Alapismeretek toxikológia.

Az előadások a következő témára: "Alapismeretek toxikológia."— Előadás másolata:

1 Alapismeretek toxikológia

2 A zaj hatása az élővilágra Annak ellenére, hogy a zajhatásait az emberek esetében is nehéz mérni illetve bizonyítani, kiterjedt kutatásoknak köszönhetően számos állatfaj esetében sikerült kimutatni zaj által okozott károsodásokat. A zaj állatokra gyakorolt hatása nagy mértékben függ az egyed rendszertani besorolásától. Az állatok esetében a különböző hangok érzékelése kulcsfontosságú a túlélésük szempontjából, hallásuk többnyire jóval kifinomultabb és érzékenyebb mint az emberé, így nagyobb mértékben reagálnak a zajokra. A zaj hatásai az állatok esetében is okozhat közvetlenül halláskárosodást valamint közvetett hatásként befolyásolja viselkedésüket, szaporodásukat valamint táplálkozásukat. Hosszú távú kutatásra alapozott eredmények elsősorban háziállatok, valamint kísérleti állatok esetében áll rendelkezésünkre. Vadon élő állatok egyedei és populációi esetében bekövetkező változások és annak okainak vizsgálatához több éves adatsorok szükségesek.

3 Laboratóriumi állatokon elvégzett kísérletek során
kisemlősök (fehér egér, patkány, tengerimalac stb.) esetében 100 és 130 dB közötti értékeknél tapasztaltak halláskárosodást. Szintén kisemlősök esetében hosszú távon zajnak kitett egyedek vérnyomása növekedett, szaporodásukban zavar keletkezett, alacsonyabb számban és kisebb testtömegű egyedeket hoztak világra. Elsősorban egerek esetében magas volt a fejlődési rendellenességgel született egyedek száma. Forrás:

4 Haszonállatok esetében az állatok viselkedésének megváltozását
(pl. menekülési reakció), többek között magas vérnyomást, a vér összetevőnek megváltozását (pl. tejelő marha esetében egy 97 dB hangerősségű traktor hatására jelentősen csökkent a vér hemoglobinszintje), valamint tejhozam csökkenést tapasztaltak. Hasonlóan a többi állatcsoporthoz a haszonállatokat is elsősorban a hirtelen bekövetkező, nem állandó hanghatások zavarják a legjobban. Forrás:

5 A zaj vadon élő állatokra gyakorolt legnyilvánvalóbb hatása a menekülési
reakció előidézése. A különböző fajok meglehetősen különböző módon reagálnak a zajhatásokra. Egyesek képesek hozzászokni a zajokhoz, jó példa erre a városlakó állatok népes csoportja. Azonban számos faj esetében egy hirtelen bekövetkezett hanghatás (pl. szuperszónikus repülőgép által előidézett hangrobbanás) elég ahhoz, hogy sikertelen legyen egy szaporodási ciklus (ez különösen madarak esetében jellemző). Érdekességképpen meg lehet említeni, hogy egy galamb hallása a 10 Hz-alatti tartományban 50 dB-el érzékenyebb az emberénél. forrás:

6 További gerinces (hüllők, kétéltűek, halak) és gerinctelen fajok esetében is van
káros hatása a zajnak. A már említett fajokhoz hasonlóan, halláskárosodás, táplálkozási és szaporodási rendellenesség, pánik reakció, kannibalizmus és akár 50%-os élethossz csökkenés tapasztalható hang hatására. A számos megfigyelés és adat ellenére még további, összetettebb vizsgálatok szükségesek a zaj okozta pontos fiziológiai, populációdinamikai stb. változások feltárásához. Forrás:

7 A zaj hatása az emberre -a zaj hatására – annak frekvenciájától és erősségétől, valamint a hatás időtartamától függően – a hallószervben változások mehetnek, illetve mennek végbe. A rövid időtartamú, de igen nagy erősségű (140 dB feletti) hang hatására szerkezeti sérülés, hallássérülést történhet (pl. károsodik a dobhártya, a testszövet), de bénulás is bekövetkezhet. A hosszabb időtartamú hanghatások viszont különböző mértékben (ki) fáradó sejttevékenységhez, így kóros állapothoz is vezethetnek, vagyis hallásromlás léphet fel. jobb oldalon az ép bal oldalon a sérült hallás látható forrás:

