(Iskolán belüli elmozdulások)

Az előadások a következő témára: "(Iskolán belüli elmozdulások)"— Előadás másolata:

1 (Iskolán belüli elmozdulások)
Rejtett tanterv (Iskolán belüli elmozdulások) Mérleg

2 mint a részek összessége. (az iskola jelenségvilága)
Az egész mindig több, mint a részek összessége. (az iskola jelenségvilága) Emberi viszonyrendszereken keresztül valósul meg.

3 A rejtett tanterv azon élmények, tapasztalatok,
viselkedésmódok, ismeretek összessége, egyszóval az a tudás, amit az adott iskola nem oktat tantervszerűen, mégis fontos részét képezi az elsajátítandó ismereteknek. A „rejtett tanterv” fogalom viszonylag új keletű, míg az általa meghatározott jelentésvilág egyidős az iskolarendszerű oktatással. A hidden curriculum fogalmát több oldalról is ( szociálpszichológia, kulturális antropológia, pszichoanalízis) igyekeztek megközelíteni a kutatók A megnevezést Philip W.Jackson vezette be egy 1968-ban megjelent könyvében (Life in classrooms). Magyarországon Szabó László Tamás neve érdemel említést. A szociális térben elfoglalt hely.

4 S Z O C I A L I Z Á C I Ó M U N K A E R Ő P I A C
CSALÁD ÓVODA ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZÉPFOKÚ ISKOLA Az egyes szereplők szerepe a szocializációban. Törvényi célok .Mi a cél? Hogyan hat vissza szereplőkre? A középfokú iskolák a társadalmi szocializációs folyamatban nyilván más szerepet játszanak, mint az intézményes nevelés korábbi színterei. A konzorciumban résztvevő középiskolák nevében arra vállalkoztam, hogy a kompetencia alapú programcsomagok tesztelése során felhalmozódott tapasztalatainkat ebből a nézőpontból tekintsem át. Elsősorban nem a tudomány, hanem a mindennapi iskolai gyakorlat felől. Változott-e a tesztelési folyamat kapcsán ez a bizonyos szocializációs tér, felszínre kerültek-e az addigi gyakorlathoz képest más normák, értékek, esetleg megerősödtek-e, elfogadottabbá váltak-e a már létezők egy adott iskola közösségében. M U N K A E R Ő P I A C

5 „MÁSODLAGOS TUDÁS”: Élmények Tapasztalatok Viselkedésminták Normák
Értékek Énkép Kommunikáció Ismeretek Attitüdök Hogyan változik a szociális tér? Család óvoda ált. isk. Középiskola Egymás függvényében alakulnak

6 A tanulói szerep változása
Ülj a helyeden! Hallgass! Figyeld! Szétültetlek! Hajtsd végre! Keresd meg a helyed! Beszélj! Csináld! Dolgozzatok együtt! Találd ki! A középiskolába lépéskor már a szülők és a diákok is rendelkeznek legalább egyfajta mintával az iskola világáról. A középiskola kiválasztása, a vele kapcsolatos elvárások nagyban függenek az azt megelőző sikerességtől, és a hozzá kapcsolódó tapasztalatoktól. Véleményünk összegzésekor jelentős különbségek adódtak az érettségit adó középiskolák, ill. a szakiskola általánosan képző évfolyamai között. Míg az első esetben minden szereplő iskolai életét döntően meghatározza egy pontosan ismert kimenet:az érettségi vizsga, addig a szakiskolában a törvénymódosítás már az alapvizsga fogalmát is törölte, bár az iskolatípus feladatait nagyon sokrétűen határozza meg (hátránykompenzálás, hiánypótlás, műveltség alapjainak megszilárdítása, átjárhatóság, esélyegyenlőség biztosítása, a szakképzésbe való belépés előkészítése). A kamasz-diák kettős szerep különösen sok konfliktussal terhes. A középiskola kezdő évfolyamaiba belépő diákok új intézménybe, vadonatúj helyzetbe kerülnek. Önmaguk keresésének folyamatát össze kell egyeztetniük egy új szociális térbe való beilleszkedés folyamatával. A program kapcsán a tanítási órákon számukra ismeretlen helyzetek sorával találkoznak. A kímélő üzemmódban nevelt gyerekek nem rendelkeznek annyi tapasztalattal-másféle tapasztalatokkal (diplomatikusan) Kultúrák, minták találkozása

