Növényrendszertan 12. előadás Dr. Bartha Dénes 2017. április 5.

Az előadások a következő témára: "Növényrendszertan 12. előadás Dr. Bartha Dénes 2017. április 5."— Előadás másolata:

1 Növényrendszertan 12. előadás Dr. Bartha Dénes 2017. április 5.

2 Természetvédelem

3 A természetvédelem alapelvei
1. A biológiai egyensúly elve 2. Az indikátor elv 3. A génbank elv 4. Az élő múzeum elv A természetvédelem tárgyai 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek 3. Tájképi értékek 4. Kultúrtörténeti értékek 5. Állattani értékek 6. Növénytani értékek

4 A természetmegőrzés módjai
1. Területi védelem Yellowstone Nemzeti Park debreceni Nagyerdő részlete 2. Faji védelem erdélyi (volgai) hérics 3. Élőhelyvédelem 4. Biodiverzitás-védelem A. Passzív természetvédelem B. Aktív természetvédelem

5 A növényfajok védetté nyilvánításának szempontjai
1. A fajban megtestesülő génkészlet pótolhatatlansága A faj filogenetikai elszigeteltsége Elterjedési területének nagysága (bennszülöttségi jelleg) Elterjedési területének diszjunktsága (reliktumjelleg I.) Hazai előfordulásainak kora (reliktumjelleg II.) 2. Veszélyeztetettség 3. Ritkaság 4. Tudományos jelentőség 5. A faj szépsége (dekorativitás, attraktivitás) 6. A faj indikátor-jellege, ökológiai „szerepe” 7. A nemzetközi természetvédelmi egyezmények ajánlásai 8. Ritka, veszélyeztetett rokonfajokkal való összetévesztés lehetősége

6 A növényvilág védelmének hazai története
az I. erdőtörvény  véderdők DEGEN ÁRPÁD javaslata  8 növényfaj védelmére (ciklámen, vetővirág, kunsági bükköny, buglyos boglárka, cseh tyúktaréj, cselling, sárgaliliom, kék szamárkenyér) - KAÁN KÁROLY: Természeti emlékek fenntartása  DARÁNYI IGNÁC földmívelésügyi miniszter rendelete KAÁN KÁROLY : Természetvédelem és természeti emlékek c. könyve a Dunántúli Turista Egyesület soproni csoportja szabályrendelet-tervezete: ZÜGN NÁNDOR: Egyes növények és virágok védelméről (ciklámen, gyöngyvirág, nagylevelű és kislevelű hárs, madárberkenye, hölgypáfrány, erdei pajzsika, papucskosbor) - meghiúsult kezdeményezés a II. erdőtörvény (az erdőkről és a természetvédelemről)

7 1939 - debreceni Nagyerdő részletének (32 ha) védelme
a ciklámen védelme Sopron környékén a III. erdőtörvény (az erdőkről és a vadgazdálkodásról) erdélyi (volgai) hérics védelme Dél-Dunántúlon 8 faj megyei védettsége (csillagos nárcisz, ciklámen, kakasmandikó, kockásliliom, lónyelvű és szúrós csodabogyó, sárgaliliom, illír sáfrány) Zala megyében további védett fajok (téltemető, zergeboglár, henye boroszlán, magasszárú kocsord, osztrák zergevirág) védettség = jogszabályi kategória (védett és fokozottan védett)

8 1982 - a természetvédelemről szóló tvr. és OKTH rendelet
30 fokozottan védett edényes növényfaj (5.000 Ft) 291 védett edényes növényfaj (3.000, 2.000, és 500 Ft) 19 védett mohafaj „A védetté, ill. fokozottan védetté nyilvánított növényfaj védettségének hatálya kiterjed a faj minden egyedére, az egyed valamennyi részére (gumó, hagyma, gyökér, hajtás, levél, virág, mag, stb.), bármely állapotára (élő egyed, preparátum).” KVM rendelet (további 75 védett növényfaj) 31 fokozottan védett edényes növényfaj 364 védett edényes növényfaj 20 védett mohafaj KTM rendelet (további 86 védett növényfaj) 47 fokozottan védett edényes növényfaj ( és Ft) 433 védett edényes növényfaj (10.000, és Ft) "a védelem vonatkozik a védett fajok hibridjeire is"

9 1996 - „A természet védelméről” szóló törvény
- KTM rendelet (további 16 védett növényfaj) 52 fokozottan védett edényes növényfaj 444 védett edényes növényfaj 20 védett mohafaj - IV. erdőtörvény (az erdőről és az erdő védelméről) KöM rendelet 63 fokozottan védett edényes növényfaj ( , és Ft) 554 védett edényes növényfaj (10.000, és Ft) 78 védett mohafaj

10 KvVM rendelet 63 fokozottan védett edényes növényfaj ( és Ft) 554 védett edényes növényfaj (10.000, és Ft) 78 védett mohafaj ( és Ft) 5 védett zuzmófaj ( és Ft) 35 védett gombafaj (10.000, Ft és Ft) KvVM rendelet 71 fokozottan védett edényes növényfaj ( és Ft) 570 védett edényes növényfaj (10.000, és Ft) 79 védett mohafaj ( és Ft) 8 védett zuzmófaj ( és Ft) 35 védett gombafaj (10.000, és Ft) 10 növényfaj bizonyos származéka kikerült a védelem alól.

