Erdő- és fagazdálkodás

Az előadások a következő témára: "Erdő- és fagazdálkodás"— Előadás másolata:

1 Erdő- és fagazdálkodás
4. előadás Erdőgazdálkodás és faanyagminőség

2 Fahibák Minden olyan elváltozás, amely a fa szabályos alakjától, felépítésétől, egészséges szöveti szerkezetétől eltér, s a faanyag használati értékét csökkenti. Csoportosítás: Élő fán keletkező fahibák Törzs alaki hibái: - görbeség - sudarlósság - tővastagodás (terpeszesség) - bordásság v. ormosság - villásodás v. ikertörzsűség 1

3 Fatest rendellenes szerkezetéből származó hibák
- évgyűrűhibák: - egyenlőtlen évgyűrűszélesség - évgyűrűtorzulás - külpontosság - álévgyűrű - rostlefutási rendellenességek: - csavarodottság - hullámosság, fodrosság - gyantatáska, gyantatömlő - csomorosság - golyvásodás - göcsök - hegedési szövetek 2

4 Külső hatásokra keletkezett fahibák
- időjárás okozta fahibák: -héjaszás - elszáradás - nyomott fa v. vaseresség - holdgyűrű - repedések - törés - villámkár - tűzkár - gombák okozta fahibák: - korhadások - álgesztesedés 2

5 - állatok és ember által okozott fahibák:: - vadkár - rovarkár
- gondatlanság - szakszerűtlenség 4

6 Görbeség Görbeség: a hengeres fa hossztengelye íves növekedés következtében eltér az egyenestől. egyszeres görbeség összetett görbeség lehet fafajoknál faji jellemző, pl. a vörösfenyő kard alakú törzsformája. méreteként a legnagyobb görbület helyén a választék behajlásának húrmagasságát mérjük és a behajlás 1 m-ére egész cm-ben A görbeség csökkenti a termékkihozatalt és a rostok átvágása miatt a szilárdságot. A faállomány zárt állományban nevelésével, korai egyenletes fakorona kialakítással és rendszeres koronaápolással a görbe törzsek képződése mérsékelhető. 5

7 Görbeség 6

8 Sudarlósság Az élő fák növekedési sajátosságaiból adódóan a törzs átmérője a csúcs felé fokozatosan csökken, tehát gyakorlatilag csonka kúp alakú (sudarlós). A törzsátmérő folyóméterenkénti csökkenése cm-ben a sudarlósság mértéke, de kifejezhető százalékban is, ekkor sudarlóssági vagy vékonyodási százalékról beszélünk. A vékonyodási százalék a fafajtól és az átmérőtől függ. Sudarlóssági fahibának számít a fenyők esetében az 1 cm/fm-t, a lombos fafajoknál pedig az 1,5 cm/fm-t meghaladó vékonyodás. A sudarlósságot a választék alsó és felső bütüjén mért átmérő különbségével határozzuk meg és a választék 1 m hosszú szakaszára cm-ben vagy százalékban adjuk meg. A sudarlósság növekedése jelentősen rontja a fűrészipari feldolgozás kihozatalát és mérsékli – a kikerülhetetlen rostátvágások miatt – a fűrészáru szilárdságát. A faállomány megfelelő sűrűségének és a termőhellyel összhangban álló fafajösszetételnek a biztosításával a sudarlósság mérsékelhető. 7

9 Sudarlósság 8

10 Terpeszesség A terpeszesség (tővastagodás) a hengeres fa tőrészének erőteljes olyan megvastagodása, amikor a tőrész alsó bütüjének átmérője a vágáslap fölött 1 m magasságban mért átmérőnek legalább 1,2-szerese. A hengeres alakú terpeszességnél a megvastagodott tőrész keresztmetszete kör alakú, és a barázdált (bordás) terpeszességnél a tőrész keresztmetszete csillagos alakú, bordás. A hengeres és barázdált (bordás) terpeszességet az alsó (terpeszes) és az e fölött 1 m magasságban mért átmérők különbségeként mérjük. A faállomány megfelelő sűrűségének kialakításával a terpeszesség mértéke némileg csökkenthető. 9

11 Terpeszesség 10

12 Bordás növés A bordás növekedés jellemzője a törzs hossza mentén kiálló ormók és mélyedések keletkezése. Leggyakrabban tővastagodással együtt jelentkezik (bordás terpeszesség). A bordásság méreteként a tőszakasz maximális átmérője és a bordafenéken mért minimális átmérő különbségét szokták megadni. A fűrészáru- és furnértermeléskor nagymértékben csökkenti a kihozatalt. A bordás növést nem lehet befolyásolni. 11