7 A tanári szerep változása
Megtanítom az anyagot Tudom milyen vagy! Rendet tartok Felelj meg nekem ÉN Hányas? Vezetem a tanulás útján Jé,te ilyen vagy? Szituációkat kezelek Feleljek meg neked MI Ezt már tudod! A szociális tér átalakulása a pedagógus számára is kézzel fogható. A katedra helyett a diákcsoportok közt mozogva más interakciókban találjuk magunkat. Tanítás helyett tanulást irányítunk, ami lényegesen körültekintőbb előkészítést igényel részünkről. Nem napra-, hanem pillanatra késznek kell lennünk, és nem feltétlen az adott tudományterület anyagából, sokkal inkább szituációk kezelésből. A tekintély helyett a kölcsönös tiszteletre épülő munkatársi kapcsolat lehet csak eredményes. Közvetlenebb a kapcsolat az egyes diákkal, sokkal több oldalukról mutatkoznak meg, mint a hagyományos osztálymunkában. Az első benyomást követi a második, harmadik stb. Az ismeretlen szerepek és munkaformák azonban nem csak a diákok számára okoznak nehézséget, hanem kezelésük a pedagógusok számára is. A hagyományos „fegyelem” fogalom hamar értelmét veszti, és helyette újat kell alakítanunk. Ebben is nagy jelentősége van az egy osztályban tanító nevelők közösségének. A kollégák arról számoltak be, hogy szorosabb lett közöttük a szakmai együttműködés. A kollégák arról számoltak be, hogy szorosabb lett közöttük a szakmai együttműködés. Különösen három területen észlelhető elmozdulás: - a tantárgyi koncentráció terén, az elkülönülő tantárgyaktól a műveltségterületek felé: a feladatok gyakran több tantárgy ismeretanyagát is érintik, a kompetenciaterületek átívelnek az egyes tantárgyakon, bizonyos készségeket nem csak egy tantárgy óráin kell tudni használni; - a tanulásszervezés kapcsán a módszertani megoldások terén: ötleteket kaphatunk a kooperatív technikákban járatosabb kollégáktól, a projektek gyakran eleve több pedagógus együttműködését igénylik; - az egységes nevelési gyakorlat felé: mit várunk/engedünk a csoportalakítás, a munkaformák kapcsán, hogyan oldunk meg ismétlődő helyzeteket. A kompetenciaterületek átívelnek az egyes tantárgyakon, a tanulásszervezés, a módszertani megoldások terén ötleteket kaphatunk a kooperatív technikákban járatosabb kollégáktól. Az egy osztályban tanítók együttműködése az egységes nevelési gyakorlat felé mozdult: mit várunk/engedünk a csoportalakítás, a munkaformák kapcsán, hogyan oldunk meg ismétlődő helyzeteket. A változások a hagyományos szakmai munkaközösségek szervezeti kereteit is feszegetik iskoláinkban.

8 A szülői szerep változása
Mit választok? Miért azt választom? Mit teszek? Mit tudok? Mit gondolok? Hogyan döntök? Értékrend, kulturális tőke, kommunikációs stílus,viselkedésminták, „játszmák” Mi a cél? Ki a „szülő”? Jogi,pszichológiai,társadalmi kategória-e? Első minták!!! A szülők egyre több jogosultságot kapnak arra, hogy az iskolai tanulási folyamatban külső szemlélőből aktív résztvevővé váljanak. Már az iskolaválasztásnál is tájékozódhatnak az intézmény értékrendjéről formális és informális csatornákon keresztül egyaránt. Alsóban napi kapcsolat van az iskola és a szülő között. A középiskolában erre azonban már csak akkor van valódi lehetőségük, ha rendelkeznek megfelelő kulturális tőkével és kommunikációs kódokkal. Problémát jelenthet a társadalmi különbségek, eltérő minták megjelenése a tanteremben, a csoportban. Tapasztalataink szerint a középiskolás korosztály nem hozza a tőle elvárt előzetes tudást, nem csak az ismeretek, de a szociális készségek terén sem. A programon keresztül a szülők szemléletének, értékrendjének formálását sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Már csak azért sem, mert a munkánk minősítésében már a törvény szerint is részt vesznek. Az országos mérések teremthetik meg azt az objektivitást, ami eredményességünk megítélését társadalmi összefüggésekben is lehetővé teszi.