8 A hallószerv (ki) fáradását a hallásküszöb ΔL megemelkedése (eltolódása)
jellemzi, ami egy bizonyos pihenési idő („csendes szünet”) után vagy visszaáll eredeti értékére –ez az ún. időszakos hallásküszöb eltolódás, vagy valamennyi visszamarad belőle – ez az ún. mara (dan) dó hallásküszöb-eltolódás. Mivel a leggyakoribb (a „szokásos”) munka és pihenőidő rend szerint két műszak között 16 óra telik el, ehhez a ,,csendes szünet”-hez határozták meg az időszakos (átmeneti) hallásküszöb-eltolódás megengedhető mértékét. Ennek ismeretében az az egyenértékű A-hangnyomásszintet, illetve A-súlyozású zajhatást (zajdózist) is meghatározták, ami a T0 = 8 órás egyezményes idejű egy műszakra a munkahelyi zaj által okozott halláskárosodás (az ún. foglalkozási nagyothallás) megelőzése szempontjából – Forrás:

9 vagyis munkavédelmi szempontból – legnagyobb zajexpozícióként megengedhető.
Amennyiben nem ez az alapeset, akkor el kell végezni a tényleges viszonyokra vonatkozó átszámítás (oka) t, amint ezt a későbbiekben bemutatjuk. Fontos megjegyezni, hogy az így meghatározott zajexpozíciós határérték alapvető feltételként kezeli a 16 óra csendes szünetet. Amikor a T0 = 8 órás, a zajexpozíciós határértéknél nem nagyobb zajexpozíciót nem 16 óra csendes szünet követi, hanem a személy további jelentős zajexpozíciót szenved el a 16 óra alatt, akkor az időszakos hallásküszöb-eltolódás helyett nagy valószínűséggel maradandó hallásküszöb-eltolódással kell számolni. Ilyen eset pl. az, amikor a zajvédelmi szempontból „kézben tartott” munkahely után a dolgozó jelentős zajexpozíciót szenved el a pihenőidő alatt (otthon vagy máshol), és ennek eredményeként az lesz a látszat, hogy a teljes hallásküszöb-eltolódása a munkahelyén alakult ki, mert a „privát zajexpozíciót bevitte a munkahelyére”. Ennek nem egy esetben bírósági eljárás lett a vége, mert a dolgozó kártérítési igénnyel lépett fel a munkaadó felé foglalkozási nagyothallás kialakulására hivatkozva.  A hallásküszöb-eltolódásban azonban nem csupán a (teljes) zajexpozíció játszik szerepet, hanem az életkor is – ez az ún. korral járó (öregségi) nagyothallás forrás:

10 Hallásromlás (hallásveszteség)
táblázat. A hallásromlások áttekintése a ΔL hallásküszöb-eltolódás alapján *Bármely frekvencián vizsgálva ** Az 500, 1000 és 2000 Hz középfrekvenciájú oktávsávokban vizsgálva. A zaj további élettani hatásokat is kifejt az emberi szervezetre. Pl., emelkedik a légzésszám, szűkülnek az erek, és jóllehet emelkedik a vérnyomás, de a vér mégsem jut el a szükséges mennyiségben a perifériás testrészekhez, hanem vérpangás alakulhat ki a törzsben, ami oxigénhiánnyal is járhat, jelentősen fokozva a fáradást. Már 30 dB körül felléphetnek vegetatív reakciók, és különösen az alvászavarok okozhatnak problémát, mert emiatt az ember fáradtan kezdi a napot, ami további kedvezőtlen következményekkel (pl. hibázás-, illetve balesetveszéllyel) járhat. Amíg egy 3 perc időtartamú 30 dB-es zaj esetén a felébredés valószínűsége 10%, ez 40 dB-nél 40%-ra, 50 dB-nél 65%-ra, 60 dB-nél 85%-ra, 70 dB-nél pedig 95%-ra nő. Hallásromlás (hallásveszteség) időszakos (átmeneti) Δ L ≤ 12dB Maradandó (halláskárosodás) (Δ L > 12dB ) Hallászavar Δ L ≤ 20 dB Nagyothallás ** 20 < Δ L ≤ 85 dB Süketség ** Δ L > 85 dB Öregségi Foglalkozási

