Készítette: Ilasik Zsolt 2/14.E

Az előadások a következő témára: "Készítette: Ilasik Zsolt 2/14.E"— Előadás másolata:

1 Készítette: Ilasik Zsolt 2/14.E
Villamos fogyasztók Készítette: Ilasik Zsolt 2/14.E

2 Ipari motoros fogyasztók
Az ipari üzemek munkagépeit ma már leggyakrabban villamos motorok hajtják. Ezeket mindig a műszaki adatok figyelembevételével választjuk ki. Elsődleges szempontok az indítási és üzemeltetési viszonyok. Ezek befolyásolják a hálózat vezetőinek méretezését, illetve a motor védelmének kiválasztását. A tápláló hálózat vezetőinek ki kell bírniuk a motor indítási áramlökését is. A motorok üzemének fő típusai:   - folytonos üzem                                                               - időszakos üzem                                                               - szakaszos üzem                                                               - állandó üzem

3 Ipari motoros fogyasztók
Folytonos üzemnek nevezzük azt az üzemidőt, ami olyan hosszú, hogy a motor eléri a megengedett üzemi hőmérsékletét. Időszakos üzemnek nevezzük azt az üzemet, ami alatt a motor belső hőmérséklete nem éri el az állandósult értéket. Szakaszos üzemnek nevezzük azt az üzemet, amelynek során a terhelt és kikapcsolt állapot periodikusan változik, de mind a bekapcsolt, mind a kikapcsolt állapot túl rövid időtartamú ahhoz, hogy kialakuljon a fogyasztó termikus egyensúlya. Állandó üzem szakaszos terheléssel amikor a motor a terhelési szünetekben is állandóan jár.

4 Ipari motoros fogyasztók
A Motor védelem A motorvédelem feladata a motor lekapcsolása a káros túlterhelés, a túlterhelés okozta túlmelegedés, valamint a veszélyes zárlatok esetén. A teljes motorvédelemnek 3 eleme van: - A függő késleltetésű túláram védelem /túlterhelés vádelemnek/ - A független késleltetésű túláramvédelem /zárlatvédelemnek/ - Az olvadóbiztosító, amely ha szükséges fedővédelem is.

5 Ipari hőfejlesztő fogyasztók
A villamos hőfejlesztés fizikai folyamat, ezért nem igényel oxigént, így a folyamat során nem keletkeznek füstgázok, salak és pernye, ez által nem szennyeződik a környezet. További előnyei: - nem kell tüzelőanyagot raktározni                         - nem igényel állandó felügyeletet                         - automatizálható

6 Ipari hőfejlesztő fogyasztók
Kamrás kemence Fő szerkezeti részei kívülről befelé haladva: a burkolat (5), a hőszigetelés (4) , a tűzálló kerámiaréteg (idomkő) (3), az idomkő hornyaiban a fűtőellenállás (2) és a hőálló fenéklemez (1), amire a hevítendő tárgyat helyezik. A kamrás kemencék 1m³-ig épülnek. A fűtőellenállások anyaga általában króm- vagy szilíciumötvözet, molibdén, volfrám, illetve grafit vagy szén, attól függően, hogy milyen belső hőmérsékletet kívánunk elérni. A belső tér hőmérséklete szerint: - kis hőmérsékletű (400°C-ig)                                                 - közepes (1150°C-ig)                                                 - nagy (1150°C felett)

7 1. Fenéklemez 2. Fűtőellenállás 3. Idomkő 4. Hőszigetelés 5. Burkolat

8 Ipari hőfejlesztő fogyasztók
A legfontosabb alkalmazási területek: Olvasztókemencék: különböző fémek és ötvözeteik, műanyagféleségek olvasztására Hőkezelő kemencék: nyersanyagok és félkész gyártmányok edzési és kovácsolási hőmérsékletre melegítésére, kerámiaanyagok égetésére Szárító kemencék: különféle anyagok szárítására

9 Ipari hőfejlesztő fogyasztók
Villamos ívkemencék A villamos ívkemencékben a villamos ívben keletkező hőt hasznosítják. A közvetlen ívfűtésű kemencéket jóformán csak a vegyiparban alkalmazzák, gázok nagy hőmérsékletre való hevítésére. A közvetett (sugárzó) ívfűtésű kemencékben az ív sugárzó hője melegíti fel a betett anyagot. Az ipari alkalmazás szempontjából legfontosabb ívkemencék a kombinált kemencék (ív- ellenállás-fűtésű kemencék). Ezekben a hőenergia egy része a villamos ívben, a másik pedig a melegítendő anyagban folyó áram hője révén keletkezik.

