Az Európai Unió külkapcsolati rendszere

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió külkapcsolati rendszere"— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió külkapcsolati rendszere
Készítette: Katona ivett Évfolyam: iii. germanisztika-német alapszak – földrajz minor /2. félév

2 1. Az európai integráció mozgatórugói és a világgazdasági verseny
2. világháború utáni integráció Ok: hidegháború, szovjet expanzió, szovjet tömb Együttműködés: ESZAK, EGK Megszűnik a bipoláris világ Integráció hajtóereje: a részvevő országok gazdasági versenyképességének javítása a nemzeti piacok túl kicsik ahhoz, hogy a világgazdasági versenyben helyt tudjanak állni „négy szabadság” elve Pénzügyi integrációs folyamat előrehaladása  EURO

3 2. Közös kereskedelempolitika
az EU egységes külgazdasági fellépése a kívülálló országok felé egy-egy meghatározott földrajzi régió államait általában azonos módon kezeli EUMsz 206. cikk: a tagállamok nem folytathatnak önállóan kereskedelempolitikai tárgyalásokat és nem köthetnek kereskedelmi megállapodásokat EUMsz 207. cikk: szabályozza a nem tagállamokkal kialakított gazdasági kapcsolatok általános kereteit, az egyes intézmények szerepét

4 2.1. Társulási és preferenciális kapcsolatok
A, Dél-Európai mediterrán országok (Európán belül): Görög és török társulási szerződés Cél: tagság elérése Málta + Ciprus Cél: vámunió létesítése

5 2.1. Társulási és preferenciális kapcsolatok
B, Dél-Kelet mediterrán országok (Európán kívül): szabad piacra jutás Kölcsön, hitet, segély C, Fejlődő országok: Yaoundéi Egyezmény (18 ország) Loméi Konvenció (66 állam) viszonzás nélküli szabad piacra jutást és kedvezményes fejlesztési hitelek + segélyek

6 2.1. Társulási és preferenciális kapcsolatok:
E, Európai Megállapodás D, Európai Gazdasági Térség F, Nyugat- Balkán államai 10 közép-és kelet-európai ország Cél: ipari szabad kereskedelem és mezőgazdasági kedvezmények EK + EFTA Cél: szabad kereskedelem megvalósítás - Cél: stabilizálás

7 2.2. A nem preferenciális kapcsolatok
OECD Ázsiai és Latin- Amerikai fejlődő országok Állami kereskedelmű országok Kereskedelmi és együttműködési megállapodás Diszkriminációme ntes Vámkedvezmény Kínai Népköztársaság Volt KGST- országok - USA, Japán, Ausztrália

8 3. A meghatározó partnerekkel kialakított kapcsolatok jellemzői
EU – USA EU – KÍNA EU – JAPÁN EU – FEJLŐDŐ ORSZÁGOK EU – OROSZORSZÁG

9 3.1. EU – USA kétoldalú áru- és szolgáltatáskereskedelmet
az EU és az USA közötti bilaterális kereskedelem éri el a legmagasabb értéket a világgazdaságban A transzatlanti kapcsolat az egész világgazdaság fejlődésére kihat Transzatlanti Nyilatkozat (1990) Új Transzatlanti Napirend (1995) Transzatlanti Gazdasági Tanács (2007)

10 3.2. EU - KÍNA Napjainkra Kína vált az EU-ba érkező import fő forrásává Kereskedelmi és együttműködési megállapodás (1985) EU-Kína Magas szintű Gazdasági és Kereskedelmi Párbeszéd- mechanizmus (2007)

11 3.3. EU - JAPÁN Évtizedekig az EU meghatározó partnere volt
Az Európai Közösség és tagországai és Japán közötti kapcsolatokról szóló közös nyilatkozat (1991) akcióterv

12 3.4. EU – FEJLŐDŐ ORSZÁGOK Fejlesztési segélyek
Fejlődő országok termékeinek piacra jutása 5 afrikai és csendes-óceáni térség GSP: vámkedvezmény, vámcsökkentés, vám-és kvótamentes piacra jutás

13 3.5. EU - OROSZORSZÁG Napjainkra Oroszország az EU egyik legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált Az EU-ba irányuló orosz import nagyon koncentrált EU-Oroszország Közös Gazdasági Térség

14 4. Kereskedelmi adatok (Forrás: Eurostat, 2009d: 46-47.)
Az EU27 importforgalma a kiemelt országokkal (milliárd euró) Az EU27 exportforgalma a kiemelt országokkal (milliárd euró) Érték (milliárd eruó) 2008 Részarány (%) 2008 USA 249 19,0 Oroszország 105 8,0 Kína 78 6,0 Japán 42 3,2 Érték (milliárd euró) 2008 Részarány (%) 2008 Kína 248 16,0 USA 186 12,0 Oroszország 173 11,2 Japán 75 4,8

15 Források: ( ) z_eu_kulkapcsolati_rendszererol.pdf ( ) ( ) negocian-acuerdo-de-inversion/ ( ) Japan%20teamwork.jpg/view ( ) _gazdasagi_szankciok_oroszorszag_ellen ( ) ( )

16 Köszönöm a figyelmet!