A monitoring információs rendszerek szerepe. 2 A monitoring információs rendszerek létjogosultsága Szükséges: –Feldolgozott anyag mennyissége –Források.

Az előadások a következő témára: "A monitoring információs rendszerek szerepe. 2 A monitoring információs rendszerek létjogosultsága Szükséges: –Feldolgozott anyag mennyissége –Források."— Előadás másolata:

1 A monitoring információs rendszerek szerepe

2 2 A monitoring információs rendszerek létjogosultsága Szükséges: –Feldolgozott anyag mennyissége –Források nagy száma, összegyűjtés és aggregálás –Gyors adatszolgáltatás igénye Lehetséges: –információtechnológia gyors fejlődése

3 3 A Strukturális Alapok rendeletei Az 1260/1999-es Rendelet szerint a Végrehajtó Hatóság felelős “egy olyan rendszer felállításáért, amely a végrehajtásról a megbízható pénzügyi és statisztikai információt gyűjt össze a (…) monitoring jelzőszámokhoz, valamint az (…) értékeléshez; ezeknek az adatoknak a továbbításáért, összhangban a tagállamok és a Bizottság között egyeztetett konstrukcióval, felhasználva, ahol lehetséges, a számítógépes adatcsere lehetőségeit a Bizottsággal kapcsolatban, …” (34.1. cikk)

4 4 A Strukturális Alapok rendeletei (2) A részletesebb szabályozást tartalmazó 438/2001/EK bizottsági rendelet: az ellenőrzési nyomvonal szerinti könyvelési nyilvántartások tekintetében szükséges a számítógépes rendszerek alkalmazása Az ESZA rendelet (1784/1999) 7. cikke kötelezővé teszi a számítógépes kommunikációt

5 5 Számítógépes rendszerek 1999-ig Gyakorlatilag minden Végrehajtó Hatóság saját számítógépes rendszert üzemeltetett Nincsen egységes megközelítés, gyenge kompatibilitás, az adattovábbítás sok esetben korszerűtlen, nem hatékony Az információs rendszerek még az egyes alapok között is különbségeket mutatnak

6 6 Egységes megközelítés Elsődleges céllá a harmonizáció, a kompatibilitás megteremtése vált Az Európai Bizottság javaslattal fordult a tagállamok nemzeti hatóságaihoz, azzal a céllal, hogy egységes megközelítésü információs rendszert fejlesszenek ki a Strukturális Alapok menedzseléséhez.

7 7 Az információs rendszer közösségi szinten Strukturális Alapok közös adatbázis (SFC) egyetlen közös adatbázis, amely a Vademecum-ban (Kézikönyvben) leírtaknak megfelelően tartalmaz minden szükséges adatot mindegyik Strukturális Alapra vonatkozik

8 8 A közös információs rendszer tartalma Milyen adatokat tartalmaz az SFC? –közösségi támogatási keretek –operatív programok –programkiegészítő dokumentumok –jelentős projektek –kifizetési kérelmek –kifizetési előrejelzések –éves megvalósítási jelentések –tagállami hatóságok adatai –bizottsági döntések –egyéb jelentések –egyéb adminisztratív adatok

9 9 Hozzáférés a közös információs rendszerhez A Bizottság két módot javasolt a közös rendszer adattábláihoz való hozzáférésre 1. A Bizottság közvetlen hozzáférést biztosít az adatbázishoz egy internetes alkalmazás segítségével. 2. Az adatok fájlokban jutnak el az adatbázisba, egy, a Bizottság által kialakított speciális fájformátumban.

10 10 Internetes alkalmazás Közvetlenül alkalmazható Alacsony költségek: minimális beruházási, fejlesztési igény (személyi számítógép, ISDN) Hátrány: az adatokat manuálisan kell bevinni a rendszerbe Aszimmetrikus adatáramlás

11 11 Adattovábbítás fájlokban A legtöbb tagállammal már az 1994-99-es időszakban kipróbálták Az adatok továbbítása e-mail vagy ftp útján történik Közös fájlformátum (flat file), de független rendszerek A rendszer a már létezö - a nemzeti hatóságok által kialakított - információs rendszerekre épít Az adatok feltöltése gyors és automatikus Valós idejű és megbízható adatszolgáltatás Az adatáramlás kétirányú is lehet Többletberuházásként csak az adatátalakító telepítése jelenik meg

12 12 Adattovábbítás fájlokban (2)

13 13 Tagállami monitoring információs rendszerek Funkciók: Monitoring –személyre szabottan –riasztás Pénzügyi menedzsment Ellenőrzés Kommunikáció az Európai Bizottsággal Értékelés Nyilvánosság

14 14 Tagállami monitoring információs rendszerek (2) Felhasználók: Végrehajtó hatóságok Kifizető hatóságok Monitoring bizottságok A végrehajtásban különböző szinteken részt vevő egyéb szervezetek (ügynökségek, stb.) Pénzügyi ellenőrző szervezetek Európai Bizottság (a tagállammal történt megállapodás szerint) Média

15 15 Tagországi információs rendszerek és az egyes alapok

16 16 Vezető szoftverek Oracle: Belgium, Franciaország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Magyarország MS Access: EU Bizottság, Ausztria MS Excel: Belgium (korábban) Lotus: Hollandia DBase: Belgium Informix: Svédország

17 17 Példa – pénzügyi monitoring

18 18 Példa – teljesítmény monitoring

19 19 Példa – jelentések

20 20 Csapdahelyzetek Merev rendszer: változó uniós követelmények, új felhasználók, új típusú adatok, új műveletek –minden szempontból rugalmas rendszer kialakítása már a kezdetektől Forráskód-tulajdonlás  kiszolgáltatotság –??? Egységes terminológia használata –“szótár” készítése Adattáblák értelmezési nehézsége –képzés, kézikönyv

21 21 Csapdahelyzetek (2) Ellenállás, el nem fogadás –a felhasználólk meggyőzése az előnyökről, PR Felhasználói számítógépes ismeretek hiánya –képzés, “help desk” Fegyelmezetlen adatszolgáltatás –egyértelmű kötelezettség, szigorú ellenőrzés

22 22 Az információs rendszerek megjelenésének hatásai a Strukturális Alapok programjainak adminisztrálása egyszerűbb, gyorsabb, hatékonyabb lett az egységes rendszerek a célok és az indikátorok egységesüléséhez vezettek javult az átláthatóság és az összehasonlíthatóság

23 23 Monitoring információs rendszerek Magyarországon MEMOR OTMR

24 24 A monitoring információs rendszerek jelentősége az értékelők számára A program életciklusának valamennyi eseményét dokumentálja A programmenedzsment megítélése