A Z ANOREXIA ÉS A BULIMIA NERVOSA KÖZÖTTI KAPCSOLAT MEGÉRTÉSE EGY SVÉD NEMZETKÖZI IKERMINTÁN Kovács Petra BME Kognitív pszichológia I. évfolyam 2012. Április.

Az előadások a következő témára: "A Z ANOREXIA ÉS A BULIMIA NERVOSA KÖZÖTTI KAPCSOLAT MEGÉRTÉSE EGY SVÉD NEMZETKÖZI IKERMINTÁN Kovács Petra BME Kognitív pszichológia I. évfolyam 2012. Április."— Előadás másolata:

1 A Z ANOREXIA ÉS A BULIMIA NERVOSA KÖZÖTTI KAPCSOLAT MEGÉRTÉSE EGY SVÉD NEMZETKÖZI IKERMINTÁN Kovács Petra BME Kognitív pszichológia I. évfolyam 2012. Április 18.

2 B EVEZETÉS a két betegség tünetei között nincsenek stabil határok Azt vizsgálják, hogy milyen genetikai és környezeti hatásoknak tulajdoníthatók az átfedések Gyakori átfedések vannak a betegségek között, tipikusan az első 5 év során Ikeranalízisek mutattak már kapcsolatot: evési zavarok és depresszió, valamint pszichiátriai betegséggekkel

3 M ÓDSZER ÉS E SZKÖZÖK Résztvevők 1959-1985 között született ikrek STAGE- STR adatbázis (kb. 85000 ikerpárt tartalmaz) 1300 kérdés, 34 egészségügyi és demográfiai témát öleltek át Végül: 7000 egypetéjű és kétpetéjű nő ikerpárt vettek bele a mintába

4 E SZKÖZÖK 1. Egypetéjű vs. Kétpetéjű „Amikor kicsik voltatok, olyanok voltatok „mint a borsó meg a héja”, vagy inkább mint két barát?” Gyakran kevertek össze benneteket? Akik nem egyformán válaszoltak, vagy nem volt egyértelmű, egy 198 ikerpáron validált algoritmus alapján lettek besorolva 2. Kiterjesztett, online Strukturált Klinikai Interjú Szűk és kiszélesített kritérium Pl. „Azalatt az idő alatt, amikor súlyt vesztett, kövérnek érezte magát?” (AN); „Melyeket tette, miközben falási rohamai voltak? Meghánytatta magát? Hashajtót szedett be? Vizelethajtót szedett be? Diétás szereket? Két óránál tovább tartott edzést? Gyorsan evett vagy semmit? Más módszerek?”

5 S TATISZTIKAI ELEMZÉSEK 1. Alapvető elemzések Faktorok: 1. összegzett genetikus hatások (pl. öröklés); 2. közös környezeti hatások (pl. szülői nevelés); 3. egyéni környezeti hatások (pl. baleset, ami csak az egyiket érte) SEM modellezés  meghatározza, hogy milyen arányban játszik szerepet az adott faktor 2. A jelenlegi tanulmány Korrelációk a genetikus, egyéni és nem egyéni környezeti hatások között

6 E REDMÉNYEK Az előfordulás tekintetében nem volt különbség az egypetéjű és a kétpetéjű ikrek között, sem az AN sem BN esetében A korreláció a szűk AN és BN között genetikai faktor esetében: 0,46; egyedi környezeti tényezők esetében: 0,43.

7 M EGBESZÉLÉS Mind a két betegségnél megjelennek a genetikai hatások genetikus korreláció van a szűk AN és BN között, de nem mutat teljes átfedést Az BN során 27% fölötti személy számolt be AN vonásokról is; AN során pedig 20-50% Megközelítőleg a fele a genetikus faktoroknak felelős a két betegségért, a maradék pedig független tőlük A szűk AN 0,57-os korrelációt mutatott a genetikai faktorokkal, míg a bővebb esetében 0,29%. A szűk AN inkább köszönhető genetikai befolyásnak A szűk BN és a széleskörű BN esetében 0,62 és 0, 61 volt a korreláció a korábbi mintákkal

8 P ROBLÉMÁK 1. On-line felvétel 2. Más skandináv minták konfidenciaintervallumába beleesik 3. A személyek életkora, lehet hogy eltér az utolsó diagnózistól, vagy még megtörténhet 4. A közös kontextuális faktorok nem biztosak úgy, hogy nincs akkora összehasonlítási alapunk (másik iker jelenléte) 5. A genetikai és a kontextuális eredmények szélesebb konfidenciaintervallumba kellene, hogy tartozzanak 6. Csak nők tartoznak a mintába 7. Svéd minta