13 Bordás növés 12

14 Kétágúság (villás növés)
A két (vagy több) vezérhajtás nyomán fejlődő fatörzs rendellenes növését villásnövésnek nevezzük. A villásnövés (kétágúság) leggyakrabban a csúcshajtás tönkremenetelével áll összefüggésben (pl. szarvasrágás). A villás növekedés főleg a lombos fafajokra jellemző. Az értékes fűrész- és furnérrönk lerövidül a villaszerű elágazás miatt. Vihar és hónyomásra erősebben veszélyeztetett. A faállomány megfelelő védelme a vadrágások és rovarok ellen. 13

15 Kétágúság (villás növés)
14

16 Egyenlőtlen évgyűrűszerkezet
Az egyenlőtlen, torz évgyűrűk a hengeres fa felületén hosszanti árkok és/vagy kidudorodások formájában jelentkeznek. Az évgyűrűszélesség nagymértékű ingadozása előnytelen, mechanikailag heterogén fatestet eredményez. Mérése a szabályos évgyűrűrész által képviselt – körgyűrűtől való legnagyobb eltérés meghatározásával történik a körgyűrű érintőjével párhuzamosan. A torzulás mértékét – a torzult körgyűrű által meghatározott – körcikk területének a vágáslap területéhez való viszonyával fejezzük ki. Az évgyűrűtorzulás növeli a fatest inhomogenitását. Az ilyen fa kevésbé szilárd, nehezebben megmunkálható. Egyes részek mechanikai tulajdonságai eltérnek 15

17 Egyenlőtlen évgyűrűszerkezet
okai: - tenyészidőszak váltakozása - hirtelen állománybontás Az évgyűrűk között sűrűségben és higroszkóposságban jelentős különbség van – eltérő módon szárad – feszültség keletkezik – évgyűrű mentén reped (gyűrűs elválás) Védekezés: többszöri kiserejű nevelővágások alkalmazása A fatörzs megfelelő ápolásával és szakszerű erdőneveléssel az évgyűrűtorzulás mérsékelhető. 16

18 Egyenlőtlen évgyűrűszerkezet
17

19 Torz évgyűrűszerkezet
A torz évgyűrűk a hengeres fa felületén hosszanti árkok és/vagy kidudorodások formájában jelentkeznek. Az évgyűrűtorzulás növeli a fatest inhomogenitását. Az ilyen fa kevésbé szilárd, nehezebben megmunkálható. Egyes részek mechanikai tulajdonságai eltérnek Az évgyűrűk nem kör keresztmetszetűek Okai: - ágak - benövések - sérülések - szakszerűtlen fakitermelés - rontja a műszaki tulajdonságot és kihozatalt - védekezés: - szakszerű munkavégzés - nyesés - zárt állomány 18

20 Torz évgyűrűk 19

21 Külpontosság A külpontosság a törzs keresztmetszetének a köralaktól való eltérése, ovalitása. Leggyakrabban aszimmetrikus növekedésre vezethető vissza. A bélnek a törzs keresztmetszet középpontjától való eltávolodása minden fafajnál előforduló fahiba. A törzs ovalitását a legkisebb és legnagyobb átmérő közötti különbségként mérjük. A külpontosság hatására eltérő évgyűrű- és pásztaszélességek alakulnak ki a keresztmetszet két oldalán, ezek pedig eltérő fizikai tulajdonságokat eredményeznek. 20

22 Külpontosság okai: - egyoldalú terhelés - állományszegély hiánya
- fény - szélnyomás A korai egyenletes korona kialakítással és szakszerű, zárt erdőneveléssel a külpontos törzs képződése mérsékelhető. 21

23 Külpontosság 22

24 Álévgyűrű Okai: - lombozat elvesztése (tarrágás, tűz, fagy)
Két korai pásztát növeszt a fa – eltérő higroszkóposság – száradáskor feszültség – gyűrűs elválás Ritka fahiba 23

25 Csavarodottság, ferdeszálúság
Csavartrostúság, más néven ferdeszálúság, illetve csavarosság esetén a rostok a hengeresfa palástján az alkotótól eltérő irányú, spirális lefutásúak. Legtöbbször már kívülről, a kéregcserepek, repedések csavarodó lefutása alapján felismerhető. Jól láthatóvá válik a kéreg lehántása után a száradás során, vagy hasítási próbáknál. Mértékét vagy a hosszegységre eső szögelfordulással, vagy a csavarossági százalékkal határozzák meg. A ferdeszálúságból eredő rostátvágások a meg-munkálást nehezítik, jelentősen csökkentik a faanyag szilárdságát, rugalmasságát is. Többnyire fafaji sajátosság. 24

