A holland oktatási rendszer

Az előadások a következő témára: "A holland oktatási rendszer"— Előadás másolata:

1 A holland oktatási rendszer

2 Fő jellemzők Egyenletes, magas színvonalú teljesítmény
Toleráns, sokszínű, demokratikus Nyugalom és kiszámíthatóság Nagymértékű helyi autonómia Tankötelezettség: 5-16 éves korig A tanév augusztustól júniusig tart. Min. 200 tanítási nap A hollandiai oktatás egyenletes, magas színvonalú teljesítményéről ismert. Az utóbbi néhány év nagy nemzetközi felméréseiben minden esetben az élen szerepelők közt található. (Felnőttkori írás–olvasás-vizsgálat, TIMSS, PIRLS.) A hollandiai oktatásfejlesztők, iskolafejlesztők nemzetközileg elismert és szívesen fogadott szakemberek, az általuk segített fejlesztések általában igen sikeresek. A holland oktatásügy másik jellemzője, hogy igen toleráns, sokszínű, demokratikus rendszer. Az iskolaműködtetők három fő csoportja az állam nevében a helyi önkormányzat, a protestáns és a katolikus egyház. Mindhárman a támogató szolgáltatások széles kínálatát biztosítják, amit nemcsak saját intézményeik, hanem bármelyik másik is igénybe vehet. Ráadásul már egy kisebb szülőcsoportnak is megvan az iskolaalapítási joga, amelyhez ugyanúgy megkaphatják az állami támogatást, mint az önkormányzati vagy egyházi intézmények. A holland rendszer harmadik irigylésre méltó eleme a nyugalom és a kiszámíthatóság. Az oktatási reformok viszonylag ritkák, a változtatásokat mindig széles társadalmi vita előzi meg, és a politikusok hosszú éveket hagynak a felkészülésre, mielőtt egy-egy rendszerszintű fejlesztést általánosan bevezetnének. A nagymértékű helyi autonómiának köszönhetően nem egy fejlesztési kezdeményezés helyi szintről indult, és amikor már szinte általánosan elterjedt, akkor vált országos elvárássá (mint például a tanulók egyéni fejlődésének nyomon követése). Ennek is köszönhető, hogy a rendszer igazán simán, éles viták, konfliktusok nélkül tud működni.

3 A holland közoktatás iskolaszerkezete
Iskolatípus Iskolaév Primair onderwijs (elemi oktatás) Basisschool (elemi iskola) Speciale school voor basisonderwijs (speciális elemi iskola) 5–12 Voortgezet onderwijs (középfokú oktatás) Voorbereidend wetenschappelijk onderwijs VWO (egyetem előtti képzés) 12-18 Hoger algemeen voortgezet onderwijs HAVO (általános középfokú képzés) 12-17 Voorbereidened middelbaar beroepsonderwijs – VMBO (szakképzés előtti középfokú oktatás) 12-16 Speciaal voortgezet onderwijs (speciális középfokú képzés)

4 Egy kis történelem… es évek: hosszas viták az oktatás jövőjéről 1968: mamut törvény – a középfokú oktatásról 1970-es évek: vita a középiskola fogalma körül 1986: áttörés – WRR jelentés az alapozó középfokú oktatásról (basisvorming) 1992: elfogadják a jelentésen alapuló törvénytervezetet Hollandiában az oktatás jövőjéről hosszas viták folytak az 1960–70-es években. Főként az oktatási szférában dolgozóktól érkezett az igény arra, hogy alapfokú oktatási intézmények szintjén történjenek változások. Egyre több pedagógus részéről fogalmazódott meg kritika azzal a gyakorlattal kapcsolatban, hogy gyerekeket visszatartották egy évre az óvodákban, hogy hagyományosan nem volt biztosított az átmenet az óvodák és az általános iskolák között, illetve egyre kevesebb idő jutott az egyes gyerekek ellenőrzésére. Ugyancsak a bírálatok kereszttüzébe került az a fajta megoldás, mely korcsoportonként szabta meg a tananyagot. Nyilvánvalóvá vált, hogy a fennálló rendszer túl merev. Az iskolák ezzel együtt hatékonyabban akarták felmérni a társadalomban bekövetkező várható változásokat. Középfokú szinten számos, egymástól eltérő jellegű iskola működött még sokkal a második világháború után is. Amikor a középfokú oktatásról szóló törvény – népszerű nevén a mamut törvény – 1968-ban hatályba lépett, sok iskolát ezek közül azonos törvényi szabályozás alá vont. Noha mindez nagyobb kohéziót eredményezett, még így is több különféle típusú középiskola létezett, saját oktatási módszerrel. Az 1970-es években a középiskola fogalma körül alakult ki vita. Az elképzelés az volt, hogy egyetlen fajta iskola látná el az általános és szakmunkásképző oktatást minden általános iskolában végzett diák számára – tekintet nélkül az egyéni képességekre, családi háttérre, nemre vagy iskolai érdemjegyekre. Néhány kísérleti iskolát ellenben felállítottak, igaz, nem sok sikerrel, hiszen az évtized végére már működésük ellehetetlenült. Az oktatási reform holtpontra jutott. Az áttörésre 1986-ig kellett várni, amikor is közzétették a kormánypolitikai tanácsadó iroda (WRR) által készített jelentést az alapozó középfokú oktatásról (basisvorming). Ez volt az a jelentés, amelyen az alsó-középiskolai oktatás szabályozásáról szóló törvénytervezet alapult.

