Összeállította: Dóber Valéria

Az előadások a következő témára: "Összeállította: Dóber Valéria"— Előadás másolata:

1 Összeállította: Dóber Valéria
A morfémák, szóelemek Összeállította: Dóber Valéria

2 A morféma Fogalma: a nyelv legkisebb egysége, amelynek még önálló jelentése van Típusai: 1. Tőmorféma 2. Toldalékmorféma A testetlen, de jelentéssel bíró morfémát nullamorfémának nevezzük, jele:Ø

3 A tőmorféma 1. A szójelentés magját hordozza
Többnyire fogalmi jelentése van A toldalékmorfémákkal együtt alkotják a szóalakot Igetövek: Többségük egy alakú De többalakú igetövekkel is találkozunk, amelyek a toldalékok előtt más-más hangalakban szerepelnek A többalakú igetövek lehetnek: 1. V-s változatúak (lő-löv+ök) 2. Hangzóhiányosak (zörög-zörg+ök) 3. Sz-es és d-s változatúak (öregszik-öregedik) 4. N-es változatúak (van-nak, vagy+unk) 5. Sz-es és z-s változatúak (emlékszik-emlékezik)

4 A tőmorféma 2. Névszótövek:
Az igetövekhez hasonlóan a többségük egy alakú A többalakú tövek között megkülönböztetünk 1. Magánhangzóra végződőket A: tővégi időtartamot változtató (alma-almát) B: hangszínt és időtartamot váltakoztató erdő-erd+eje stb.) 2. Mássalhangzóra végződőket A: hangzóhiányos tövek (kéreg-kérg-et) B: A tő belsejében időtartamot változtató (nyár-nyarat) C: hangugrató (kehely-kelyh+et)

5 A toldalékmorfémák A toldalékok között is találunk egyalakú és többalakú változatokat (2 vagy 3) 3 típusa van: 1. Képző 2. Jel 3. rag

6 A képző Tulajdonságai: Új szót hoznak létre
A tő után és a jel előtt áll Egymás után több képző is állhat, ezért nem köti meg a szó szófaját Fajtái: Igeképzők (-l, -ll, -z) Főnévképzők (-ság, -ség, -ás, -és, -ász, -ész) Melléknévképzők (ő, -ű, -nyi, -i) Számnévképzők (-dik, -d) Igenévképzők (-ni, -t, -tt, -ó, -ő, -andó, -endő, -va, -ve)

7 A jel Tulajdonságai: Szóalakot hozunk létre vele
Megköti a szó szófaját Képző és a rag között áll; szófajonként több is állhat egymás után Fajtái: Igejelek: időjelek, módjelek Névszójelek: többes szám jele, birtokos személyjel, é birtokjel, birtoktöbbesítő jel, fokjelek, kiemelő jel

8 A rag Fajtái: Igei személyragok Főnévi igenév személyragjai Tárgyrag
Tulajdonságai: Szóalakot hozunk létre vele Nem változtatja meg a szófajt Lezárja a szóalakot A szón csak egy lehet belőle Kijelöli a szó mondatrész szerinti szerepét Fajtái: Igei személyragok Főnévi igenév személyragjai Tárgyrag Birtokos jelző ragja Határozóragok

9 A morfémák néhány általános jellemzője
A tő-és toldalékmorfémák szoros kapcsolatban vannak egymással A tőhöz kapcsolódó toldalékokat szuffixumoknak nevezzük A nyelvünkben egyetlen olyan toldalék van, ami a szótő előtt helyezkedik el, ez a felső- és a túlzófok jele (leg, legesleg= prefixum) A szóalakban a morfémák kapcsolódása meghatározott rend szerint történik: Tő+képző(k)+jel(ek)+rag A raggal lezárt szó a szóalak

10 Egy példamondat elemzése
A házam tavaly épült a kertvárosban. Ház+am= szótő+birtokos személyjel E/1 Épül+t= szótő+ a múlt idő jele Kertváros+ban= szótő+szótő+helyhatározó rag