Karl Popper tudományfelfogása

Az előadások a következő témára: "Karl Popper tudományfelfogása"— Előadás másolata:

1 Karl Popper tudományfelfogása

2 Karl Popper 1902 Bécs, 1994 Buckinghamshire, Anglia
PhD 1928, Bécsi Egyetem (M. Schlick hallgatója) London School of Economics Nemesi rang (Sir K. Popper) 1965

3 Fő művek Logik der Forschug (1934)
Logic of Scientific Discovery (1958) (A Tudományos Kutatás Logikája, Európa, 1997) Conjectures and Refutations (1963) Poverty of Historicism (1944) Open Society and its Enemies I-II (1945) Postcsript to the Logic of Scientific Discovery I.-III (1980)

4 Falszifikacionista tudományfelfogás Kritikai racionalizmus
Popper fő gondolata: Az empírikus tudományt a formális tudományoktól és a nem tudománytól (metafizika) nem az különbözteti meg, hogy verifikálható (igazolható), mert ez sosem lehetséges, hanem az, hogy falszifikálható (cáfolható) állításokat tesz. Falszifikacionista tudományfelfogás Ha a tudomány állításai nem igazolhatók (csak cáfolhatók), akkor nem is szabad (nem racionális) törekedni az igazolásra, hanem a cáfolást kell megkísérelni, ez a racionális viselkedés Kritikai racionalizmus

5 Én azonban csak akkor tekintek valamely rendszert tapasztalatinak, ha tapasztalatilag ellenőrizhető. Ezzel voltaképpen azt javaslom, hogy ne a verifikálhatóságot, hanem a falszifikálhatóságot tegyük a demarkáció kritériumává. Más szóval nem azt fogom egy tudományos rendszertől megkövetelni, hogy egyszer s mindenkorra pozitív értelemben kiválasztható legyen, hanem azt, hogy logikai formája tegye lehetővé a negatív kiválasztást tapasztalati ellenőrzések segítségével.: egy tapasztalati-tudományos rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tapasztalat megcáfolja. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) old.

6 azonosnak tekintem a racionális és a kritikai magatartást
... azonosnak tekintem a racionális és a kritikai magatartást. A lényeg az, hogy amikor megkísérelünk valamilyen megoldást javasolni egy problémára, meg kellene probálnunk a lehető legkönyörtelenebbül megingatni ezt a megoldást ahelyett, hogy megvédenénk. Sajnos kevesen teszünk eleget ennek az előírásnak, de szerencsére másoktól megkapjuk azt a kritikát amelyet magunk elmulasztunk gyakorolni. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 14. old.

7 Ismertetés menete: A verifikálhatósági elv/indukció elutasítása
A tudománytörténet tudományfilozófia számára való jelentőségének (a pszichologizmusnak) elutasítása Falszifikálhatóság Állítások és fogalmak típusai Mely állítások falszifikálhatók/verifikálhatók ? A falszifikálhatóság definíciója Falszifikálhatóság és falszifikáció Elmélet empírikus tartalma Korroboráció A falszifikálhatóság nem jelentéskritérium

8 A verifikálhatósági elv és indukció elutasítása
Popper: A verifikálhatósági elv elfogadása = indukció elfogadása Verifikálhatósági elv: S (szintetikus) mondat értelmes = levezethető megfigyelési állításokból Indukciós következtetés: egyedi állításokból univerzális állításokra következtetés X,Y,Z hattyúkat fehérnek figyeltem meg TEHÁT Minden hattyú fehér

9 Popper: Az induktív következtetések nem logikailag szükségszerűek és
nem is lehet érvényességüket megalapozni minden megalapozási kísérlet körkörös okoskodásba torkollik vagy dogmatizmushoz vezet

10 Körkörösség: Próbáljuk meg megalapozni az induktív következtetést: Az induktív következtetés azért jogos/elfogadható mert igaz a P (= indukciós elv) P csak szintetikus állítás lehet (aminek a tagadása nem föltétlenül hamis), mert különben nem lenne indukcióprobléma Tehát meg kell mondani, miért P igaz és nem a tagadása, kell tehát: P igaz, mert P’ (meta-indukciós elv) igaz P’ csak szintetikus állítás lehet, mert különben nem lenne indukció probléma, tehát meg kell mondani, miért igaz P’ és nem a tagadása, Kell tehát egy P’’ meta-meta-indukciós elv stb. Dogmatizmus: A valahányadik szintű indukciós elv igaz és punktum

