Létesítési szabványok

Az előadások a következő témára: "Létesítési szabványok"— Előadás másolata:

1 Létesítési szabványok
Balogh István

2 Az érintésvédelem fogalma
Üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő fém részek érintéséből származó balesetek elkerülése.

3 A villamos berendezések létesítési módját a helyiség jellege határozza meg:
- száraz helyiség: a páratartalom nem haladja meg a 75 %-ot. Ilyen helyiség lehet az iroda, oktatótermek, stb. - poros helyiség: a porszennyeződés a berendezés állagot ronthatja. Ilyen helyiségek lehetnek a cementgyár, homokfúvó, stb. - nedves helyiség: a páratartalom meghaladja a 75 %-ot, páralecsapódási veszély áll fenn. Ilyen helyiség lehet: rossz szellőzésű pince, szauna, stb. - maró párás helyiség: a levegő összetételében veszélyes anyagok vannak. Ilyen helyiségek lehetnek az akkumulátortöltő, kémiai labor, stb. - meleg helyiség: az átlaghőmérséklet 35 °C fölött van. Ilyen helyiség lehet: pékség, kohászat, stb. - szabadtér: szélsőséges helyzetek, lehet száraz, poros, nedves, maró párás és meleg.

4 IP A berendezéseket védettségi fokokkal (IP) sorolják be. Az IP után két szám helyezkedik el, az első a mechanikai védettséget (0-tól 6-ig), míg a második szám a víz elleni védettséget (0- tól 8-ig) határozza meg. A mechanikai védettségnél a 0 jelölésű gépek mechanikailag egyáltalán nincsenek védve (akár kézzel is hozzá lehet érni a géphez), míg a 6-os jelölésűek teljesen szigeteltek (a por sem hatolhat be). A víz elleni védettségnél a 0 jelölésű gépek egyáltalán nincsenek víz ellen szigetelve (fröcskölés is érheti a gépet), míg a 8-as jelölésűek teljesen szigeteltek (víz nem hatolhat be, pl.: búvárszivattyú).

5 Szilárd idegen test behatolása elleni védelem
IP 0x   nincs védelem IP 1x   védelem 50 mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd idegen testtől IP 2x   védelem 12,5 mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd idegen testtől IP 3x   védelem 2,5 mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd idegen testtől IP 4x   védelem 1mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd idegen testtől IP 5x   védelem káros porlerakódástól. Ezt nem lehet teljes mértékben elkerülni, de nem juthat be annyi por, ami már befolyásolja a működést IP 6x   védelem por bejutása ellen, portömített

6 Víz káros mértékű behatolása elleni védelem
IP x0   nincs védelem IP x3   permetező víz ellen védett, a függőlegeshez képest mindkét irányban 60°-ig terjedően bármely szögből permetezett víznek ne legyenek káros hatásai IP x4   freccsenő víz ellen védett, a burkolatra bármely irányból freccsentett víznek ne legyenek káros hatásai IP x5   vízsugár ellen védett, bármely irányból a burkolatra irányított vízsugárnak ne legyenek káros hatásai IP x7   időszakos vízbemerítés hatásai ellen védett. Káros hatásokkal járó vízmennyiség behatolása ne legyen lehetséges, ha a burkolat szabványosított nyomás és időviszonyok között időszakosan vízbe van merítve IP x8   tartós vízbemerítés hatásai ellen védett. Káros hatásokkal járó vízmennyiség behatolása ne legyen lehetséges, ha a burkolat a gyártó és a felhasználó megállapodása szerinti, de a 7 számjegyre előírtaknál szigorúbb viszonyok között tartósan vízbe van merítve

7 Tűz és robbanásvédelem
Minden gazdaságot folytató magánszemélynek (5 fő), vagy szervezetnek tűzvédelmi szabályzatot kell készítenie, melynek tartalmaznia kell: - tűzvédelmi feladatokat ellátó személyt, személyeket feltüntetni, - a helyiségek, szabadterek tűzvédelmi osztályba való sorolása,

8 Tűzveszélyességi osztályok:
- A: fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (legveszélyesebb terület). - B: tűz- és robbanásveszélyes - C: gyulladási hőmérséklet 300°C alatt. - D: mérsékelten tűzveszélyes, gyulladási hőmérséklet 300°C felett - E: nem tűzveszélyes.

9 Tűzoltás Az égéshez szükség van: Oxigén éghető anyag
gyulladási hőmérséklet. Ha a három közül valamelyiket megvonjuk, a tűz nem jön létre.

10 Tűzoltó anyagok – A víz nagy fajhője és párolgáshője miatt erős hűtőhatást, a gőzfejlődés miatt léghígítást, a mechanikai (ütő-) hatás miatt pedig lángleverést okoz, és így megfelelő mennyiségű adagolása esetén az égést megszünteti és a közeli újragyulladást kizárja. – Az oltópor olyan oltóanyag, amely finoman elosztott szilárd vegyi anyagokat tartalmaz, egy vagy több olyan főbb komponensből áll, amelyeket a termék jellemzőinek tökéletesítése céljából adalékanyagokkal kombinálnak. Azt a tűzosztályt, amelyre az adott oltópor használható, meg kell jelölni: pl. a BC oltóporok folyadékok, cseppfolyósítható szilárd anyagok és gázok tüzének oltására, az ABC oltóporok folyadékok, cseppfolyósítható szilárd anyagok és gázok, valamint szilárd anyagok tüzének oltására, míg a D oltóporok fémtüzek oltására alkalmasak. Az oltóporok előírásait – kivéve a D osztályú oltóporokat – jelenleg az MSZ EN 615 tartalmazza.

11 Az oltóhabok habzóképes vizes oldatból gázzal – mechanikus vagy vegyi úton – előállított buborékhalmazok: – a mechanikai hab az emberi szervezetre ártalmatlan, a fémeket nem korrodálja, gyorsan és könnyen előállítható és tartós, – a vegyi hab 7–10 cm vastagságú, a lángoknak jól ellenálló réteget képez, amely nem lép kölcsönhatásba az olajtermékekkel és nem engedi át azok gőzeit. A habzóképes vizes oldatnak a gáz hatására bekövetkező térfogati arányváltozása, az ún. habkiadósság alapján megkülönböztethető – nehézhab amely igen stabil és tömör, s ezért lassan terül; jól alkalmazható szabadban, – középhab amely közepesen stabil és elég laza; jól alkalmazható mind szabadban, mind zárt térben – könnyűhab amely nagy buborékokból álló laza hab, és ezért gyorsan összeesik; szabadban nem alkalmazható, a zárt teret viszont gyorsan betölti.

12 A szén-dioxid (CO2) az égő anyagra kerülve elpárolog, azt nem támadja meg, a villamos áramot nem vezeti, ezért előnyösen használható folyadékok, értékes anyagok és tárgyak, élelmiszerek, belsőégésű motorok, villamos berendezések tüzének oltására, valamint tűz- és robbanásveszélyes anyagok szállításánál és tárolásánál. Egyéb oltóanyagokkal egyidejűleg is használható anélkül, hogy az oltási képesség csökkenne. – A halonok egy vagy több halogén elemet tartalmazó szénhidrogének, amelyek cseppfolyós halmazállapotból gázzá alakulva a tüzet elzárják Közülük néhány ezért zárt helyiségben óvatos kezelést igényel, mert a levegőt kiszorítják és emiatt oltás után az alapos szellőzés lehetőségét biztosítani kell.

13 Köszönöm a figyelmet!!!