11 Az erős zaj a látásra is hatással van: befolyásolja a pupillaműködést, és ezzel a
mindenkori tárgytávolsághoz való alkalmazkodást (az akkomodációt), továbbá romlik a színfelismerés. A zaj okozta vegetatív reakciók befolyásolhatják más környezeti tényezők hatásait is, és olyan együttes következményekhez vezethetnek, amelynek kialakulásában a zajnak látszólag nincs semmilyen szerepe. Ezen a területen további vizsgálatokra van szükség. A zaj pszichés következményei igen változóak, és a zajjellemzőkön kívül a személy egyéni érzékenységétől, továbbá a forráshoz való viszonyától is függenek (pl. a saját tevékenység zaja nem olyan zavaró, mintha mástól származik). A nagyon hangos zajban jelentősen romlik a beszédérthetőség is . A zajprobléma jelentős munka-gazdaságtani szempontból is. Egy postahivatalban végzett levegőosztályozási vizsgálat eredményei láthatók a és a ábrán [KOVRIGIN – MIHEEVA, 1996]. A hibaszám emelkedését átmenetileg enyhítette a második óra után végzett pihentető torna, de később újra jelentősen emelkedett. Jóllehet a vizsgálatba bevont személyek számára vonatkozó adatok hiányoznak, azért az ábra számszerűen is megerősíti azt a tapasztalatot, hogy a zaj jelentősen befolyásolja a hibázási lehetőséget, és a termelékenység alakulását is.

12 májrezgéseket, kóros középfül-elváltozásokat okozhatnak.
A 2. táblázat a hallható hangok különböző A-hangnyomásszint tartományait szemlélteti. 2 táblázat. A hallható hangok különböző A- hangnyomásszint tartományai Az infrahangok émelygést, hányingert, egyensúlyzavart, szív-, tüdő-, gyomor-, májrezgéseket, kóros középfül-elváltozásokat okozhatnak. Az ultrahangok fizikai (mechanikai és hő-), elektro- és biokémiai hatásokat okozhatnak, egyrészt közvetlenül a bőrfelületen, másrészt roncsolják a szövetek sejtjeit (pl. a szemben, vagy a középfülben) A-hangnyomásszint (dB) Jelenség Hatása 130 (fájdalomküszöb) Vadászgép, harckocsi belseje Hangérzet helyett fájdalom (süketítő zaj) Gyorsvágó, körfűrészgép Jelentős hallásküszöb-eltolás (nagy hangos zaj) Városi főút, motoros fűnyíró Romlik a beszédérthetőség 65-85 (hangos zaj) Városi mellékút, hangos rádió Teljesítménycsökkenés, hibázás 45-65 (mérsékelt zaj) Iroda, átlagos lakás, beszélgetés Élettani és pszichés hatások 25-45 (halk zaj) Csendes lakás, beszélgetés Alvászavar

13 Rezgés élettani hatások
A talajban ébredő rezgések által kiváltott emberi reakciókat több tényező is befolyásolja. Ezek közül a tényezők között van néhány fizikai jellemző, mint a rezgés amplitúdója, időtartama, frekvencia tartalma. Más tényezők, mint a népesség típusa, életkor, támasztott igények, elvárások, az érintett férfi-e vagy nő, pszichológiai jellegűek. Ez azt jelenti, hogy a rezgések által kiváltott emberi reakció szubjektív, minden embernél különböző. Ezért a rezgés expozíciós hatásviszonyok tanulmányozásánál egy bizonyos szintű rezgésre adott emberi reakció megállapítása statisztikai módszerekkel történik, kifejezve, hogy a lakosság hány százaléka reagált a rezgésekre egy bizonyos módon.