Erkel Ferenc Kora Zenész Kortársai Magyar író kortársai.

Az előadások a következő témára: "Erkel Ferenc Kora Zenész Kortársai Magyar író kortársai."— Előadás másolata:

1 Erkel Ferenc Kora Zenész Kortársai Magyar író kortársai

2 Erkel Ferenc a Habsburg Birodalom megszállása alatt született.
Erkel kora Erkel Ferenc a Habsburg Birodalom megszállása alatt született. Megélte a reformkort Klasszicizmus és romantika Forradalom és szabadságharc Osztrák Magyar Monarchia idején halt meg Vissza a főmenübe

3 Erkel zenész kortársai
Egressy Béni Liszt Ferenc Vincenzo Bellini Giacchino Antonio Rossini Gaetano Donizetti Visszatérés a főmenübe

4 Gaetano Donizetti Gaetano Donizetti (teljes nevén: Domenico Gaetano Maria Donizetti) (Bergamo, november 29. – Bergamo, április 8.) olasz zeneszerző. Rossinihez hasonló termékenységű, de kevésbé szerencsés életű operaszerző volt. 71 operát komponált. A szélsőségek mestere volt: ő írta minden idők egyik legmulatságosabb vígoperáját, a Don Pasqualét, és ugyanő a tragikus hangú Boleyn Annát vagy a Lammermoori Luciát is. Visszatérés a főmenübe Vissza Erkel zenész kortársaihoz

5 Egressy Béni Vissza Erkel zenész kortársaihoz Vissza a főmenübe
Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt 1834-ben, de tanult zeneelméletet és nyelveket is ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon ban került a pesti Nemzeti Színházba, karénekesként. Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Egressy írta a Báthori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára csak március 9-én került sor. Részt vett az es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult és visszatért a színpadra. 1851-ben, harminchét évesen halt meg Pesten. Vissza Erkel zenész kortársaihoz Vissza a főmenübe

6 Liszt Ferenc Vissza Erkel zenész kortársaihoz Vissza a főmenübe
Liszt Ferenc (németül Franz Liszt) (Doborján, október 22. – Bayreuth, július 31.) a 19. század egyik legjelentősebb romantikus zeneszerzője, minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze. Apja, Liszt Ádám korán felismerte fiának kivételes zenei tehetségét és minden lehetőséget megragadott kibontakoztatására. Liszt kilenc éves korában már nyilvánosság előtt zongorázott Sopronban és Pozsonyban, majd Bécsben folytathatta tanulmányait Czerny és Salieri tanítványaként december 1-jén mutatkozott be az osztrák fővárosban. Nagy feltűnést keltő első bécsi koncertjén az akkor 11 éves művészre még Beethoven is felfigyelt. Itt jelent meg nyomtatásban első műve, variációi ugyanarra a Diabelli-témára (keringőre), amelyekre Beethoven híres zongoraművét írta őszén atyjával Franciaországba utazott és az európai művészeti élet központjába, Párizsba költözött, majd vissza ment Bécsbe. Londoni bemutatkozását számos újabb meghívás követte Franciaországba, Svájcba, majd ismét Angliába. Műsorán többnyire a népszerű operákra írt ábrándok, parafrázisok szerepeltek. Az 1830-as évek végén újabb hangversenykörutakra indult, bejárta egész Európát, Portugáliától Oroszországig ben a genfi konzervatórium tanára lett. Az 1838-as pesti árvízkatasztrófa károsultjait Bécsben rendezett hangversenyeinek jövedelmével támogatta. Az oroszországi hangversenykörutak során megismerkedett a orosz komponisták művészetével és szerelmével, Carolyne von Wittgenstein hercegnővel, aki a későbbiekben közreműködött irodalmi munkásságában. A negyvenes évek elején Weimarban az udvari színház karmestere lett. Liszt élete utolsó évtizedeit Weimar, Róma és Budapest között osztotta meg. A budapesti Zeneakadémia első éveiben készséggel segítette a magyar zenekultúra újonnan kialakuló központját és vállalta, hogy az év néhány hónapjában itt tanítson. Liszt rendkívül termékeny zeneszerző volt. Műveinek nagy részét zongorára komponálta, és ezek zömének eljátszásához rendkívüli technikai tudás szükséges. Alkotásainak viszonylagos ismeretlensége azzal magyarázható, hogy Liszt rengeteg darabot komponált: mintegy 400 eredeti művének zöme virtuóz zongoramű, szimfónia, szimfonikus költemény, mise. Összesen kb művet komponált, mellyel minden idők egyik legtermékenyebb zeneszerzője. A programzene lelkes támogatója volt. Zenei átiratokkal is foglalkozott. Zongoraművei a világ minden részén elmaradhatatlan elemei a koncertprogramoknak. Zenei munkássága mellett Liszt rengeteg esszét írt különböző témákról: zeneszerzők társadalmi helyzete, műelemzések stb.                                      Vissza a főmenübe Vissza Erkel zenész kortársaihoz