11 Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények
Washingtoni Egyezmény (CITES): a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok kereskedelmét szabályozó államközi megállapodás (hazánk 1985-ben csatlakozott hozzá) Berni Konvenció: az európai kontinens vadon élő növényei, állatai és természetes élőhelyeik védelmére (hazánk 1990-ben csatlakozott hozzá) „Föld Csúcs” Rio de Janeiróban: biodiverzitás egyezmény 2004 – Natura 2000 kötelezettségek

12 A hazai növényvilágot veszélyeztető tényezők
A. A termőhelyet érintő veszélyeztető tényezők 1. Területi igénybevétel 2. Művelési ág megváltozása bányászat gyepek feltörése gyümölcsösök és szőlők telepítése sziklagyepek, láprétek, sztyepprétek beerdősítése halastavak létesítése

13 3. A termőhelyi viszonyok megváltozása
„alullegeltetés” és „túllegeltetés” csatornázás, lecsapolás, tőzegkitermelés erdők tarvágásos üzemmódja intenzív gyepgazdálkodás, felülvetés karsztvíz- és talajvíz-kiemelés kaszálás, hasznosítás vagy kezelés hiánya klimatikus változások környezetszennyezés libatartás és -legeltetés mű- és szervestrágyázás műtrágya- és vegyszerbemosódás, vegyszerek elsodródása tájidegen fafajokkal végzett erdősítés tájidegen növények és gyomok terjedése tápanyag-feldúsulás (eutrofizáció) túlzott létszámú vadállomány tűz vágásterület tuskózása, mélyszántása

14 4. A termőhely és a növényzet mechanikus károsítása
intenzív turizmus katonai tevékenység járművek okozta taposás (motocross, mountain bike, etc.) B. Közvetlenül a növényeket veszélyeztető tényezők virágszedés, növénygyűjtés, kereskedelem túlzott létszámú vadállomány elszaporodott rágcsálók kártétele beolvasztó (introgresszív) hibridizáció tudományos célú növénygyűjtés növényfényképezés

15 A növényvilág veszélyeztetettsége
Veszélyeztetettség = egy területegységen a populációk pillanatnyi állapota = milyen messze van a faj a kipusztulástól, mekkora a kipusztulás valószínűsége A növényfajok veszélyeztetettségét befolyásoló tényezők: a faj állományainak kiterjedése a populációk genetikai változatossága, egyedszáma a faj szaporodásbiológiai sajátossága a faj terjeszkedési-pusztulási tendenciája a faj degradációtűrése, alkalmazkodóképessége, élőhelyigénye a faj életmódja, specializáltsága

16 „Színes listák” A vörös lista - mely a legnagyobb múltra tekint vissza, s a legismertebb a listák közül - a taxonok veszélyeztetettségét (fenyegetettségét) mutatja be. A rózsaszín lista - amit a vörös lista „előszobájának” lehet tekinteni - azokat a taxonokat tartalmazza, amelyek rövid időn belül vélhetően veszélyeztetetté válnak. A kék lista azon taxonokat mutatja be, amelyeknél az elmúlt időszakban - az aktív védelemnek köszönhetően - csökkent a veszélyeztetettség mértéke. A zöld lista az állományaik számában és nagyságában nem, vagy érzékelhetően nem változó fajokat sorolja fel, melyeket általában nem teszünk közzé. A fekete lista a flóraszennyezést okozó elvadult adventív fajokat mutatja be. A szürke lista a flóraszennyezővé váló fajokat tartalmazza, a fekete lista „előszobája”.

17 Vörös lista, vörös könyv
A korábbi nemzetközi veszélyeztetettségi kategóriák (az IUCN korábbi kategóriái) Ex - Extinct (kipusztult) E Endangered (kipusztulás közvetlen veszélyébe került) V - Vulnerable (sebezhető) R - Rare (ritka) K - Insufficiently known (hiányosan ismert) I - Indeterminate (meghatározatlan veszélyeztetettségű)

18 A magyarországi veszélyeztetettségi kategóriák (1989)
K - kipusztult és eltűnt kipusztult = az utóbbi ötven évben - többszöri keresés ellenére - sem került elő eltűnt = az elmúlt tíz évben nem találták KV - kipusztulással közvetlenül veszélyeztetett Egyetlen, önfennmaradásra képes populációja sincs (kis egyedszám, elszigetelt populációk, erős visszaszorulás), illetve a termőhelyeken állandó, nem vagy csak nagy költséggel kivédhető veszélyforrások működnek.

19 AV - aktuálisan veszélyeztetett
Valamennyi állománya csökkenőben ill. eltűnőben van, majdnem minden élőhelyét veszély fenyegeti, védelem nélkül a kipusztulástól nem menthető meg. PV - potenciálisan veszélyeztetett Populációik általában gyengék, pillanatnyilag nem fenyegeti őket ugyan a kipusztulás veszélye, de bármikor veszélybe kerülhetnek. - létében egyelőre nem veszélyeztetetett - ismeretlen veszélyeztetettségű

20 A jelenleg alkalmazott veszélyeztetettségi kategóriák
(IUCN, 1994 módosítva IUCN/ SCC Criteria Review Working Group, 1999 alapján) Kihalt (Extinct - EX) Az a taxon kihalt, amelynek utolsó egyede is minden kétséget kizáróan és bizonyítottan kiveszett. Regionálisan kipusztult (Regionally Extinct - RE) Egy taxon regionálisan kipusztultnak tekinthető, amennyiben nem kétséges, hogy az utolsó, reprodukcióra képes egyede is kiveszett a régión belül, vagy eltűnt a régióból.