10 Ipari hőfejlesztő fogyasztók
Az acélolvasztó ívkemencék befogadóképessége 0, t között változik. Az olvasztótérben megolvadt kész acél a kemence billenésével önthető ki, a csapolóvályún keresztül. Az ívhossz szabályozása mechanikusan történik, az elektródok felfelé és lefelé mozgatásával. Ezt többnyire önműködő szabályozóberendezések végzik. Az elektródok anyaga általában grafit.

11 Ipari hőfejlesztő fogyasztók
Indukciós kemencék és hevítőberendezések Az indukciós hőfejlesztő berendezésekben az elektromágneses indukcióval létrehozott örvényáramok Joule-hőjét használják fel villamosan vezető anyagok melegítésére. A hevítő induktorok a munkadarab alakjától, méreteitől és a hevítés technológiájától függően különbözők lehetnek. Az induktor kisfeszültségű egyenáramból nagyfeszültségű váltóáramot előállító berendezés. Ez olyan transzformátornak tekinthető amelynek primer tekercse az induktor, szekunder tekercse pedig a hevítendő betét.

12 Ipari hőfejlesztő fogyasztók
Az indukciós hőfejlesztés leggyakoribb alkalmazási területei: - indukciós olvasztókemencék, elsősorban alumínium, réz és horgany olvasztására - fémek (elsősorban acélok) előmelegítésére kovácsolás, sajtolás vagy hegesztés műveletéhez - acél munkadarabok felületi edzéshez való felmelegítésre Az indukciós hőfejlesztés általános előnye a gyors felmelegítés és a gazdaságosság. A hagyományos gáz vagy olajtüzelésű kemencékben 1t acél megmunkálásához kWh villamos energiának megfelelő fűtőanyag fogy, ezzel szemben az indukciós hőfejlesztéshez kWh szükséges.

13

14 Háztartási fogyasztók
Forróvíz-tárolók  A villamos forróvíz tároló egy fűtőtesttel ellátott, tárolórendszerű, forróvíz-készítő készülék. Üzemszerű állapotban állandóan vízzel van töltve. A tartályba a hideg víz a hozzákapcsolt vízvezetékből jut el. A melegvíz-cső vége a tartály felső részében helyezkedik el, ezért csak akkor szolgáltat meleg vizet, ha a vízszint eléri a melegvíz,cső felső végét. A vizet a tartályba épített csőfűtőtest fűti. Található benne egy hőmérséklet szabályozó és egy hőmérséklet korlátozó,  a minimális hőveszteséget pedig a hőszigetelő réteg biztosítja, ami lehet poliuretán habszigetelő vagy salakgyapot.

15 Háztartási fogyasztók
Hűtőszekrények A háztartási hűtőszekrények olyan hűtőkészülékek, amelyek mérete és kialakítása igazodik a háztartásban leggyakrabban előforduló hűtési igényekhez, és a leggyakoribb elhelyezési és üzemelési lehetőségekhez. Hűtési rendszerük: - kompresszoros                             - abszorpciós                             - termovillamos

16 Háztartási fogyasztók
Ma még csak a kompresszoros és az abszorpciós rendszerek terjedtek el, a termovillamos hűtést inkább csak különleges célokra alkalmazzák. A hűtőszekrények belső tere többnyire két részből áll. Az egyik a normál hűtőtér a másik a mélyhűtőtér. A normál hűtőtér hőmérséklete 0...5°C. A mélyhűtőtér °C. A kompresszoros és az abszorpciós rendszer között az a különbség, hogy az előbbinél a hőmérséklet szabályozó a kompresszort állítja le vagy indítja el, utóbbinál a fűtőtest üzemét kapcsolja.

17 Kompressziós rendszer

18 Köszönöm a figyelmet!