5 Korai nevelés (óvoda) 2-5 éves kor között, nem kötelező, és nem jellemző Elsősorban hátrányos helyzetűeknek Célcsoport: rossz nevelésben részesült, és etnikai kisebbségben lévő szülők gyermekei Cél: megelőzni, hogy az alapfokú oktatást a gyermek hátránnyal kezdje Az állam finanszírozza The Netherlands does offer pre-primary education, named early childhood education for children from two to five who are at risk of educational disadvantage. This target group includes children with poorly educated parents and ethnic minority children. The aim is to tackle educational disadvantage at an early age and prevent that they start primary education with a disadvantage. This type of education is financed by the government.

6 Alapfokú oktatás (Basisonderwijs)
Az új stílusú általános iskolák meghonosításának négy fő szakasza : kezdetek (az 1960-as években) felkészülés (1970-es évek) átalakítás (1980-as évek) Végrehajtás – évi alapfokú oktatásról szóló törvény

7 Az alapfokú oktatásról szóló törvény (1985)
a kisgyermekek oktatását folyamatos fejlődésként értelmezi Az óvodát és az iskolát össze kell vonni, és biztosítani kell a zökkenőmentes átmenetet Az alapfokú oktatás célja, hogy elősegítse a gyerekek lelki, szellemi fejlődését és kreativitását Tankötelezettség: ötéves kortól Az alapfokú oktatásról szóló törvény egyik meghatározó jellemzője, hogy a kisgyermekek oktatását folyamatos fejlődésként értelmezi, amelyet nem szabad félbeszakítani hatéves korban az óvodából az alsó osztályba történő átmenettel. Ezért a két fajta intézményt össze kellett vonni, és biztosítani kell a zökkenőmentes átmenetet. Az 1985-ös alapfokú oktatásról szóló törvény a tankötelezettséget ötéves kortól írta elő. Korábban az ötéveseknek nem kellett iskolába menniük. Ennek ellenére a négyévesek 96%-a, míg az ötévesek 98%-a látogatta az oktatási intézményeket önkéntes alapon. Bár a gyerekeknek nem kötelező elkezdeni az iskolát az ötödik életévük betöltésüket követő hónap első tanítási napjáig, gyakorlatilag azonban minden gyerek már négyéves korától megkezdi „tanulmányait”.

8 Az alapfokú oktatásról szóló törvény (1985)
Óvodák (4-6 év) Iskolák (6-12 év) Bevezetés: 1984 – 1994 között Fúzió Basisonderwijs Az 1984 és 1994 között a kötelező oktatásban bevezetett két legjelentősebb reform egyike az új évi alapfokú oktatásról szóló törvény (WBO), amelynek eredményeképpen a 4-6 éves gyerekekkel foglalkozó óvodák és a 6-12 éveseket tömörítő iskolák fúziójaként megszületett egy új stílusú általános iskolai rendszer (az ún. basisonderwijs).

9 A régi és az új rendszer összehasonlítása
1985 előtt 1985 után 1956-os és 1920-as törvény Óvoda nem kötelező 7 éves korig távozniuk kell Tankötelezettség: kb. 6 éves kortól Az alapfokú oktatás hat év időtartamú Akik nem fejlődnek megfelelően, évet ismételnek 1985-ös törvény Alapfokú oktatás: 4-12 éves korig Tankötelezettség: 5. életévben Feltételezik, hogy 8 év alatt végzik el az iskolát A visszatartás gyakorlata megszűnt, kevés kivétellel A gyerekek iskolalátogatási kötelezettsége az ötödik életév betöltését követő hónap első tanítási napjától indul. Az 1985 előtti időszak jellemzői Az óvodai ellátás igénybevétele nem volt kötelező A tanítás az iskola saját munkaterve szerint zajlik. A gyermekeknek 7 éves korukra távozniuk kellett az óvodából E séma azon a feltételezésen nyugszik, hogy a diákok elvileg nyolc egymást követő év alatt fogják elvégezni az iskolát. Az alapfokú oktatás területét az 1920-as alapfokú oktatásról szóló törvény szabályozta. Az iskolai munkatervnek arra is ki kell térnie, hogyan gondoskodik azokról a diákjairól, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, vagy tanulmányaikban nem tudják tartani a lépést a többiekkel. Az alapfokú oktatás hat év időtartamú volt. Azokat a gyerekeket, akik nem tudtak megfelelő fejlődést felmutatni egy adott év alatt, évismétlésre kötelezték. Az a gyakorlat, miszerint a gyermekeket adott esetben egy évre visszatartják, elvileg megszűnt. Néhány gyereknek azonban mégis nyolc évnél tovább tart, mire befejezi általános iskolai tanulmányait. Az 1985 utáni időszak jellemzői Az alapfokú oktatást az 1985-ös alapfokú oktatásról szóló törvény szabályozta. Az alapfokú oktatás 4–12 éves gyerekeket céloz meg.