21 Szabad természetből kipusztult (Extinct in the Wild - EW)
A szabad természetből kipusztult az olyan taxon, amely korábbi természetes élőhelyén már nem él, csak tenyészetekben, fogságban található, vagy honosított populációja (populációi) élnek a korábbi előfordulási területén kívül. EW az olyan taxon, amelyet kihaltnak vélnek, mert hosszabb ideje nem figyelték meg. A "hosszabb idő" a taxon egy életciklusánál hosszabb kell, hogy legyen. Súlyosan veszélyeztetett (Critically endangered - CR) Egy taxon súlyosan veszélyeztetett akkor, ha a legközelebbi jövőben természetes környezetében a kihalás veszélyének különösen nagy valószínűséggel kitett.

22 Veszélyeztetett (Endangered - EN)
Veszélyeztetett az a taxon, amely nem súlyosan veszélyeztetett, de a közeli jövőben természetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínűséggel ki lesz téve. Sebezhető (Vulnerable - VU) Sebezhető az a taxon, amely ugyan nem súlyosan veszélyeztetett vagy veszélyeztetett, de a közép-távoli jövőben természetes környezetében a kihalás veszélyének nagy valószínűséggel ki lesz téve.

23 Kis veszélyeztetettségű (Lower risk - LR)
Egy taxon kis veszélyeztetettségű, ha az előző kategóriákba nem sorolható. Az itt említendő taxonok további három alcsoportba oszthatók: • Védelemfüggő (Conservation dependent - cd): Védelemfüggő az a taxon, amely érdekében folyamatosan taxon-specifikus, vagy élőhely-specifikus védelmi programok működnek, amely programok beszüntetése esetén a kérdéses taxont 5 év alatt a veszélyeztetett kategóriák valamelyikébe át kellene sorolni. • Fenyegetettség közeli (Near threatened - nt): Fenyegetettség közeli az a taxon, amely nem védelemfüggő, de közel áll ahhoz, hogy sebezhetőnek minősítsék. • Legkevésbé veszélyeztetett (Least concern - lc): Legkevésbé veszélyeztetett az a taxon, amely nem tartozik a kis veszélyeztetettségű vagy sebezhető fajok kategóriájába.

24 Hiányos adat (Data deficient - DD)
Hiányos adatú az olyan taxon, amelynek elterjedéséről vagy populációinak státusáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, s emiatt nem állapítható meg veszélyeztetettségének foka. Nem felmért (Not evaluated - NE) Nem felmért az a taxon, amelyet még nem soroltak be a fenti kategóriák egyikébe sem.

25 Rózsaszín Lista Ebbe a csoportba azok a taxonok tartoznak, amelyek a vörös lista kritériumai alapján nem sorozhatók egyik fenyegetettségi kategóriába (CR, EN, VU) sem, de a tapasztalatok szerint a veszélyeztetettség felé sodródnak, s várhatóan egy bizonyos időn belül veszélyeztetetté válnak. Kategóriái: nt = fenyegetettség közeli (near threatened) lc = legkevésbé veszélyeztetett (least concern)

26 Kék lista A kék lista azon vörös listás fajok jegyzéke, amelyeknél az adott területen tartós állománystabilizálódást vagy -növekedést lehetett tapasztalni. Ez a lista - mint információs bázis - most kezd a természetvédelem eszköztárába bevonulni. Kifejlesztői (GIGON et al., 1998, 1999) svájci területre alkalmazták először, növény- és állatfajokra egyaránt.

27 A kék lista kategóriái  A természetvédelmi beavatkozások következtében a vörös listáról törölhető.  A vörös listáról törölhető, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásnak köszönhető.  A természetvédelmi beavatkozások következtében tartós állománynövekedés tapasztalható, de a vörös listáról való törléshez ez még nem elegendő.  Tartós állománynövekedés, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhető, a vörös listáról való törléshez pedig még nem elegendő. = A természetvédelmi beavatkozások következtében tartós állománystabilizálódás tapasztalható. = Tartós állománystabilizálódás, de ez nem a természetvédelmi beavatkozásoknak köszönhető.

28 A természetvédelmi beavatkozások kategóriái
T+ A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj állomány- gyarapodását előmozdította. T= A természetvédelmi beavatkozás az adott területen a faj megtartását eredményezte. T0 A természetvédelmi beavatkozás az adott területen eredménytelen vagy negatív hatású. (T) A természetvédelmi beavatkozás hatása az adott területen nem megítélhető vagy nem ismert. T! Hathatós természetvédelmi beavatkozás ismert, de az adott területen nem került alkalmazásra. T? Hathatós természetvédelmi beavatkozás nem ismert.

