Energiafüggetlen megye. Hargita Megyei Energiatakarékossági Közszolgálat 2003-ban alakult az Európai Bizottság SAVE II nevű programja keretében Hargita.

Az előadások a következő témára: "Energiafüggetlen megye. Hargita Megyei Energiatakarékossági Közszolgálat 2003-ban alakult az Európai Bizottság SAVE II nevű programja keretében Hargita."— Előadás másolata:

1 Energiafüggetlen megye

2 Hargita Megyei Energiatakarékossági Közszolgálat 2003-ban alakult az Európai Bizottság SAVE II nevű programja keretében Hargita Megye Tanácsának alintézményeként Célja az energiahatékonyság és az alternatív energiaforrások kihasználásának elősegítése EU-s pénzek lehívásaKépzések KonferenciákInformáció nyújtás Tanulmányi versenyekTanácsadás

3 Eddigi tevékenységek

4 Építsünk biztos jövőt – Hargita Megye Gazdaságfejlesztési Programja 2012-2013 2. célkitűzés: Az energiahatékonyság növelése és az alternatív energiaforrások hasznosítása Alapelvek: Energiafüggőség csökkentése Energiatakarékosság növelése Helyi erőforrások kihasználása Munkahelyek és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése

5 Építsünk biztos jövőt – Hargita Megye Gazdaságfejlesztési Programja 2012-2013 Programok: 1. Energiahatékonyság növelése Háztartások és vállalkozások segítése az energiaszámlák csökkentésében, középületek hőszigetelésének támogatása 1. Energiatakarékossági felvilágosító kampányok 2. Állandó energiatakarékossági tanácsadó szolgálat 3. Energiahatékonysági verseny családoknak 4. Energetikai tanórák középiskolásoknak 5. Zöld közbeszerzések ösztönzése a megye önkormányzatainál

6 Építsünk biztos jövőt – Hargita Megye Gazdaságfejlesztési Programtervezete 2012-2013 2. Energiafüggetlen falvak Települések segítése az energiaforrásaik kihasználásában, mezőgazdasági és fahulladékok, patakok és a napsugárzás felhasználásában 1. Folyamatosan frissülő településekre lebontott megújuló energia potenciált és projektötletket tartalmazó adatbázis létrehozása 2. Megyei erőforrásgazdálkodási stratégia elkészítése és megvalósítása 3. Megújuló energia előállítási előtanulmányok finanszírozása 4. Közintézmények fenntartható energiagazdálkodási szemléletéhez szükséges ismertek átadása, képzések szervezése 5. Fenntartható energiagazdálkodási akciótervek kidolgozása település szinten

7 3. Lakossági energiatermelés Napkollektorok, napelemek, biomassza alapú alternatív fűtésrendszerek terjesztése, ismeretterjesztés 1. Rendszeres tájékoztató kampányok, megújuló energia kiállítások és vásárok szervezése és társszervezése 2. Állandó megújuló energia hasznosítási tanácsadó szolgálat 3. Passzívházas építkezés népszerűsítése, tájékozottság növelése, építési helyi szabályozók javítása Építsünk biztos jövőt – Hargita Megye Gazdaságfejlesztési Programja 2012-2013

8 4. Energiatermelő megye Napelemparkok, biomassza erőművek és vízerőművek építése, befektetők keresése 1. Megyei energetikai vállalkozás létrehozása 2. Önkormányzati résztulajdonú biomassza erőmű létesítése Hargita megyében 3. Napelem park létesítése önkormányzati tulajdonrésszel 4. Törpe vízerőmű létesítése önkormányzati tulajdonrésszel Építsünk biztos jövőt – Hargita Megye Gazdaságfejlesztési Programja 2012-2013

9 Hargita megye energiatermelése ErőműKapacitás Zetelaki gátnál levő vízerőmű 2 MW Szentegyházi vízerőmű 1 MW 45 MW teljesítményű vízenergia potenciál, 500.000 MWh fűtőérték lehetne nyerhető fahulladékból

10 Energiaforrások Nem megújuló Kőszén Kőolaj Földgáz Atomenergia Megújuló Víz Szél Nap Geotermikus Biomassza

11 Megújuló energiák Romániában I.NapenergiaV.Vízenergia II.Napenergia, SzélenergiaVI.Geotermális energia III.Vízenergia, Szélenergia, BiomasszaVII.Vízenergia, Biomassza IV.Vízenergia, BiomasszaVIII.Biomassza, Geotermális energia, Napenergia