11 A pszichologizmus elutasítása: Popper:
A felfedezés és igazolás radikálisan különböző tevékenyégek A tudományfilozófia szempontjából a tudománytörténet érdektelen és jelentőség nélküli Fentebb azt mondtam, hogy a tudós munkája elméletek felállításából és ellenőrzéséből áll. A tevékenység első szakaszát, az elméletalkotást szerintem nem kell és nem is lehet logikailag elemezni. Az, hogy miként jut valakinek valami új az eszébe – legyen az zenei téma, drámai konfliktus, vagy éppen tudományos elmélet – empírikus pszichológiai és nem megismerés-logikai kérdés. Az utóbbi nem ténykérdésekkel ... hanem csak az igazolás vagy az érvényesség kérdésével foglalkozik. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 36. Old.

12 Ezért élesen meg fogom különböztetni valamely új ötlet létrejöttének folyamatát logikai vizsgálatának módszerétől, és eredményétől. A megismerés logikájának szerintem kizárólag az a feladata – szemben a megismerés-pszihológiáéval – hogy megvizsgálja azokat a módszereket, amelyeket az új elgondolások szisztematikus ellenőrzése során alkalmaznak, hogy egyáltalán komolyan lehessen velük foglalkozni. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 36. Old. ... az a véleményem, hogy új eszmékre logikai módszerrel nem lehet szert tenni, és hogy logikailag nem rekonstruálható ez a folyamat. Ezt úgy is ki lehet fejezni, hogy minden felfedezés tartalmaz irracionális mozzanatot, ... teremtő intuíciót. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 37. Old.

13 Fogalom típusok Individuális fogalom Univerzális fogalom
Melynek definíciójában személynevek, vagy azzal ekvivalens leírások szerepelnek és ezek nem küszöbölhetők ki Pl. A Budapesti Állatkert hattyúi Univerzális fogalom Melynek definíciójában személynevek, vagy azzal ekvivalens leírások nem szerepelnek vagy kiküszöbölhetők Pl. hattyú

14 Állítás típusok I Tiszta állítás
Melyben csak univerzális fogalom szerepel Pl. Minden hattyú fehér Nem tiszta állítás Melyben individuális fogalom szerepel Pl. A Budapesti Állatkertben a tóban úszó 3 hattyú fehér

15 Állítás típusok II. Univerzális állítás Univerzális kvantort (minden)
tartalmazó állítás Pl. Minden ember halandó Egzisztenciális állítás Egzisztenciális kvantort (létezik) tartalmazó állítás Pl. Létezik fehér holló

16 Univerzális állítások típusai
Numerikusan univerzális állítás Mely ekvivalens véges sok, konkrét tér és idő koordinátát tartalmazó egyedi állítás konjunkciójával Pl. Minden, a Budapesti állatkertben eddig megfigyelt hattyú fehér volt Szigorúan univerzális állítás Mely nem ekvivalens véges sok, konkrét tér és időkoordinátát tartalmaző egyedi állítás konjunkciójával Pl. Minden hattyú fehér

17 Az, ahogyan én használom a szigorúan egyetemes állítás (vagy mindent felölelő állítás) [szigorúan univerzális állítás] fogalmát, ellentétben áll azzal a felfogással, hogy minden szintetikus egyetemes ítéletnek elvileg lefordíthatónak kell lennie véges számú egyedi állítás konjunkciójára. Ennek a véleménynek a képviselői határozottan állítják, hogy az általam „szigorúan egyetemes állításnak” nevezett állítások sohasem verifikálhatóak, és ezért a verifikálhatóságot kifejező jelentés-kritériumukra, vagy valamilyen hasonló megfontolásra hivatkozva elutasítják ezeket K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) Old.

