Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001.

Az előadások a következő témára: "Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001."— Előadás másolata:

1 Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

2 A Zala Megyei Önkormányzat területfejlesztési tevékenysége az ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0004 azonosító számú pályázat keretében

3 A megyei önkormányzatok 2012. január 1-től terület- és vidékfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatokat látnak el. A megváltozott feladatkör elsősorban a 2012-2014 években a következő uniós ciklusra való felkészülést, tervezést foglalja magában. A feladat ellátásának anyagi fedezetéül az elnyert ÁROP pályázat szolgál, 90 millió Ft-os keretösszeggel. A tervezés során a megye elkészíti területfejlesztési koncepcióját és programját, valamint a következő ciklus operatív programjaihoz kapcsolódó részdokumentumokat, továbbá egy, a megvalósítani kívánt fejlesztéseket tartalmazó projektlistát.

4 A megyei területfejlesztési koncepció Helyzetelemzés – helyzetértékelés 97/2012. (XI.28.) KH határozat Javaslattevő fázis 31/2013. (VI.13.) KH határozat Területi hatásvizsgálat A dokumentumba beépítésre kerül a megyei szakképzés-fejlesztési koncepció is. A koncepció társadalmi és államigazgatási egyeztetése lezajlott. Elfogadásához az illetékes szakminiszter is hozzájárult, amelyre az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció elfogadását követően, várhatóan a 2013. december 19-i közgyűlésen kerül sor. A dokumentumok megtekinthetők a www.zala.hu weboldalon.www.zala.hu

5 Csökkenő lélekszámú kistelepülések, vonzó turisztikai célpontok

6 Az ország lakosságának közel 3%-a, a 2011-es népszámlálás alapján 282.179 fő él itt A megye népessége 1980 óta folyamatosan csökken, kétszer gyorsabban, mint az országos mérték A 2000-es években a legnagyobb arányú (10-11%) népességvesztést a Lenti és Letenyei kistérség szenvedte el, miközben a Keszthelyi és Hévízi kistérségben 1990 óta enyhén emelkedik a lakosságszám A népességfogyás oka elsősorban a természetes fogyás, mely magasabb, mint országosan A 2000-es években jelentősebb vándorlási többletet a Hévízi és Keszthelyi kistérség tudhat magáénak, ezen belül is a Balaton parti, továbbá a termál- és gyógyfürdőik által turisztikai vonzerőt – és munkalehetőséget – kínáló települések vonzanak betelepülteket

7 Javuló iskolázottság és foglalkoztatottság a nagyvárosokban

8 2001 és 2011 között jelentősen javult a diplomások aránya a nagyvárosokban, és a bevándorlási célpontokon. 2012-ben Zala megyében a foglalkoztatottak száma 116.400 fő volt. A 2001-es népszámláshoz képest leginkább a Zalakarosi kistérségben nőtt a foglalkoztatottság, míg a Zalaegerszegi és Nagykanizsai kistérségben volt a legnagyobb visszaesés. Ezzel együtt is a Zalaegerszegi kistérség rendelkezett megyén belül a legjobb foglalkoztatottsági mutatókkal.

9 Európai Uniós források eloszlása

10 A javaslattevő fázis célrendszerének összefoglalása

11 Operatív Programok 2014-2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP Intelligens Közlekedésfejlesztés OP Emberi Erőforrás Fejlesztési OP Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP Versenyképes Közép-Magyarország OP Terület- és Településfejlesztési OP Magyar Halászati OP Vidékfejlesztési Program Koordinációs OP

12 A megyék az alábbi beavatkozási szintekre terveznek, valamint koordinálják az elképzeléseket: megye kistérségek (MJV-ok kistérségei is) A megyei jogú városok fejlesztési elképzelései beépítésre kerülnek a megyei dokumentumokba. Végrehajtás során a megyei önkormányzatok Közreműködő Szervezeti feladatokat látnak majd el.