12 Hargita megye megújuló energia potenciálja BiomasszaVízenergiaNapenergia ƒErdei biomassza leggazdagabb megyék Suceava 647,0 ezer m3 ƒ Hargita 206,5 ezer m3 ƒ Neamţ 175,0 ezer m3 ƒ Bacău 132,0 ezer m3 Mezőgazdasági biomassza legszegényebb megyék ƒ Hargita 41,004 ezer to ƒ Kovászna 73,000 ezer to. ƒ Brassó 89,000 ezer to. Vízgyűjtő medencékhez tartozó folyók és patakok hossza: Maros 1196 km Olt 930 km Szeret (Șiret) 474 km Összesen 2600 km A Központi Régióban Hargita megyének van a legnagyobb vízenergia potenciálja a Maros folyónak köszönhetően, melynek a központi régióban 266km-en 200m esése van. Az éves átlagos napsütés 1800-1900 óra. Egy négyzetméter napkollektor felület Hargita megyében megközelítőleg 0,7 MWh hőenergiát állít elő egy év alatt

13 Miért éri meg a zöld energia? Zöld bizonylatok rendszere Energiaforrás Zöld bizonylatok száma jelenleg Zöld bizonylatok száma 2014-től Szélenergia21-1,5 Vízenergia31,4 Napenergia63,5 Biomassza2+21,6 Minden egyes MWh hálózatra táplált energia után a termelő zöldbizonylatot kap, amit értékesíthet, darabját 27-55 euróért.

14 Biomassza “a mezőgazdaságból - a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve, erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból, többek között a halászatból és az akvakultúrából - származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része”

15 Biomassza osztályozása Melléktermék: búzaszár, faforgács, erdei hulladék, trágya stb. Energetikai célú: energia növények, bioetanol stb. Eltüzelhető: alacsony nedvességtartalmú, elsősorban növényi anyagok Elgázasítható: nagyobb nedvességtartalmú anyagok, szennyvíziszap, trágya, növényi eredetű anyagok komposztálásából származó termékek Elsődleges: természetes vegetáció során jött létre: növények Másodlagos: állattartás melléktermékei: trágya Harmadlagos: ipari, biológiai jellegű hulladék: szennyvíziszap, kommunális hulladék

16 Legelterjedtebb biomassza alapú tüzelő anyagok PellettFaaprítékBrikettTűzifa Nedvesség tartalom Fűtő érték kWh/kg Fűtő érték kWh/kg Fűtő érték kWh/kg Fűtő érték kWh/kg 15%4,7-5,0-4,9- 20%-4,22-4,08 40%-2,89-2,51 55%-2,00--

17 Biomassza felhasználási lehetőségei Az erdőgazdálkodás során keletkező fahulladék aprítása és égetése. A mezőgazdaságilag értéktelen/árterületekre energianövény ültetése.

18 Áramtermelés megújuló energiaforrásokból: Biomasszás kogenerálás A projekt jellegeMagán ProjektgazdaVortel Oy Company Projekt típusaBiomassza Projektpartnerek- A projekt helyszíneKempele, Finnország Megvalósítás éve2009 A megvalósítás forrásaSaját tőke KöltségÖsszesen:200000 EURÖnrész:100% BevételEURKiadásEUR Elektromosság13200Faapríték23333 Zöld bizonylatok52800 Összesen66000Összesen23333 Profit42666 Megtérülési idő kb. 5 év, 8000 óra működési idővel. A keletkezett hő ennél a számításnál nem volt figyelembe véve

19 Vízenergia A víz energiáját a szintkülönbség és a vízhozam együttesen adja a következő képlet szerint: Qm – A átlagos vízhozam [m3/s] Z 1,Z 2 – A tengerszint fölötti magasság a felső és alsó folyásnál [m]

20 Vízenergia hasznosítása Szintkülönbség Befektetési költség egységnyi teljesítményre 2,3 – 13,5 m1500 – 9000 EUR/kW 27 – 350 m1000 – 3000 EUR/kW 3 Zöldbizonylat / MWh 215 EUR / MWh

21 Áramtermelés megújuló energiaforrásokból: Vízenergia hasznosítás A projekt jellegeMagán ProjektgazdaH2O Energy Kft. Projektgazda típusaVízenergia A projektpartnerekA Református Egyház nyugdíjalapja A projekt helyszíneSzentegyháza Megvalósítás éve2011. november A megvalósítás forrásaSaját forrás KöltségÖsszesen:2,5 mill. EURÖnrész (100%): 2,5 mill. EUR

22 Napenergia Elektromoss ág Hő

23 Áramtermelés megújuló energiaforrásokból: napenergia Szerelt teljesítmény váltóáram Szerelt teljesítmény egyenáram Szükséges területBefektetési költség 1 MW1,2 MW2,4 ha1.800.000,00 EUR Éves termelés Zöld bizonylatok száma Eladott zöld bizonylatok Eladott elektromosság bevétel 1080 MWh6480356.500,00 EUR54.000,00 EUR Éves bevétel Becsült megtérülési idő 410.500,00 EUR4,38 év

24