18 Állítások típusai III. Tiszta univerzális állítás Olyan szigorúan univerzális állítás melyben csak univerzális fogalmak szerepelnek Pl. Minden hattyú fehér

19 Egzisztenciális állítások típusai
Tiszta egzisztenciális állítás Olyan egzisztenciális állítás melyben csak univerzális fogalmak szerepelnek Pl. Létezik fekete hattyú Nem tiszta egzisztenciális állítás Olyan egzisztenciális állítás, melyben individuáls fogalom szerepel Pl. A Budapesti Állatkertben létezett tavaly március 3-án egy fehér hattyú

20 Bázisállítás: Nem önellentmondó, egyedi (szinguláris)
nem tiszta egzisztenciális állítás Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú

21 Megjegyzések a bázisállításokról
A bázisállítások összessége a lehetséges tényeket/világokat írja le A bázisállítások összessége tartalmaz egymásnak ellentmondó állításokat Bázisállítás negációja nem bázisállítás Bázisállítások nem következnek tiszta univerzális állításokból Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú Nem következik a Minden hattyú fehér állításból Bázisállításból következik tiszta egzisztenciális állítás Létezik 2004 X. 14-én a Budapesti Állatkertben egy fehér hattyú állításból következik a Létezik fehér hattyú állítás

22 Állítástípusok Fogalom Állítás Individuális fogalom
A Bp-i állatkert hattyúi Univerzális fogalom Hattyú Numerikusan univerzális A Bp-i állatkert minden eddig megfigyelt hattyúja fehér volt Nem értelmes Szigorúan univerzális Tiszta univerzális Minden hattyú fehér Egzisztenciális Nem-tiszta egzisztenciális A Bp-i állatkertben van most egy fehér hattyú Létezik fekete hattyú

23 Állításokra vonatkozó állítások
Tiszta univerzális állítás negációja tiszta egzisztenciális állítás Minden hattyú fehér Negációja: Létezik nem-fehér hattyú Tiszta egzisztenciális állítás negációja tiszta univerzális állítás Létezik nem fehér hattyú Negációja: Minden hattyú fehér

24 Állításokra vonatkozó állítások I.
A tiszta egzisztenciális állítások verifikálhatók Létezik nem-fehér hattyú verifikálható Tiszta egzisztenciális állítások negációi (azaz a tiszta univerzális állítások) falszifikálhatók Minden hattyú fehér falszifikálható

25 Állításokra vonatkozó állítások II.
A tiszta egzisztenciális állítások nem falszifikálhatók Létezik nem-fehér hattyú nem falszifikálható Tiszta egzisztenciális állítások negációi (azaz a tiszta univerzális állítások) nem verifikálhatók Minden hattyú fehér nem verifikálható

26 A természeti törvények
Természeti törvény: Nem tautologikus (azaz szintetikus) tiszta univerzális állítás Minden hattyú fehér Következmények: A természeti törvények nem verifikálhatók tagadásai tiszta egzisztencális állításoknak (törvények: tiltanak) Popper: A természeti törvény ilyen felfogása: konvenció, megállapodás dolga

27 Az a kérdés, hogy a tudomány törvényei szigorúan vagy számszerűen univerzálisak-e, nem dönthető el érvekkel. Ez konvenció vagy megállapodás dolga. ... Hasznosnak és gyümölcsözőnek is tartanám, ha a természettörvényeket szintetikus és szigorúan egyetemes állításoknak (mindent felölelő állításoknak) tekintetnénk. Ez annyit jelent, hogy nem-verifikálható állításoknak tekintjük őket, amelyek formája a következő: „Minden tér-idő pontra /vagy minden tér-idő tartományra igaz, hogy ...”) K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 79. Old.