7 Vincenzo Bellini Vissza Erkel zenész kortársaihoz Vissza a főmenübe
Vincenzo Bellini (Catania, november 1.– Puteaux, szeptember 23. ) olasz zeneszerző. Szicíliában született, régi muzsikus családból származott. Zenei tehetsége korán kibontakozott nagyapja magánóráinak köszönhetően.1819-től a nápolyi San Sebastiano konzervatóriumban tanult Nicolò Zingarelli tanítványaként. Első jelentős szerzeménye az Adelson és Salvini című opera volt, amelyet vizsgaelőadásként 1824-ben mutattak be hatalmas sikerrel a konzervatórium színházában. Ezt követte Bianca és Fernando című operája, amelyet a Teatro di San Carlo számára írt. Ennek sikere nyomán meghívást kapott Milánóba, hogy a La Scala számára komponáljon. Itt ismerkedett meg későbbi állandó szövegírójával, Felice Romanival. Első közös művük, A kalóz (1827) alapozta meg Bellini hírnevét Itáliában. Ezt követték további nagysikerű művei: Az idegen nő, Rómeó és Júlia, Az alvajáró, Norma és a Beatrice di Tenda. A komponistaként sikert sikerre halmozó Bellini magánélete szerencsétlenül alakult: nem sikerült elnyernie nagy szerelme, Giuditta Turina kezét. A Norma után összeveszett szövegírójával is. Bellini 1833-ban Párizsba költözött, Rossini és Heine barátja, a legjobb művésztársaságok kedvence lett ban néhány hónapra Londonba utazott, ahol fényes fogadtatásban részesült ben ismét visszatért Párizsba, ahol a párizsi Théâtre-Italien számára megírta A puritánok című nagyoperáját, amelyet rendkívüli lelkesedéssel fogadtak. Néhány hónappal a bemutató után a Párizs melletti Puteaux-ban érte a halál – mindössze 33 éves korában. Bellini a nápolyi iskola szerzői közül kivételes dallaminveciójával tűnik ki. Első, még a kísérletezés korszakába tartozó operáján kívül a vígopera egyáltalán nem érdekelte. Dalműveiben az egyes számokat sokkal szorosabban összefogja a mondanivaló kifejezése érdekében, mint kortársai. Műveiben az ária is sokkal kifinomultabb, érzelmesebb lett. Vissza a főmenübe Vissza Erkel zenész kortársaihoz

8 Giacchino Antonio Rossini
Gioacchino Antonio Rossini (Pesaro, február 29. – Párizs, november 13.) olasz zeneszerző. A bolognai zenei líceumban tanult gordonkázni, később zongorázni. Csupán 18 éves volt, amikor Velencében bemutatták egyfelvonásos vígoperáját (A házassági kötelezvény). Hírnevet az 1813-ban komponált művével, a Tankréddal szerzett magának, ezek után sikeresen meghódította a milánói, római és nápolyi operaházakat is. Életének második felében Párizsban telepedett le, ahol a Théâtre Italien igazgatójaként az olasz opera népszerűsítésével foglalkozott valamint a fiatal zeneszerzők (mint Vincenzo Bellini) támogatásával. A bécsi klasszicizmus nagy híve volt, Mozart és Haydn hatása erősen érződik operáin. Művészi pályafutását könnyed, nápolyi stílusú vígoperákkal kezdte, és fokozatosan jutott el a francia nagyoperáig, ebben a műfajban munkássága a Tell Vilmosban teljesedik ki. Operái közül A sevillai borbély és a Hamupipőke a legismertebb. A mintegy 40 opera mellett számos egyházi és kamaraművet is írt. Korának legbefolyásosabb zeneszerzői közé tartozott, a bel canto úttörőjeként tartják számon. Szülővárosa után gyakran illetik a pesarói hattyú fantázianévvel. Vissza a főmenübe Vissza Erkel zenész kortársaihoz

9 Erkel magyar író kortársai
Petőfi Sándor Jókai Mór Arany János A királynak adj áldást hatalmat, Boldog békét, harcban diadalmat: Áldott hírét szikla, róna, tenger, Merre nap jár büszkén vissza - zengje! A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! Hogy melyik arcképem választom rajzai közzűl? Fényképíró úr! a botos és kalapost. Mint maradó vendég űl s áll a többi nyugodtan, Menni csak egy készűl: útja van: ez leszek én!

10 Petőfi Sándor Születési név:Petrovics Sándor
Született: Magyarország, Kiskőrös január 1. Elhunyt: Magyarország, Segesvár július  évesen Nemzetisége: magyar Házastársa: Szendrey Júlia Szülei: Petrovics István, Hrúz Mária Foglalkozása: költő Iskolái: Kiskunfélegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Sárszentlőrinc, Budapest, Aszód, Selmecbányai Líceum Fontosabb munkái: Nemzeti Dal Vissza Erkel magyar író kortársaihoz Vissza a főmenübe

11 Arany János Született: Nagyszalonta, 1817. március 2.
SZÜLŐHELYEM Szülőhelyem, Szalonta, Nem szült engem szalonba; Azért vágyom naponta Kunyhóba és vadonba. Született: Nagyszalonta, március 2. Elhunyt: Budapest október 22. (65 évesen) Nemzetisége: magyar Foglalkozása: költő Ismertté tette: Toldi, Elveszett alkotmány Házastársa: Ercsey Julianna Vissza a főmenübe Vissza Erkel magyar író kortársaihoz

12 Jókai Mór Született: 1825. február 18. Komárom
Meghalni egy ügyért, melyet imádunk, s melyben hiszünk - emberi becsvágy; ámde meghalni egy ügyért, melyet imádunk, de melyben sohasem hittünk - emberfölötti áldozat. Amazok "derék emberek", de az a "hős". Született: február 18. Komárom Elhunyt: május 5. (79 évesen) Budapest Nemzetiség: magyar Főbb művei: A kőszívű ember fiai, Arany ember Első felesége: Laborfalvi Róza Második felesége: Nagy Bella Vissza Erkel magyar író kortársaihoz Vissza a főmenübe