29 Fekete Lista A fekete listába azokat az adventív fajokat sorozzuk be, amelyek fellépésükkel biológiai környezetszennyezést (flóraszennyezést) okoznak. Adventívnek tekintjük azokat a fajokat (taxonokat), amelyek adott területen nem természetesen (nem őshonosan) fordulnak elő. Az adventív kategóriába az elvaduló kultúrnövények (hemerophyta = ergasiophyta) ill. a behurcolt és behozott növények (xenophyta) tartoznak.

30 Az elvaduló taxonokat a meghódított terület nagysága, a szubspontán terjedés sebessége, az egyedszám és növekedésének mértéke alapján négy kategóriába lehet sorozni: 1. Nagyon gyakran elvaduló, agresszíven terjedő (invazív) faj, az országban sok helyen és tömegesen lép fel, rövid idő alatt nagyobb területeket hódíthat meg. 2. Gyakran elvaduló faj, sok helyen lép fel, de tömeges elszaporodásra és gyors terjedésre (invázióra) nem képes. 3. Szórványosan, kis példányszámban elvaduló, tömegszaporodásra nem képes faj. 4. Nagyon ritkán elvaduló faj, sokszor átmeneti megjelenésű (efemerofiton), egy vagy csak nagyon kevés helyen lép fel.

31 A faj magyarországi helyzete
Az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelve (Habitat Directive) mellékleteiben (Annex II., IV., V.) feltüntetett és hazánkban is előforduló növényfajainak áttekintése rendszertani csoportok szerint Taxon A faj magyarországi helyzete Védett Fokozottan védett Nem védett Összesen Zuzmók 31 – 3 Mohák 262 26 Harasztok 63 6 Nyitvatermők Zárvatermők 144 245 16 39 49 24 1 74 1 – 3 Cladonia faj 4 – ebből 7 fajt Magyarország javasolt 2 – ebből 20 tőzegmoha faj (Sphagnum spp.) 5 – ebből 17 fajt Magyarország javasolt 3 – ebből 5 korpafű faj (Lycopodium spp.) 6 – hóvirág (Galanthus nivalis)

32 Veszélyeztetett edényes növények a Föld flórájában
(IUCN Red List of Threatened Plants, 1997) Veszélyeztetettség Világ Magyarország Kihalt (Ex) 380 1 Kipusztulással fenyegetett (Ex/E) 371 - Veszélyeztetett (E) 6.522 3 Sebezhető (V) 7.951 7 Ritka (R) 14.504 16 Hiányosan ismert (I) 4.070 4 Összesen 33.798 31 Az összes faj arányában veszélyeztetett 12,5 % 1,4 % A kipusztult fajok 96,5 %-a 1-1 országban 2,8 %-a 2-2 országban 0,7 %-a több mint 2 országban élt

33 A kipusztult és veszélyeztetett fajok megoszlása rendszertani csoportonként
Kihalt Veszélyeztetett Veszélyeztetett/ összes faj (%) Harasztok 9 770 7,4 Nyitvatermők 4 477 59,2 Zárvatermők 367 32.170 13,9 Kétszikűek 272 25.524 15,3 Egyszikűek 95 6.646 10,4 Összesen 380 33.417 13,8

34 Veszélyeztetett fajok az egyes országokban (IUCN, 1997)
Kipusztult Veszélyeztetett összesen Veszélyeztetett/ összes faj (%) St. Helena 11 68 41,2 Mauritius 47 294 39,2 Seychelles - 78 31,2 USA 22 4.669 29,0 Jamaica 744 22,5 Törökország 10 1.876 21,7 Francia Polinézia 12 187 19,5 Spanyolország 3 985 Pitcairn 14 18,4 Réunion 6 99 18,1 Ausztrália 71 2.245 14,4 Új Kaledónia 5 480 Sri Lanka 1 455 13,7 Kuba 23 888 13,6 Panama 1.302 13,1 Japán 707 12,7 Görögország 571 11,4

35 Néhány ismertebb veszélyeztetett család a Föld flórájában (IUCN, 1997)
összes faj (%) Összes faj (db) Brunelliaceae 91,9 62 Araucariaceae 78,9 38 Taxaceae 75,0 20 Cephalotaxaceae 71,4 7 Taxodiaceae 62,5 16 Cycadaceae 57,1 35 Pinaceae 53,2 250 Ruscaceae 50,0 8 Cupressaceae 49,2 130 Corylaceae 45,5 22 Plumbaginaceae 45,0 400 Papaveraceae 42,0 200 Cactaceae 38,7 1.500 Paeoniaceae 36,7 30 Buxaceae 35,0 60 Liliaceae 32,4 460 Iridaceae 32,3 Colchicaceae 32,1 106

36 A magyarországi flóra veszélyeztetettsége (1989)
Kipusztult Kipusztulással Aktuálisan Potenciálisan Összesen veszélyeztetett Mohák 4 32 39 45 120 Harasztok 1 13 20 35 Nyitvatermők - 2 Zárvatermők 40 114 384 573 73 166 451 730

37 A magyarországi flóra veszélyeztetettsége (2007)
Kipusztult Kipusztulással Aktuálisan Potenciálisan Összesen veszélyeztetett Mohák 4 32 39 45 120 Harasztok 3 10 6 18 37 Nyitvatermők - 2 Zárvatermők 44 105 156 421 726 51 147 201 486 885