28 Elmélet falszifikálhatósága:
Egy T elmélet akkor falszifikálható (vagy empírikus), ha a bázisállításokat két nem üres részre osztja: Az elmélettel összeférhető Az elmélettel nem összeférhető (az elmélet által kizárt) bázisállításokra T által kizárt bázisállítások T-vel összeférhető

29 Elmélet empírikus tartalma:
Popper: Elmélet empírikus tartalma: Egy T elmélet empírikus tartalma a T elmélettel nem összeférhető bázisállítások (a potenciális falszifikáló bázisállítások) összessége Az elmélet arról szól, amit megtilt (arról nem szól, amivel összefér) Minden hattyú fehér Összefér a Minden béka zöld állítással, de nem szól a békák színéről

30 Falszifikálható elmélet empírikus tartalma:
Egy falszifikálható T elmélet empírikus tartalma azonos az elmélettel nem összeférhető (az elmélet által kizárt) bázisállításokkal T által kizárt T empírikus tartalma bázisállítások T-vel összeférhető A mi világunk A leggazdagabb tartalmú elmélet az, ami mindent kizár -- kivéve a mi világunkat

31 Falszifikálhatóság csak logikai lehetőség, nem azonos a falszifikációval:
Egy falszifikálható T elméletet akkor falszifikálunk, ha elfogadunk egy olyan bázisállítást amellyel T nem fér össze, és ekkor a T-t elvetjük. Fontos megjegyzések: A bázisállítás elfogadásában (falszifikációban) van egy konvencionális mozzanat: empírikus elmélet tesztelésében valahol meg kell állni (ez a bázisállítás) Alacsony rendű konvenció A falszifikáció csak akkor következik be, ha van egy alternatív elmélet amit a falszifikálandó helyett elfogadunk

32 A falszifikáció elől mindig ki lehet térni (= logikailag lehetséges a kitérés)
Popper: a tudományt épp az különbözteti meg a nem tudománytól (metafizikától), hogy megtiltja az (ad hoc) kitérést a falszifikáció elől Valamiképpen ugyanis mindig ki lehet térni a falszifikálás elől, például ad hoc segédfeltevések bevezetésével, vagy egy definíció ad hoc megváltoztatásával. Sőt, még arra az álláspontra is helyezkedhet valaki – logikai ellentmondás nélkül --, hogy egyszerűen bármilyen falszifikáló tapasztalatot elutasít. A tudósok ugyan általában nem így szoktak eljárni, de tisztán logikailag ez is lehetséges, tehát az általam javasolt demarkációs kritérium legalábbis kérdésesnek látszik. El kell ismernem ennek az ellenvetésnek a jogosultságát, ám nem szükséges visszavonnom azt a javaslatomat, hogy a falszifikálhatóságot tekintsük demarkációs kritériumnak. Azt fogom ugyanis javasolni ... hogy a tapasztalati módszert olyan módszerként jellemezzük, amely a falszifikáció előli kitérésnek pontosan azokat a módjait zárja ki, amelyek – mint képzelt kritikusom joggal állítja – logikailag megengedhetőek. K. Popper: A tudományos kutatás logikája (Európa, 1997) 52. Old.

33 Időlegesen kiállta a tesztelés/kritika/falszifikáció próbáját
Korroboráció: Ha egy falszifikálható T elmélet jóslatait tapasztaljuk akkor nem mondhatjuk, hogy az elmélet elmélet igaznak bizonyul, hanem csak azt, hogy Korroborálódik: Időlegesen kiállta a tesztelés/kritika/falszifikáció próbáját

34 Popper: A falszifikálhatóság demarkációs kritérium, de nem jelentéskritérium:
Egy jelentéskritériumnak ki kell elégítenie a következő feltételt: Ha az S mondatnak jelentése van, akkor (és csak akkor) a nem-S mondatnak is van jelentése A falszifikálhatóság ezt nem elégíti ki mert egy tiszta univerzális mondat falszifikálható, de tagadása, egy tisztán egzisztenciális mondat nem falszifikálható

35 Összefoglalás Az indukciós következtetés logikailag nem szükségszerű és megalapozhatatlan, a megalapozási kísérlet végtelen regresszióhoz, dogmatizmushoz, vagy pszichologizmushoz vezet Az empírikus elméleteket nem verifikálhatóságuk, hanem a falszifikálhatóságuk tünteti ki A T elmélet falszifikálható: T a lehetséges világokat leíró bázis- állításokat T-vel összeférő és T-vel nem öszeférő részekre osztja Elmélet empírikus tartalma: az elmélettel összeférhetetlen bázisállítások összessége Az elmélet empírikus tartalmát csökkentő ad hoc feltevések bevezetése a falszifikáció elkerülésére nem megengedett

36 Karl Popper