10 A középfokú képzés (Basisvorming)
1968-ban lépett hatályba a középfokú oktatást szabályozó törvény. Cél: egységes iskolahálózat létrehozása, a diákok áramlásának megkönnyítése Lehetővé vált vegyes iskolák indítása Az iskola fenntartója (bevoegd gezag) jelöli ki a felvételi bizottságot A tanítás célja: az általános fejlődés elősegítése A középfokú oktatásról szóló törvény 1968-ban lépett hatályba. A törvény célja az volt, hogy a középfokú képzés szintjén létrehozzon egy oktatási intézményekből álló egységes hálózatot, és hogy megkönnyítse a diákok áramlását a különböző iskolatípusok között. Az első év egyben átmeneti évvé vált, melynek célja az volt, hogy javítsa a belső kohéziót a második évben történő iskolatípusok közötti váltás során. Ez azt jelentette, hogy a végső választást iskola tekintetében egy évvel ki lehetett tolni. Lehetővé vált vegyes iskolák indítása Az iskola fenntartója (bevoegd gezag) jelölte ki a felvételi bizottságot, amelynek hatáskörébe felvételivel kapcsolatos ügyek tartoztak. A tanítás célja az volt, hogy elősegítse a diákok általános fejlődését a különböző ismeretek megszerzése, felfogóképességük javítása és készségek elsajátítása révén. További feladatként jelölhető meg a gyerekek erkölcsi értékrendjének gazdagítása holland hagyományos értékek alapján, melyek közül elsősorban a kereszténység és a humanizmus értékei emelkednek ki (az állami iskolák esetében mindenesetre).

11 A törvény által meghatározott oktatási típusok
alsó-középfokú általános képzés (junior secondary general education – MAVO) felső-középfokú általános képzés (senior secondary general education – hoger algemeen voortgezet onderwijs – HAVO) szakmai előkészítő oktatás (VBO), mely augusztus 1-je előtt junior secondary vocational education néven volt ismert (LBO) felső-középfokú szakképzés (senior secondary vocational education – MBO) egyetemi előkészítő oktatás (VWO) felnőttek általános középfokú oktatása (adult secondary general education, VAVO)

12 1992: a törvény kiegészítése
lehetővé tette alapozó középfokú oktatási program bevezetését Az 1993/94-es tanévtől mindenhol alapozó középfokú oktatással indítanak (basisvorming) Színvonal emelése Egységes követelményrendszer kidolgozása Pálya- vagy szakterület-választás idejének kitolása A középfokú képzés változása az 1993/94-es tanévtől 1992-ben az 1968-as középfokú oktatásról szóló törvény kiegészítésére került sor, amely lehetővé tette alapozó középfokú oktatási program bevezetését a következő okokból: a fiatalok oktatásán belüli általános színvonal emelkedés elérése; pálya- vagy egy adott szakterület-választás időpontjának kitolása; a középfokú képzés első néhány évének korszerűbbé tétele és részben rendszerezése azáltal, hogy minden diáknak egységes alaptananyagot tanítanak meg, és hogy meghatározott követelményrendszert dolgoznak ki mind az alapfokú oktatás, mind a középfokú képzés első fázisára. Az 1993/94-es iskolai év kezdete óta tehát minden középfokú tanintézményben az alapozó középfokú oktatással indítanak (basisvorming). Egy 1986-os jelentésben a kormánypolitikai tanácsadó iroda ezt a szakaszt így jellemezte: „általános jellegű, sok mindenre – így intellektuális, kulturális és társadalmi – kérdések középpontba helyezésére kiterjedő kurzus, amely az egyén személyiségének, társadalomba való beilleszkedő képességének további fejlődéséhez szolgál alapul, másrészt pedig a későbbi pályaválasztást vagy további képzésben való részvételt befolyásolhatja”.

13 Felhasznált források: