A lisztharmat gombák általános jellemzése

Az előadások a következő témára: "A lisztharmat gombák általános jellemzése"— Előadás másolata:

1 A lisztharmat gombák általános jellemzése
Bevezetés a növénykórtanba - 1 A lisztharmat gombák általános jellemzése Valódi gombák – Erysiphales Biotrófok Csak zárvatermőkön fordulnak elő Ektoparaziták, általában fehér, lisztes bevonatot képeznek a növényen Sanyargatják a növényt (a fertőzött növény általában életben marad) Ivaros és ivartalan szaporodás is ismert Védekezés: rezisztens fajták termesztése fertőzési forrás megsemmisítése biológiai védekezés? kémiai védekezés: kontakt (kén, stb) és szisztemikus (azolok, stb) hatóanyagok

2 Lisztharmat gombák ivartalan szaporodás konídiumokkal
Bevezetés a növénykórtanba - 2 Lisztharmat gombák ivartalan szaporodás konídiumokkal ivaros szaporodás kleisztotéciumokban képződő aszkospórákkal

3 Bevezetés a növénykórtanba - 2

4 A Sclerotiniaceae családba tartozó növénykórokozók általános jellemzése
Ascomycota – Discomycetes – Leotiales Nekrotróf kórokozók, szaprobiontaként is gyorsan növekednek Általában széles gazdanövény kör – polifág kórokozók Kitartó képleteik – szklerócium, gyümölcsmúmia – hosszú évekig életképesek Ivaros és ivartalan szaporodásuk is ismert – az ivartalan dominál Védekezés: rezisztencia gyakorlatilag nincs! a fertőzési források (kitartóképletek) megsemmisítése nagyon nehéz létezik hatékony biológiai védekezés a kémiai védekezés nehéz (kitartó képletek ellen hatástalan) kén (Botrytis ellen) és szintetikus hatóanyagok (botricid szerek: procimidon, vinklozolin, stb)

5

6

7

8

9

10 A rozsdagombák általános jellemzése
Biotrófok, virágos növények kórokozói Endoparaziták, a növények sejtközötti járataiban, lokálisan növekednek, telepeiket az epidermisz alatt hozzák létre Gazdaspecifikusak a fertőzött növény teljes pusztulását is okozhatják Életciklusuk összetett, öt spóratípusuk van (teljes és hiányos, autoecikus vagy heteroecikus fejlődésmenet) Védekezés: – rezisztens fajták termesztése – fertőzési forrás megsemmisítése – biológiai védekezés (Sphaerellopsis phylum ???, …) – kémiai védekezés: kontakt hatóanyagok: szisztémikus hatóanyagcsoportok: karboxin, piperazin, imidazol, triazol, sztrobilurin

11 A rozsdagombák életciklusa
ecidiospóra uredospóra spermácium teleutospóra bazidiospóra

12 A búza fekete vagy szárrozsdájának (Puccinia graminis f. sp
A búza fekete vagy szárrozsdájának (Puccinia graminis f.sp. tritici) teleutospórái

13 Növénykórtani jellemzőik Nekrózis a fertőzött részeken
Bevezetés a növénykórtanba - 2 A Fusarium nemzetség általános jellemzése A TERMÉSZETBEN ÁLTALÁBAN AZ IVARTALAN FORMA (KONÍDIUMOS ALAK, ANAMORFA) található meg: Deuteromycota - Hyphomycetes - Moniliales - (Tuberculariaceae) AZ IVAROS ALAK RITKÁN FORDUL ELŐ, VAGY ISMERETLEN: Ascomycota - Pyrenomycetes - Hypocreales Növénykórtani jellemzőik Nekrotróf, talajeredetű kórokozók, szaprotróf módon is gyorsan szaporodnak Nekrózis a fertőzött részeken (csíranövény, gyökér, szártő, termés - toxintermelés) Edénynyaláb hervadás (tracheomikózis) a Fusarium fajok többsége F. oxysporum f. spp (F. solani) tág gazdanövénykör gazdaspecifikusak (rasszok) általában nincs rezisztencia eredményes rezisztencianemesítés Gyakran a fertőzött növény teljes pusztulását okozzák

14 Bevezetés a növénykórtanba - 2

15 Bevezetés a növénykórtanba - 2
mikotoxin termelő hatása tenuazonsav Alternaria alternata anyagcserezavarok aflatoxin Aspergillus flavus, A. parasiticus étvágytalanság, májkárosodás ochratoxin Aspergillus ochraceus, Penicillium viridicatum vesegyulladás, rákos daganat szterigmocisztin Aspergillus versicolor, A. nidulans májkárosodás, rákos daganat citrinin Aspergillus terreus, Penicillium citrinum hasmenés, vesekárosodás citreoviridin Penicillium citro-viride légzésbénulás, szívműködés zavara ciklopiazonsav Penicillium cyclopium, Aspergillus flavus idegrendszeri károsodás patulin Penicillium expansum deoxinivalenol Fusarium culmorum, F. graminearum hányás, hasmenés, gyomorgörcs zearalenon Fusarium graminearum, F. culmorum szaporodásbiológiai zavarok fumonizin Fusarium moniliforme, F. proliferatum rákos daganatok (máj, gyomor)