38 Gombák A nagygombafajok veszélyeztetettsége néhány európai országban
Nagygomba fajok száma Veszélyeztetett fajok száma Németország 4.385 1.402 Franciaország (nem teljes ter.) 2.820 1.226 Hollandia 3.502 1.655 Finnország  3.000 325 Lengyelország  4.000 1.013 Svédország 528 Magyarország 1.4001 536 Megj.: 1 - Magyarországon még eddig fel nem tárt - faj fordulhat elő. Gombavilág Megőrzésének Európai Tanácsa (ECCF)

39 A nagygombafajok veszélyeztetettsége Magyarországon (RIMÓCZI, 1997)
Kipusztult Kipusztulással fenyegetett Erősen veszélyeztetett Veszélyeztetett Ritka 30 77 181 184 64 törvényesen védett 35 gombafajunk A nagygombák visszahúzódásának okai 1. Természetes okok a. Klímaváltozás b. Aljzattípusok gyakoriságának változása

40 2. Antropogén okok a. Gombagyűjtés b. Építkezések, ipari tevékenységek c. Vízügyi intézkedések d. Zöldterület-gazdálkodás e. Erdőgazdálkodás - tájidegen fafajok telepítése - elegyfák visszaszorulása - pusztuló és elpusztult törzsek eltávolítása - túlgyérítés - túlzott erdőfeltárás - nagygépek talajtömörítése - tarvágások - talajelőkészítések (pl. rigolírozás) - (híg)trágyázás, meszezés - vegyszeres erdővédelem f. Károsító anyagok felhalmozódása - vízszennyeződés - légszennyeződés

41 Veszélyeztetett, de gyakran gyűjtött és közismert nagygombafajok
Császárgalóca (Amanita caesarea) Királyvargánya (Boletus regius) Sárgahúsú tinóru (Boletus appendiculatus) Pikkelyes tinóru (Strobilomyces floccopus) Óriás bocskorosgomba (Volvariella bombycina) Sárga gerebengomba (Hydnum repandum) Sziki csiperke (Agaricus bernardii) Szekszárdi csiperke (Agaricus maskae) Akácpereszke (Armillaria rickenii) Kenyérgomba (Lactarius volemus) Nyári szarvasgomba (Tuber aestivum)

42 Mohák A mohafajok veszélyeztetettsége Magyarországon (RAJCZY, 1989)
Kipusztult Kipusztulással fenyegetett Aktuálisan veszélyeztetett Potenciálisan veszélyeztetett Összesen 4 32 39 45 120 a magyarországi bryoflóra ma 660 fajt számlál a Földön mintegy mohafaj él törvényesen védett valamennyi tőzegmohafajunk (Sphagnum spp.) (20 faj), továbbá 59 máj- illetve lombosmoha Európai Bizottság a Mohák Védelméért (ECCB)

43 Zuzmók A zuzmófajok veszélyeztetettsége Magyarországon (LŐKÖS - TÓTH, 1997) Kipusztult Kritikusan veszélyeztetett Veszélyeztetett Sebezhető Összesen 30 24 44 45 133 a magyarországi lichenoflóra mintegy 700 fajt számlál 260 fajt - az ismeretek hiánya miatt - nem tudtak besorozni a fenti kategóriákba (ritkák) a Földön mintegy zuzmófaj él törvényesen védett 8 zuzmófajunk Zuzmók Védelmének Nemzetközi Bizottsága (ICCL)

44 A mohák és zuzmók visszahúzódásának okai
a. légszennyezés, vízszennyezés b. helytelen erdőművelés c. gyűjtés (pl. dekoráció, táplálék-, gyógyszer-, parfümkészítés) d. élőhely-megsemmisítés és -átalakítás

45 Növényi meghonosodások, adventív növények

46 Fogalomtár Adventív faj / jövevény faj / idegen faj: a vizsgált területre betelepítés, behurcolás vagy bevándorlás útján bekerült nem őshonos faj. Őshonos faj: az északi mérséklet övben őshonosnak tekintjük azokat a fajokat, amelyek a jégkorszakot helyben átvészelték, vagy azt követően, az ember – közvetlen vagy közvetett – közreműködése nélkül telepedtek vissza. (Neolitikum előtt is előfordultak).

47 Betelepítés: szándékos emberi tevékenység, amelynek során a növény (vagy annak szaporítóképlete) addigi areáján kívüli területre került. Behurcolás: nem szándékos emberi tevékenység, amelynek során a növény (vagy annak szaporítóképlete) addigi areáján kívüli területre került. Bevándorlás: az a folyamat, amelynek során az élőlény közvetlen emberi közreműködés nélkül addigi areáján kívüli területen is megjelenik.

48 Meghonosodott faj: egy tájegységben a faj meghonosodottnak tekinthető, ha van legalább egy olyan populációja, amely a populáción kivűlről származó propagulumok rendszeres beáramlása nélkül is képes fennmaradni. Inváziós faj / özönnövény (invazív faj): olyan nem őshonos faj, amelynek elterjedési területe és populációmérete a számára megfelelő élőhelyeken adott területen az adott tér és időskálán monoton módon növekszik. Átalakító faj: olyan özönnövény, amelynek inváziója során a meghódított közösség vagy táj jellemző sajátosságait – szerkezetét vagy működését - jelentősen megváltoztatja.

49 Az adventív növények csoportosítása a behurcolás/betelepítés ideje szerint
Archeofitonok: Amerika felfedezéséig (1492-ig, de durván 1500 előtt) behurcolt ill. betelepített növények. Megjelenésük a neolitikumi mezőgazdaság kialakulásával egyidős. Megtelepülésüket elősegítette: erdőirtás, kereskedelem, település-szerveződés, népvándorlás, háború. Neofitonok: Amerika felfedezése után behurcolt ill. betelepített növények. A vasút megjelenésével terjedésük jelentősen felgyorsult. A rendszerbe való besorolás problémás: Ha az eredeti és a nem őshonos area összeér. Ha az első előfordulás idejének és helyének meghatározása pontatlan. Ha egy növény az ország egyes részein neofitonként, másutt őshonosként lép fel.

50 Németországban meghonosodott fajok első megjelenési adatai, ill
Németországban meghonosodott fajok első megjelenési adatai, ill. a kihalt fajok száma.

51 Az adventív növények csoportosítása származásuk szerint
Az adventívflóra származásának mennyiségi vonatkozásai. A nyilak vastagsága a fajszámot szimbolizálja.

52 Származási terület Páfrányok, fenyők Egyszikűek Kétszikűek Összesen Észak-Amerika 0,5% 5,7% 21,6% 27,8% Ázsia 0,2% 3,4% 18,6% 22,2% Dél-Amerika 0,3% 3,6% 15,0% 19,0% Dél-Afrika - 4,5% 7,9% Afrika többi része 0,9% 1,4% 2,2% Ausztrália Új-Zéland 1,2% 1,6% Amerika 2,8% Észak-Amerika és Ázsia Trópusi területek 1,7% 1,0% 2,9% Egyéb 5,9% 9,1% Az európai exóta (Európán kívül őshonosak, betelepítettek vagy behurcoltak) növények száma a származási terület szerint csoportosítva. Az egyéb csoportba azok a növények kerültek, melyek eredete nem azonosítható, bizonytalan vagy az előző kategóriák kombinációja. A százalékos értékek az exóta növények összfajszámára (580) vonatkoznak.

53 Magyarország tájidegen, agresszív kompetitorainak eloszlása a következő képet mutatja: a fajok közül 64,3 % amerikai, 17,9 % dél-európai és 14,3 % ázsiai eredetű (TAMÁS 1999). A magyarországi vasútvonalak és az adventív növények közötti összefüggés (PRISZTER nyomán).

54 A szúrós szerbtövis (Xanthium spinosum L
A szúrós szerbtövis (Xanthium spinosum L.) terjedését az 1948/49-es szabadságharc lovainak és a Bécsbe lábon hajtott délvidéki disznócsordáknak köszönhette.

55 A növények csoportosítása a naturalizáció mértéke szerint
WILIAMSON és FITTER (1996) elmélete szerint egy adott területre érkező fajok 10 %-a fordul elő ideiglenesen vadon, ebből 10 % tud tartósan megtelepedni, és ezen fajoknak is csupán 10 %-a terjed el olyan mértékben, hogy gazdasági károkat okoz. 1000 → 100 → 10 → 1

56 Idegen fajok száma Európa országaiban
Országok Area (km2) Idegen fajok Exotikus fajok Exotikus fajok %-os aránya Albánia 28 748 56 45 80,4 Ausztria 83 849 293 138 47,1 Dánia 43 069 239 64 26,8 Finnország 171 41 24,0 Franciaország 479 301 62,8 Németország 339 148 43,7 Görögország 85 74 87,1 Magyarország 93 030 208 109 52,4 Olaszország 294 217 73,8 Norvégia 194 58 29,9 Portugália 88 500 244 178 73,0 Románia 203 126 62,1 Spanyolország 250 187 74,8 Svédország 53 24,4 Svájc 41 288 280 116 41,3 Hollandia 41 160 265 93 35,1

57 SUKOPP (1995) a naturalizáció mértéke szerint öt csoportot különít el:
Ergasiophyta: kizárólag csak mesterséges kultúrában élnek, emberi ápolás nélkül nem tudnak fennmaradni. Egyáltalán nem honosodnak meg. Ephemerophyta: alkalmilag nagyobb egyedszámban jelenhetnek meg, de nem tudnak megmaradni az új környezetben, pl.: nem télállóak vagy nem szaporodóképesek (nem érlelnek magot). Ide tartoznak az árukísérők, madáreledelmagok, szobanövények. Epökophyta: kultúrafüggők. Antropogén társulások tagjai, pl.: szántóföldi gyomok, ruderális termőhelyek növényei, de a természetes vegetációban nem tudnak meghonosodni. Az emberi beavatkozás elhagyásával megszűnnek termőhelyeik, és eltűnnek a vegetációból. Agriophyta: először emberi segítséggel érkeztek, de konkurenciaképesnek bizonyultak, és az emberi hatás megszűnése után is fenn tudtak maradni. Bár az eredeti vegetációnak nem tagjai, de mára már a természetközeli és/vagy a természetes vegetációban is meghonosodtak. Őshonosak: az eredeti vegetáció tagjai, nem emberi segítséggel telepedtek meg.

58 A bevándorlás és elterjedés típusai
PRISZTER (1960) az elterjedési típusok tárgyalása során három megjelenítési formát különít el: Zonális típus. Ez a legszembetűnőbb: a meghonosodó faj zárt, széles frontban terjed valamely égtáj irányában. Hazánkban ilyen pl.: az parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) a Dunántúlon. Diszperz típus. Egyszerre vagy rövid évek alatt sok, de egymástól távol eső ponton bukkan fel. Tipikus esete a vetőmaggal széthurcolt adventíveknek. Pl.: hazánkban terjedése kezdetén a mezei aranka (Cuscuta campestris). Diszjunkt típus. A szélsőségeket képviselő előbbi két típus között áll, ez a leggyakoribb. Több kisebb előfordulási területről mint centrumból előtörve, gyakran vízgyűrűkhöz hasonló koncentrikus körökben történő tovaterjedés, melynél később az areák lassan összeérnek, és összefolyó kontinuus areává lesznek. A bevándorlási centrumok jórészt a főváros, nagyobb iparvárosok, közlekedési csomópontok stb.

59 Zonális típus: az Ambrosia artemisiifolia L
Zonális típus: az Ambrosia artemisiifolia L. terjedésének fázisai a Dunántúlon. Dispers típus: a Cuscuta campesris YUNCK. Előfordulásai a Középduna-medencében 1898 és 1916 között.

60 Az elterjedés sebessége
SUKOPP (1962) az elterjedés sebességét tekintve négy csoportba sorolja a növényeket: Egyre erőteljesebben, visszaesés nélkül terjednek, pl.: Lactuca tatarica. A kezdeti erőteljes terjedés után ismét normális terjedési sebességet mutatnak, pl.: Anacharis canadensis. Változatlan mértékben terjedő fajok, pl.: Acorus calamus. Egyre csökkenő mértékben terjedő fajok, pl.: Azola caroliniana Hollandiában.

61 Az elterjedést elősegítő belső tényezők
Filogenetikailag fiatalabb fajok, amelyek azonban hosszabb időn keresztül együtt fejlődtek a mezőgazdasággal és a városiasodással. Generatív szaporodás jellegzetességei: apomixis, önfertilitás, kleisztogámia. Genetikai alkalmazkodóképesség következtében progresszív endemizmusok is kialakulhatnak, pl.: a Xanthium albinum az Észak-Amerikából behurcolt Xanthium saccharatum-ból keletkezett viszonylag rövid idő alatt. Az Európában előforduló több, mint tizenöt Oenothera-fajból csupán csak kettő őshonos Amerikában, a többi e két szülőfajból keletkezett a 350 évvel ezelőtt történt behurcolás óta. Az Acorus calamus esetében sem az eredetileg behurcolt maláji genotípus terjedt el, hanem a belőle kialakult triploid. Kedvező reprodukciós ráta: magas magprodukció lehetővé teszi a távolabbi élőhelyekre való eljutást.

62 A diaspórák jó terjedési képessége: pl. : széllel messzire eljut
A diaspórák jó terjedési képessége: pl.: széllel messzire eljut. Legelőnyösebb a vegetatív és a generatív szaporodás kombinációja, pl.: a Solidago esetében. Csírázás széles ökológiai tartományban. Elnyújtott csírázási spektrum. Rövid élettartam, gyors virágzás és termésérlelés: pl.: Lipcse adventív-flórájának 65%-a egy- vagy kétéves. Raktározó szervek jelenléte. Magasság. Kedvező morfológiai jellemzők. Erős vegetatív terjedőképesség. Mechanikai ápolással szembeni tűrőképesség. Alkalmazkodás a kultúrnövények életciklusához. Allelopatikus hatás.

63 Herbicidrezisztencia, herbicidtolerancia.
Nagy ökológiai tűrőképesség. Az Európában meghonosodott Asteraceae családba tartozó fajok mindegyike Amerikában is kiterjedt areával rendelkezik. Variabilitás a térben: a behurcolt növény teljesen új konkurencia-, tápanyag- és termőhelyi viszonyok közé kerül, károsítói, parazitái nélkül. Eközben megváltozhat a környezeti tényezőkkel való kapcsolata, mint pl. az Ailanthus altissima és az Echinochloa cruss-galli esetén is. Variabilitás az időben: azaz idővel megváltozhat egy növény terjedési esélye. Egy kis populáció könnyebben esik áldozatul egy termőhelyi vagy klímaváltozásnak. A populációméret nem csak az első megjelenés függvénye, hanem függ a populáció kontinuitásától, minőségétől, helyi eloszlásától, pl.: az Impatiens parviflora terjedése.

