A szakképzés helyzete Magyarországon

Az előadások a következő témára: "A szakképzés helyzete Magyarországon"— Előadás másolata:

1 A szakképzés helyzete Magyarországon
Nagyon röviden szeretném bemutatni a szakképzés rendszerét

2 Szakképzés Magyarországon
Iskolarendszerű szakképzés Szakképzés Sári Lajos korábbi szakképzési h. államtitkár úr előadása 2007 szeptember 13 Hotel Corvinus Campinsky Szervező: Brit Kereskedelmi Kamara, Incyte Kft. Felnőttképzés Magyarországon a tankötelezettség 18. életévig tart. Bonyolult az iskolaszerkezet. Általános közismereti képzés 10 évfolyamon folyik. A 10. évfolyam után válik ketté a rendszer. 12. évfolyamig folytatódik a közismereti képzés – érettségire felkészítés 11. évfolyamon megkezdődik a szakképzés

3 Iskolarendszererű szakképzés
Szakiskolai képzés (érettségi nélkül) évfolyam: közismereti képzés és szakmacsoportos szakmai alapozás 11 – 12 – 13. évfolyam: szakképzés 2006 –tól szakképzésre felkészítő évfolyam(ok) után is be lehet lépni a szakképző évfolyamokra Az iskolarendszerből végzettség nélküli fiatalak reintegrációja az un. Szakképzésre felkészítő évfolyam (ok) – ezeken a szakképzés elkezdéséhez szükséges kompetenciákat sajátítják el.

4 Iskolarendszererű szakképzés II.
Szakközépiskolai képzés 9 – 12(13). évfolyam: közismereti képzés és szakmacsoportos szakmai alapozás 13 – 14. évfolyam: szakképzés Felsőfokú szakképzés: Felsőoktatási akkreditációval rendelkező, érettségi utáni szakképzés A Felsőfokú szakképzés rendszerének megjelenése és folyamatos bővülése a Bolognai folyamat szellemében történik Vagy a felsőoktatásban vagy a középfok és a felsőfok együttműködésében megvalósuló képzés

5 Alapvető problémák a magyar szakképzésben
A gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre a képzési struktúrában, tartalomban A csökkenő létszámú szakmunkásképzés feszültséget teremt a munkaerőpiacon A szakképzés-szerkezet és foglalkoztatási struktúra jelentős eltéréseket mutat Kontraszelekcióból fakadóan nagy a lemorzsolódás Gyakorlati képzés több mint felét az iskolák folytatják A szakmunkás lét presztízse alacsony Elaprózódott finanszírozhatatlan intézményhálózat

6 A szakképzés – fejlesztés stratégiai céljai
Munkaerő-piaci igényeket rugalmasan követni tudó szakképzési szerkezet Korszerű infrastruktúra megteremtése és hatékony működtetése Rendelkezésre álló források hatékony felhasználása (kapacitások racionalizálása) Moduláris felépítésű gyakorlatorientált képzés (rész-szakképesítések) A munkaerőpiaci igényekre rugalmasan reagálni képes felnőttképzés Vizsgarendszer egységesítése (mérés-értékelés) és különválasztása Az Európai Uniós Minőségbiztosítási Követelményeknek való megfelelés

7 Konkrét célok A pályakezdő szakmunkások felkészültségének, munkaerő-piaci értékének növelése. A tanulók felkészítése az élethosszig tartó tanulásra. Az egyéni tanulási utak feltételeinek kialakítása Felkészülés az uniós tagsággal járó kihívásokra és lehetőségekre.

8 Konkrét célok Intézmény vezetés felkészítése a változások menedzselésére, a korszerű intézményvezetésre Az intézmények pedagógiai, szakmai fejlesztése és a pedagógusok módszertani továbbképzése A szakiskolák, szakképző intézmények eszközellátottságának javítása, korszerű eszközök, csúcstechnológia biztosítása

9 Konkrét lépések A szakképzés tartalmi szabályozásának átalakítása
A szakképzés irányításának átalakítása A szakképzési közszolgáltatás hatékony megszervezése

10 A szakképzés tartalmi szabályozásának átalakítása
A szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazza a szakma gyakorlásához szükséges követelményeket, kompetenciákat modulrendszerű a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati kompetenciákat tartalmazza (bemeneti kompetenciák) Központi programok Az oktatási folyamat középpontjába a kompetenciafejlesztést helyezi A modulrendszerű képzésre való átállás eredményeként lehetővé válik az informális úton szerzett tudás beszámíthatósága. Egyéni képzési utak kialakítása A megszerzett tudás beszámíthatósága. A kompetencia alapú képzésre való átállás paradigmaváltást jelent. Az oktatási folyamat centrumába az tudásközvetítés helyébe a kompetenciafejlesztés kerül. A magyar iskolarendszer alapvetően a lexikális tudás megtanítására törekedet, kevésbé tartotta fontosnak a képességfejlesztést és az attitüd formálást.

11 A szakképzés irányításának átalakítása
Regionális szint megerősítése A régió a szakképzési koordináció színtere A régió az iskolarendszerű szakképzés képzési kapacitásainak megrendelője A régió az érdekegyeztetés színtere Szakképzési munkamegosztás A munkaerőpiac igényeinek közvetítője Fejlesztési projektek finanszírozója Finanszírozási rendszer átalakítása

12 A szakképzési közszolgáltatás hatékony megszervezése
A fenntartói és intézményi együttműködési rendszerek támogatása Szakmaszerkezeti együttműködés (egyeztetett, egymáshoz igazított képzések) Központi képzőhelyek kialakítása Közös infrastrukturális kapacitás-kihasználás (meglévő gyakorlóhelyek közös használata, munkaerő-piaci együttműködés) Humán-erőforrás közös tervezése Pedagógusok közös foglalkoztatása Közös szakképzési fejlesztések indítása (a meglévő kapacitások kihasználása érdekében) Szakképzés szervezési társaságok illetve Szakképzés szervezési társulások jönnek létre (Térségi Integrált Szakképző Központ) Az együttműködést finanszírozási kényszerrel is támogatja a kormányzat. A fejlesztési forrásokhoz csak olyan szervezetek juthatnak, melyek tanulólétszáma meghaladja az 1500 főt. A központi képzőhelyekre kerülnek a magas technológiai értékű, drága eszközök. Ezek közös használata hatékonyabb eszközkihasználást eredményez. A társulásban csak az önkormányzatok vehetnek csak részt. A társaságban nem korlátozzák a gazdálkodók részvételét és gazdasági társaságként működik.

13 A szakképzés finanszírozásának új rendszere
EU fejlesztési források Infrastruktúrafejlesztés Eszközfejlesztés HR Fejlesztés Állami költségvetés MPA RFKB Gazdaság Szakképzés szervezési társulás /társaság Intézményt fenntartó önkormányzat Intézményt fenntartó önkormányzat

14 A szakképzés szervezésének új lehetősége a Szakképzés - szervezési társaság
Szakképzési kapacitások szervezési színtere Tőkebefektetési és működtetési kényszer nélküli menedzsmentszervezet Oktatás szervezési tevékenysége során feltárt hiányterületek teremtenek tőkebefektetési lehetőséget A befektetett tőke megtérülésének lehetőségét és garanciáját az állami támogatás, fejlesztési források szakképzés – szervezési társaságokra koncentrált felhasználási szabályai