16 Alternaria fajok csak ivartalan szaporodásuk ismert
Bevezetés a növénykórtanba - 5 Alternaria fajok csak ivartalan szaporodásuk ismert polifág, jellemzően nekrotróf kórokozók elhalt szerves anyagon bármeddíg képesek fennmaradni és szaporodni nyáron a levegőben lévő gombaspórák közt a legnagyobb arányban fordulnak elő – a legfontosabb gomba allergének

17 Bevezetés a növénykórtanba - 5
Alternaria fajok

18 19,60% 46,30% PTR 22,90% Fusarium 0,20% Septoria 8,40% 2,60%
A búza levélbetegségeinek gyakorisága, 1999 19,60% 46,30% PTR Fusarium Septoria Cohliobolus sativus Blumeria graminis Puccinia spp. 22,90% 0,20% 8,40% 2,60%

19 búza pirenofórás levélfoltosság (Pyrenophora tritici-repentis / Drechslera tritici-repentis)

20 búza lisztharmat (Blumeria graminis f. sp
búza lisztharmat (Blumeria graminis f.sp. tritici) árpa lisztharmat (Blumeria graminis f.sp. hordei)

21 Bevezetés a növénykórtanba - 2

22 Fusarium spp.

23 Kukorica golyvás üszög (Ustilago maydis)

24 A gabonaféléken fertőző rozsdagombák
fejlődés-menet köztigazda fennmaradás, fertőzés forrása Puccinia graminis f.sp. tritici – szárrozsda teljes Mahonia, Berberis – sóskaborbolya (köztigazdán), mediterránumból érkező spóratömeg P. recondita f.sp. tritici – levélrozsda Thalictrum – borkóró uredospóra, uredomicélium őszi vetésen P. striiformis – pelyvarozsda hiányos - Puccinia hordei – törperozsda Ornithogalum – ernyős sárma uredomicélium őszi vetésen Puccinia dispersa – barnarozsda Anchusa – orvosi atracél, Lycopis – mezei farkasszem Puccinia coronifera – koronás rozsda Rhamnus – varjútövis köztigazdán, fűféléken Puccinia sorghi Oxalis – madársóska uredospóra

25 Puccinia graminis f.sp. tritici – szárrozsda
P. recondita f.sp. tritici – levélrozsda P. striiformis – pelyvarozsda

26 egy állománykezelés két állománykezelés

27 A napraforgó betegségei peronoszpóra (Plasmopara halstedii)

28 peronoszpóra (Plasmopara halstedii)

29 A napraforgó betegségei
diaportés szárkorhadás (Diaporthe helianthi / Phomopsis helianthi)

30 A napraforgó betegségei
fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)

31 A napraforgó betegségei
fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)

32 A napraforgó betegségei
fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)

33 A napraforgó betegségei
fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)

34 A napraforgó betegségei
fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)

35 A cukorrépa betegségei
nekrotikus sárgaerűség (rizománia) Beet necrotic yellow vein virus (BNYVV)

36 A cukorrépa betegségei
cerkospórás levélfoltosság (Cercospora beticola) a répa legjelentősebb betegsége

37 Fómás betegség Leptosphaeria maculans / Phoma lingam
Gombabetegségek A repce betegségei Gyökérgolyva Plasmodiophora brassicae Peronoszpóra Peronospora parasitica Fehérpenészes rothadás Sclerotinia sclerotiorum Fómás betegség Leptosphaeria maculans / Phoma lingam Alternáriás betegség Alternaria brassicae, A. brassicicola kivilágosodó, kerek foltok a levélen, berepedező foltok a száron; a mag is fertőződhet sok gazdanövény (Cruciferae) primer fertőzés: aszko-spórák tavasszal, később a konídiumok széllel, esővel terjednek; a szármaradványokon évekig életben marad; maggal is terjed! vetésváltás; tarlómaradványok leforgatása; egészséges vetőmag, ellenálló fajták használata

38 Gombabetegségek A repce betegségei

39 Gombabetegségek A repce betegségei

40 Alternáriás betegség Alternaria brassicae, A. brassicicola
Gombabetegségek A repce betegségei Gyökérgolyva Plasmodiophora brassicae Peronoszpóra Peronospora parasitica Fehérpenészes rothadás Sclerotinia sclerotiorum Fómás betegség Leptosphaeria maculans / Phoma lingam Alternáriás betegség Alternaria brassicae, A. brassicicola (repcebecőrontó) 10-15% termésveszteség a becőfertőzés, állományritkulás a csíranövény pusztulás miatt; fekete foltok a becő falán > korai nyílás > magpergés Cruciferae elsősorban vetőmaggal terjednek; meleg, párás időben fertőz egészséges vetőmag; fertőzés esetén korai betakarítással a veszteség csökkenthető hatékony rezisztencia nem ismert (?) A két faj elkülönítése: A. brassicae: nagyobb, magányosan képződő, csőrős konídiumok A. brassicicola: kisebb, láncokban képződő, csőr nélküli konídiumok

41 Gombabetegségek A repce betegségei

42 Gombabetegségek A repce betegségei

43 Gombabetegségek A repce betegségei

44