64 Variabilitás az időben
A kisvirágú nenyúljhozzám (Impatiens parviflora) karrierje TREPL (1984) adatai alapján.

65 Az elterjedést elősegítő külső tényezők
Melegebb lokálklíma kialakulása: főként nagyvárosokra és iparvidékekre jellemző, Berlin ruderális területein élő növények 3/5-e melegebb éghajlatú vidékékről származik. Más mezőgazdasági eljárás bevezetése: pl.: a dél-amerikai atracinnel kezelt kukoricaültetvényeken a Thladiantha dubia olyan mértékben elszaporodott, hogy akár 70%-os hozamkiesést is okozhat. Az ápolás megszüntetése: a mecklenburgi kastélyparkban az ápolás megszüntetése után a Telekia speciosa erősen elterjedt. A természetes élőhelyek átalakítása, bolygatás. Tápanyagdús, jó vízellátottságú, nyitott vagy időszakosan nyitott élőhelyek jelenléte. Kórokozó és fogyasztó szervezetek hiánya.

66 A keleti szarkaláb (Consolida orientalis (GAY. ) SCHRÖD
A keleti szarkaláb (Consolida orientalis (GAY.) SCHRÖD.) hazai elterjedése, összefüggésben a hőklímával. A bevonalkázott terület és a pontok a faj areája; a pontozott vonal a 3100 C° tenyészidőszakbeli hőösszeg vonala; a szaggatott vonal a tenyészidő 17C°-os izotermája.

67 Összegzésében SUKOPP (1962!) a következőket jegyzi meg:
Közép-Európa természetes társulásaiban 100 magasabbrendű növényfaj jelenik meg neofitonként, de ebből csak 16 fordul elő nagyobb területen ill. nagyobb egyedszámban. Nem ember által kialakított társulásokban csak lokális megtelepedés figyelhető meg. Számos neofiton jelenik meg tengerpartokon, folyópartokon és bolygatott területeken, ezek között sok a kultúrszökevény. Neofitonmentes társulásokat túlnyomórészt szélsőséges klímájú és/vagy termőhelyi adottságokkal rendelkező élőhelyek közt találunk.

68 Nyitott vagy időszakosan nyitott társulások kedvező feltételeket teremtenek a neofitonok megtelepedéséhez. A neofitonok száma nagyobb síkvidékeken és dombvidékeken, hegységekben sokkal kisebb. A legtöbb neofiton Észak-Amerika és Ázsia hasonló klímájú területeiről érkezik, de jelentősek a progresszív endemizmusok is. Csak néhány faj képes önálló társulás (Spartinetum, Impatienti-Solidaginetum) alkotására.

69 Az adventív növények meghonosodásának hatása az ökoszisztémára
Azzal kapcsolatban, hogy egy adott esetben az adventív növény veszélyezteti, netán kiszorítja a honos növényfajokat, illetve diverzitáscsökkenést okoz az ott élő faunában, a kutatók álláspontja sem mindig egységes. Abban azonban egyetértenek, hogy ily módon leginkább a szűktűrésű, kis, ill. diszjunkt areával rendelkező specialisták, endemikus és reliktum fajok veszélyeztetettek. Ugyancsak veszélyben vannak a szigetek kevésbé versenyképes fajai.

70 A flórára és a vegetációra gyakorolt hatás:
Beilleszkedés a társulásba Őshonos növényfajok kiszorítása Kórokozók behurcolása A honos növények génkészletének befolyásolása Az állatvilágra gyakorolt hatás: A növény-állat interakciók (fogyasztók, fészkelők, stb.) számának csökkenése A növény-állat interakciók számának növekedése Az interakciók száma közel azonos marad

71 A termőhelyi tényezőkre gyakorolt hatás:
A talaj nitrogéntartalmának feldúsulása Az avar- és humuszképződés felgyorsulása A talaj vízgazdálkodásának megváltozása Az emberre gyakorolt közvetlen hatás: Allergén hatás Fito-fotodermatitisz (bőrgyulladás) Karcinogén (rákkeltő) hatás Mérgező hatás

72 Az adventívek kontrollálásának lehetőségei
Az adventív növények negatív hatásainak megítéléséhez hasonlóan, kontrollálásuk, visszaszorításuk megítélésében is megoszlanak a vélemények: JOSEPH H. REICHHOLF: „Több toleranciát az idegen fajokkal szemben!” RÜDIGER DISKO: „Több intoleranciát az idegen fajokkal szemben!” Prevenció: Az idegen fajok behozatalának nemzetközi szabályozása, a behozott növény megtelepedési képességének, lehetséges negatív hatásainak tesztelése. Természetes és természetközeli növénytársulások megalapozásának elősegítése. A kezelések szükségességének mérlegelése és a hatás tesztelése. Természettel összeegyeztethető eljárások alkalmazása, például ügyelni kell a hatás szelektivitására. A kivitelezés gondos végrehajtása, és a hatás folyamatos figyelemmel követése.

73 Fizikai kontroll: Mechanikai ápolás különböző fajtái, pl.: sarlózás, kaszálás Égetés Elöntés, lecsapolás Letakarás Biológiai kontroll: Legeltetés Fogyasztók és kórokozók behozatala Kémiai kontroll: A herbicidek alkalmazása Allelopatikus növények alkalmazása

74 „Ami természeti, nem jó az immáron,
Emberkéznek szennye fűvön, fán, virágon, Mi hajdanta termett, most úgy van csinálva, Rabbilincsbe verve istenek munkája! Vajda János