Bizalmi/likviditási válság

Az előadások a következő témára: "Bizalmi/likviditási válság"— Előadás másolata:

1 Bizalmi/likviditási válság
Zsiday Viktor Citadella Consulting

2 A válság okai Éveken át minden kockázatos eszközzel szinte csak nyerni lehetett Ezért a kockázatos eszközök iránti kereslet folyamatosan nőtt Ennek következtében a kockázati prémiumok „összementek” A korábbi magas hozamokat csak egyre nagyobb tőkeáttétellel lehetett elérni

3 Gazdasági hatás A kockázat szétszórva található a rendszerben – nehéz felmérni a hatást A hedge fundok kockázatcsökkentésre kényszerülnek: pozíciólikvidálás A kérdés hogy mekkora bizalmi, hitelességi válságot okoznak a történések: nehezen jósolható meg

4 A Private Equity „csoda”
Számpélda (adóhatások nélkül): 100 részvény, profit: 100 dollár, azaz 1 dollár EPS, 12 dolláros részvényár (P/E 12), vállalat értéke: dollár Felvásárlás: 15 dollár/ részvény, azaz dollárért, ebből 200 dollár saját tőke dollár hitel. Hitelköltség: 5% A vállalat új eredménye: dollár (1300*5%)= 35 dollár. A private equity tulajdonosok ennyi osztalékot vehetnek ki évente, ez saját tőkére vetítve éves35/200 =17,5% hozam. Ha 8% lenne a hitelköltség, akkor már veszteségessé válna a cég!

5 Veszélyeztetett piacok:
Elsősorban azok ahol nagy tőkeáttétel dívik, és a finanszírozás létfontosságú: Public enemy No.1: A carry-trade (JPY vs magas hozamú devizák) Emerging piacok Ingatlan-kapcsolt befektetések

6 EURJPY

7 HUF-carry hozama folyamatos ötszörös tőkeáttétellel

8 Részvénypiacok: Olcsóak, forward P/E: US 14-15, EU 12-13, Japán 17-18
A vállalati mérlegek egészségesek, historikusan alacsony tőkeáttétel, a tőkeáttétel a private equity cégeknél van Ugyanakkor negatívum hogy eltűnt a legnagyobb vásárló, a private equity, de ez időleges probléma csak

9 CEE részvénypiacok Túlpozícionáltság, számos országban túl magas árazás (Csehország, lengyel bankok, Románia) Éveken át 30% körüli hozamok: egyértelműen fenntarthatatlan Hazai árazás kedvező, de nincs nagy növekedés Sérülékeny makrohelyzet: Románia, esetleg Magyarország is!

10 Magyar papírok MOL: eltűnő közkézhányad, „short squeeze?”
OTP: CEE viszonylatban olcsó, európai viszonylatban nem (ha lesz válság valószínűleg nagy vesztese lesz; „országrészvény”) MTEL: Nagy cashflow-termelő képesség, akár 3*120 Ft osztalék is lehet es évekre Richter: van növekedés, nem túl alacsony árazás Kispapírok: eltűnt az érték

11 Mit (ne) vegyünk? Nehéz idehaza jó story-t találni
Nemzetközi részvények jobbnak tűnnek MTEL egy nagyobb pánikban jó lehet osztalékrészvénynek Szeretjük az Ablon-t, a Pfizer-t, az európai biztosítókat Könnyen lehet hogy további carry-likvidálás lesz (NZDJPY,AUDJPY,GBPJPY,EURJPY)