9 TANÁR TANULÓ TANÁR SZÜLŐ SZÜLŐ TANULÓ É S R T L E K
Értékelésből értékrend alakulás Minősítésből fejlesztő értékelés deklarált és valódi partnerek Pillanatnyilag a legtöbb problémát jelentő terület diáknak, tanárnak, szülőnek egyaránt az értékelés. A hagyományos iskolai gyakorlatban-amivel még a szülők is találkoztak- az ismeretek reprodukálása értékelődött egyéni teljesítményként, legtöbbször csupán érdemjegy formájában. Valljuk be, a kompetenciákat, a csoport teljesítményét lényegesen nehezebb értékelni a hagyományos módon. A szöveges értékelés kiváló lehetőséget biztosít a személyiség fejlődésének sokoldalú megvilágítására. Ám a felsőbb iskolafokokon a szülő, és végül a diák is vár egy érdemjegyet, ami bekerül a bizonyítványba. Mit tartalmaz a jegy, minek van értéke a diák ill. a szülő számára? Ezen a ponton nagyon lényeges különbség mutatkozik a szakiskola és az érettségit adó iskola között. A szakiskolás diákok szülei-gyakran tele kudarcokkal- nem csupán az érdemjegyben mutatkozó teljesítményről várnak visszajelzést, hanem a tanulási folyamat során felszínre kerülő személyiségjegyekről, tanulói attitüdökről is. Hálásak minden pozitív visszajelzésért és segítséget várnak a továbblépéshez. Az is lényeges tényező, hogy a szakképzésbe való belépés követelményei immár kompetenciákban fogalmazódnak meg, így bátran fel lehet mutatni az értékelésben a távlati célt, a munkaerő piaci sikerességet. Az érettségi, a felvételi eredménye viszont a szülőt is a teljesítmény elvárására készteti. Az is valószínűsíthető hogy épp a rejtett tanterv kapcsán az érettségi elfoglalja megfelelő helyét az életpályában, és nem célként, csupán állomásként jelenik meg. Így az is elfogadottá válik, hogy a kompetencia fejlesztés hosszabb távon gondolkozik és lesz eredményes, mint az iskolában eltöltött idő. TANULÓ

10 TANULÓ TANÁR SZÜLŐ C É L O K
Összegzés: Véleményünk szerint annál több a rejtett tartalom, minél nagyobb a távolság a deklarált célok és a szereplők céljai közt. A program olyan célokat deklarál, amelyek nyomán a tanulók, tanárok és szülők céljai közeledtek egymáshoz. Mégpedig oly módon, hogy korábban rejtett tartalmak válnak világosan megfogalmazottá, kimondottá, ezáltal elvesztik rejtett jellegüket. A szerepek nem ellentétekben, hanem közös értékek mentén határozódnak meg, így közelednek egymáshoz. Kevesebb a szerepkonfliktus, így a tanulás hatékonysága növekedhet. Természetesen a kompetencia alapú programcsomagok nem csodaszerek, és nem is jelentenek gyógyírt az oktatási rendszer minden bajára, ám az általunk tapasztalt elmozdulások iskoláinkban a fenti tendenciákat támasztják alá. A „másodlagos tudások” egy része elsődlegessé vált, és ez megfogalmazódhat Pedagógiai Programjainkban, Helyi Tanterveinkben és iskoláink Jövőképében, Küldetésnyilatkozatában is és egymásra épülésük törésmentes társadalmi szocializációt biztosíthat. Addig szabad, érdemes pedagógusként a hivatásunkat gyakorolnunk, amíg változási képességünk meghaladja a tanulók változásait. TANÁR SZÜLŐ

11 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
Pintérné Fetzer Mónika