A komikum nagymestere:

Az előadások a következő témára: "A komikum nagymestere:"— Előadás másolata:

1 A komikum nagymestere:
Moliere

2 A komikum „ Nincs komikum a sajátosan EMBERIN kívül. Egy táj lehet szép, elragadó, felséges, csúf vagy jelentéktelen, nevetséges sohasem lehet.” (Bergson)

3 A komikum „ A nevetéssel általában együttjár az ÉRZÉKETLENSÉG. Úgy látszik, a komikum csak akkor kelthet rezgéseket a lélekben, ha abban nyugodt, kiegyensúlyozott felületre hull. Természetes légköre a KÖZÖNY. Nincs nagyobb ellensége a nevetésnek, mint egy erős érzelem (Bergson)

4 Min nevetünk tehát? … ami emberi,
… ami eltér a hétköznapitól, a megszokottól, … ami torz, … ami modoros.

5 A komikum A görög „kómosz” szóból származik.. Jelentése: Na?
Nevettető, mulattató, vidám hatáselem. Lényege: az értékhiány eltitkolása. Fajtái: 1. jellemkomikum 2. helyzetkomikum 3. nyelvi komikum mulatság, ünnep, lakoma

6 Jellemkomikum

7 Helyzetkomikum - Petikém, azt hiszem, megtaláltam a mongol futóegeredet!...

8 Helyzetkomikum

9 Nyelvi komikum 1. „Hogyha neved kezdő hangját levegőbe lehellik: Az lesz csak Pálom végre valódi neved.” 2. „Gépmesék”” 3. „ KÖVET: Férfi ő a talpán, kisasszonyom! BEATRICE: Ha csak a talpán férfi, akkor kisasszonyokkal nem sokra megy.” 4. KATALIN: Honnan ragadt rád ez a szép beszéd? PETRUCHIO:Anyanyelvem. Eszem paraszti ész. KATALIN: Szegény anyád, hogy íly paraszt fia!”

10 Nyelvi komikum - Zongorán játszik: Grigor Vasziljevics!

11 IRÓNIA Látszólagos jóhiszeműség a beszédben. Helyeseljük valakinek a nézetét, álláspontját, holott nem értünk vele egyet. A hibát pozitív dolognak állítja be. Pl. „Eljárta eszével Nagy-Cigányországot: Hogy s mikép vesz ő majd új veres nadrágot, Amely senkinek még soha testén nem volt – Ánglia-posztóján bársonybul lesz a folt.”

12 GÚNY A hiba túlzó megjelenítése jellemzi, ami már bántó.
A gúny árt, a gúny „öl”, mert nevetségessé tesz. A gúnynak fullánkja van - gyakran egyetlen szúrással „teríti le” áldozatát. Kicsinyes hibák leleplezője. Pl. „Dundi asszonyság is, Diridingó társa, Mint egyBradamante, népet öl rakásra; Legény ő talpán! ember ő a gáton! Sebes vágtatással lotyog a lóháton”

13 SZATÍRA vagy MARÓ GÚNY A hibát erőteljesen mélyíti, bántó hibafeltárás. Az arányok megváltoztatása jellemzi (kicsinyítés, nagyítás, túlzás). Pl. Nem ér rá elvinni, ha leoldni ráér, Mert amint görnyedez a szép tarisznyáért, Combja közé akad hátul Dundi kardja, S oly likat hasít, hogy a tarkója tartja.

14 SZARKAZMUS Durva, sértő hibafeltárás.
Bántó, szókimondó, „vitriolos” humor. Esetenként obszcén is lehet. Pl. „Tótágast áll fején; ég felé lába, Megakadt valahogy a nyeregkápába: Lelke pedig, amint mennybe iparkodott, Feljebb-feljebb mászva, kiment ahol tudott.”

15 Moliere humora

16 Jean-Baptiste Poquelin (1622-1673)
- „a király rendes kárpitosa” - College de Clermont - Voltaire

17 1640, Scaramouche

18 A Béjart család Madeleine BÉJART Armande BÉJART

19 Kortársak Nicolas BOILEAU Jean de LA FONTAINE

20 XIV. Lajos

21 XIV. Lajos és Moliere

22

23 Moliere és a Napkirály

24 Moliere színháza: a Comédie Francaise

25

26

27 Commedia dell’arte

28 Típusok I.

29 Típusok II.

30 Típusok III.

31 Típusok IV.

32 Velence

33 PANTALONE

34 DOKTOR

35 KOLOMBINA

36 PULCINELLA

37 BRIGHELLA

38 IL CAPITANO

39 HARLEKIN

40

41 Moliere úr művei

42 Kényeskedők

43 Scapin furfangjai

44 Dandin György

45 A fösvény

46 Tartuffe

47 TARTUFFE

48

49

50

51 Vége