Ipari forradalom, modern nagyváros
Európa élre tör 100 ezer feletti városok /65 /301 London: 2 mió felett (NBr: városlakók aránya >50%) Iparosítás, faluból városba áramlás Fordizmus (Ruhr, Midlands, Randstaad) Környezetszennyezés: kertváros mozgalom, törvények New Lanark (Robert Owen) Kertváros mozgalom (Ebenezer Howard) Athéni Charta 1933 – modern stílus Városfejlődési szakaszok

8 A Föld legnagyobb városai a történelemben
Idő Város Akkori ország Mai ország Legnagyobb lélekszám i. e. 4. évezred Ur Babilónia Irak 30 ezer i. e. 3. évezred Uruk 100 ezer i. e Babilon 150 ezer i. e. 7. század Ninive Asszíria 120 ezer i. e 350 ezer i. e Pataliputra Magadha India 500 ezer i. e Szeleukia Szeleukida Birodalom 600 ezer i. e. 150-i. sz. 350 Róma Római Birodalom Olaszország 1,1 millió Bizánc Kelet-Római Birodalom Törökország 700 ezer Bagdad Kalifa Birodalom 750 ezer Angkor Kmer Birodalom Kambodzsa 1,5 millió Hangcsou Kína 2 millió Peking 2,55 millió London Egyesült Királyság 8 millió 1950 New York USA 12,3 millió 1975 Tokió Japán 19,8 millió 2000 26,4 millió Forrás: Schneider, W. (1973): Városok Urtól Utópiáig

9 Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között Forrás: ENSZ

10 A Föld 25 legnagyobb népességtömörülésének átlagos népességnagysága, illetve a világnépességből való részesedése ( )

11 A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000-ben Forrás: ENSZ

12 A kontinensek városodottságának alakulása 1950-től napjainkig Forrás: ENSZ

13 A kontinensek népességének megoszlása településnagyság-kategóriánként 2002-ben Adatok forrása: Stefan Helders:

14 A kontinensek nagyvárosainak átlagos mérete 2002-ben Adatok forrása: Stefan Helders:

15 Az európai nagyvárosok eltérő népességnövekedési pályái a XX
Az európai nagyvárosok eltérő népességnövekedési pályái a XX. század második felében

16 Az nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása évtizedenként
Az európai nagyvárosok növekedése a XX. sz. második felében Az nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása évtizedenként V = (Pt+1 / Pt)1/n – 100 * 100

17 Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1950-es években

18 Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1960-es években

19 Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1970-es években

20 Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1980-es években

21 Az európai nagyvárosok népességszám-változása az 1990-es években

22 A klaszterek átlagos évi népességszám-változása
D(a,b) = [(a50 - b50)2 + (a60 - b60)2 + (a70 – b70)2 + (a80 – b80)2 + (a90 – b90)2]0,5.

23 Az európai nagyvárosok és klasztereik geometriai középpontjainak földrajzi elhelyezkedése

24 A 100 ezer főnél népesebb európai városok és népességsúlypontjai népességnagyság-kategóriánként

25 Európa nagy tájegységei

26 A nagyvárosi népesség-növekedési pályák Európa nagy tájegységeiben