26 Csavarodottság, ferdeszálúság
Okai: - genetikus - fototropizmus Rontja a műszaki tulajdonságot, mert a rostok átvágásra kerülnek Védekezés ellene selejtezéssel Mérése: - mérhető az elfordulás szöge - colstokkal cm/fm) - fűrészrönknél 2 cm/fm 25

27 Csavarodottság, ferdeszálúság
26

28 Bélrepedés A bél- vagy sugárirányú repedés a béltől kiinduló sugárirányú, a fa hossztengelyének irányában jelentős kiterjedésű repedés. Élő fában keletkezik és a kitermelés után mérete jelentősen megnövekszik. Az egyszerű és összetett bél- vagy sugárirányú repedések méreteként a repedés legnagyobb sugárirányú szélességét 0,1 cm-re kerekítve; A bélrepedések mennyiségüktől függően csökkentik a hengeresfa-választékok értékét. Jelentőségüket fokozza, hogy a tárolási, gőzölési, szárítási folyamatokban méretük lényegesen megnőhet. 16

29 Bélrepedés 17

30 Gyűrűs elválás A gyűrűs elválás a bütün az évgyűrűrétegek között keletkezett repedés. Élő fában keletkezik és kitermelés után, a száradás következtében mérete jelentősen megnövekszik. A gyűrűs elválások, kártyásodások nagysága a szárítás és gőzölés során tovább növekedhet. A gyűrűs elválás méreteként a repedés legnagyobb szélességét 0,1 cm-re kerekítve; vagy a repedés kiterjedésével érintett metszet legkisebb vastagságát adjuk meg. 18

31 Gyűrűs elválás 19

32 Palástrepedés A palást- vagy oldalrepedések a hengeresfa palástra vagy palástra és a bütüre egyaránt kiterjedő repedések. A száradási repedés a palásttól sugárirányban befelé haladó repedés, amely a kitermelt faanyagban a száradás hatására keletkezik. Két formája van: felületi és mély. Az átmenő repedés a választék oldalfelületét kétszer érintő a keresztmetszeten áthaladó palástrepedés, ezt hasadásnak nevezik. A faanyag rosttelítettségi határ alá történő száradása után – a zsugorodási feszültségek hatására – legkönnyebben a felszíni palástrepedések alakulnak ki. A palást- vagy oldalrepedések mélységét és hosszúságát mérjük Csökkentik a további feldolgozás (fűrészelés, gyalulás stb.) kihozatalát, mérsékelik a szerkezeti faanyagok szilárdságát, rugalmasságát. 20

33 Palástrepedés 21

34 Fagyrepedés Fagyrepedés a hengeres faválaszték jelentős hosszúságára kiterjedő sugárirányú palástrepedés, amely a szijács felöl a bél felé, és a fa hossztengelyének irányában terjed. Élő fában alacsony hőmérséklet hatására keletkezik és a károsítás többszöri megismétlődése esetén jellegzetes kísérője a benövés helyén kialakult bemélyedés és peremképződés. A kallusznövekedés eredményeként a törzs hosszirányában kialakult ormókat fagylécnek nevezzük. Különösen jellemző a csertölgyre, gyakran előfordul a szelídgesztenyén, tölgyeken, szileken, a nyárakon, füzeken, a dión és a hársakon. Ritkán jelentkezik bükknél, nyírnél, a fenyők közül leginkább a kis gyantatartalmú jegenyefenyőnél fordul elő. A fagyrepedések mélységét és hosszúságát mérjük. A fagylécesség komoly értékcsökkentő fahiba, gyakran jár együtt gombafertőzéssel is. A fagyléces törzsszakaszból megfelelő kihozatallal furnér- és fűrészáru nem termelhető. 22

35 Fagyrepedés 23

36 Villámsújtás okozta repedés
Villámsújtás hatására szintén kialakulhatnak palástrepedések, hasadások. A kialakult repedések gyakran együtt járnak a fatestrészek leválásával is, s a törzsfa teljes hosszára kiterjednek. Külső megjelenésükben leginkább a fagyrepedésekre, esetenként a széltörésre hasonlítanak, de gyakran láthatunk égési nyomokat is. A palástrepedések, hasadások mélységét és hosszúságát mérjük, ha a választék sajátossága indokolja, elegendő az említett paraméterek egyikének mérése. A sérülés mértéke befolyásolja a fatörzs felhasználhatóságát. Ritkán előforduló fakárosodás. 24

37 Villámsújtás okozta repedés

38 Köszönöm a figyelmet!