13 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program megyei projektcsomagjai: Zalai integrált gazdaságfejlesztési Zalai turizmusfejlesztési projektcsomag Zalai alternatív hálózati gazdaságfejlesztési Zalai vállalkozásfejlesztési projektcsomag Zalai foglalkoztatási együttműködési projektcsomag Zalai közösségerősítő projektcsomag

14 Zalai integrált gazdaságfejlesztési projektcsomag a foglalkoztatás növelése a megyébe betelepülni szándékozó és a már a megyében működő vállalkozások számára vonzó befektetési és üzleti fejlődési környezet kialakítása révén Zalai turizmusfejlesztési projektcsomag a jelentős turisztikai attrakciók számának növelése, új turisztikai termékcsomagok kialakítása, a turisztikai vállalkozások által nyújtott szolgáltatások körének bővítése és minőségük javítása

15 Zalai alternatív hálózati gazdaságfejlesztési projektcsomag a zalai jelentőséggel bíró helyi termékek fejlesztésének, előállításának és értékesítésének előmozdítása, amely hozzájárul a megyén belüli falusi települések gazdasági fejlődéséhez, a turisztikai centrumok és környezetük közti gazdasági együttműködési kapcsolatok erősödéséhez, továbbá a zalai azonosságtudat erősítéséhez Zalai vállalkozásfejlesztési projektcsomag a zalai KKV-k növekedésének elősegítése és ezzel új munkahelyek kialakítása; fejlesztéseinek megvalósításával Zala megye hozzá kíván járulni a megyei vállalkozások kibocsátásának növekedéséhez, az export és az innováció erősödéséhez; e tevékenységek a ZMVA közreműködésével valósulnak meg

16 Zalai foglalkoztatási együttműködési projektcsomag egyedi, a vállalkozások fejlesztési igényeire gyorsan reagálni képes projektek megvalósítása, amik révén a munkanélküliek – átképzéssel, tréningekkel – alkalmassá válnak munkahelyek betöltésére Zalai közösségerősítő projektcsomag a zalai identitás erősítése, az elvándorlás csökkentése és a társadalmi befogadás területén mutatkozó kihívások megválaszolása megyei esélyteremtő fejlesztések (pl. megyei ösztöndíj, tehetség és gyakornok projekt), valamint családi, időseket támogató és közösségfejlesztési akciók, a megyei és helyi identitást erősítő marketing akciók, rendezvények, a kulturális és környezeti örökség megőrzését szolgáló komplex szemléletformáló programok megvalósításával

17 A Határon Átnyúló Együttműködési Programok keretében Zala megye három ország tekintetében vesz részt a fejlesztéseket szolgáló döntéshozatali mechanizmusban, egyre növekvő szerepkörrel: Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program Horvátország-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program

18 A tervezés további menete A megyei területfejlesztési koncepció elfogadását a területfejlesztési program elkészítése követi, ami stratégiai és operatív részből áll majd. Ezzel párhuzamosan folyik az EU-s részdokumentumok (megyei gazdaságfejlesztési részprogram, kistérségi fejlesztési részprogramok, egyéb ágazati OP-khoz kapcsolódó részprogramok) tervezése. Ezen dokumentumok elkészítését követően a TOP-hoz illeszkedő megyei területfejlesztési részdokumentum továbbfejlesztése és az uniós forrásból támogatandó megyei projektötletek gyűjtése következik. A projekt zárásának időpontja 2014. szeptember 30-a.

19 Partnerség és területi koordináció A partnerség biztosítása a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet előírásai alapján történik. A két megyei jogú várossal, Zalaegerszeggel és Nagykanizsával történő együttműködés eszköze a megyei területfejlesztési konzultációs fórum.

20 A célcsoportokkal való konzultációs lehetőség megteremtése kiemelt hangsúlyt kapott a tervezés folyamatában, tíz fórum lebonyolítására kerül sor, amelyre a kormányzati, az önkormányzati, az üzleti és civil szektor képviselői is meghívást kaptak, hogy fejlesztési elképzeléseik megfelelő figyelmet kapjanak a megyei tervezés során. Mindezeken túl kérdőíves felméréseket is végeztünk. További fórumok megtartását is tervezzük, amelyben a területfejlesztési tervezési tevékenység támogatására elnyert pályázata révén segítségünkre lesz a Széchenyi Programiroda is.

21 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001