Spórátlan, aerob baktériumok

Az előadások a következő témára: "Spórátlan, aerob baktériumok"— Előadás másolata:

1 Spórátlan, aerob baktériumok

2 Spórátlan, aerob baktériumok
Ecetsav baktériumok Pseudomonas csoport Micrococcus Mycobacterium Acetobacter (CO2) Gluconobacter (ecetsav) Pseudomonas Xanthomonas Alcaligenes Alteromonas Flavobacterium Chromobacterium Acinetobacter Neisseria Moraxella Brucella Psychrobacter Elpusztításukhoz pasztőrözés elegendő Ecetsav bacik: Alkoholos italok romlásának leggyakoribb okozói. Elkülönítés alapja Pseudomonas csoport: szinte a természetben előforduló összes vegyületet képesek lebontani. Széndioxiddá történő teljes oxidáció jellemzi, légzési láncában jelen van a citokróm-C, amelyet az oxidázpróbával lehet kimutatni. Alcaligenes: lúgos reakciót képeznek, tej nyúlósodása Flavo, Chromo: színes festékanyag képzés. Növények, húsok romlását okozhatják Fla. proteus sörgyártásban gyakori romlást okozó Neisseria: főleg a nyálkahártyák parazitái: Nei. meningitis az agyhártyagyulladás, míg a Nei. gonorrhoeae nemi betegség kórokozója.

3 Pseudomonas és Xanthomonas
Gram – Szaprofiták Előfordulás: talaj, víz, főleg növények Pszichrotróf  hűtve tárolt élelmiszerek romlása Pseudomonas fluorescens Csillós pálca Kataláz + Sárgászöld festékanyag, amely UV fényben fluoreszkál tejszínben, vajban avasodást okozhat Pseudomonas fragi tejszínben, vajban avasodást okozhat, a zsírt hidrolizálja túróban gyümölcs szagot, továbbá avas vagy keserű ízanyagokat képez és az alvadékrögöket fehér, filmszerű réteggel vonja be.

4 Pseudomonas és Xanthomonas
Pseudomonas putrefaciens Egyes élelmiszerekben sajtos, gyakran kifejezetten rothadt ízhibát okoz Előfordul talajban, vízben, vajban és egyéb tejtermékekben. Pseudomonas aeruginosa Húsféléket és zöldségeket szennyez Alkalmi patogén Xanthomonas-ok Sárga színű, vízoldhatatlan festékanyagot termel Xanthomonas campestris: az élelmiszeripari adalékanyagként használatos xantán ipari előállítására használják fel.

5 BRUCELLA NEMZETTSÉG

6 BRUCELLA NEMZETSÉG Előfordulás:
- obligát parazita  fertőzött szervezetben - Magyarország brucellózistól mentes Morfológia: - 0,5-2 m coccoid pálcika - csilló, burok, spóra nincs Festődés: - Gram- - Köster-féle differenciáló festés (viszonylagos savállóság) - összetett festési eljárás (fukszin, metilénkék) - brucellák pirosak, minden más kék - fagocitáló sejtekben intracellulárisan találhatók Tenyésztés: - igényes: - CO2, Glükóz, B-vitaminok: tiamin, nikotinsavamid, pantoténsav, biotin (élesztőkivonat), vér - Topt= 37 ºC - szelektív tenyésztés: polimixin, bacitracin, klórhexidin, etilviola

7 BRUCELLA NEMZETSÉG Biokémia:
- obligát aerob, kataláz+, oxidáz+ (kiv. Br. neotomae, Br. ovis) - nitrátredukció Antigénszerkezet: - szoros antigénrokonságban egymással és a francisellákkal Ellenállóképesség: - közepes Patogenitás: - obligát patogén

8 BRUCELLA FAJOK ÉS GAZDÁIK KÖZTI KAPCSOLAT
Szájon át, bőrseben keresztül és nemi érintkezés útján ov—juh, bos-szarvasmarha, cap-kecske fertőződés: p.o., p.c., genitálisan - vérfertőzés, gyulladásos elhalásos gócok - placentitis, foetopatogen hatás  utolsó harmadban vetélés - hím állatokban heregyulladás - Sertésekben - csigolyatályog  keresztbénulás

9 BRUCELLA NEMZETSÉG Húshigiéniai szempontok:
- kiegészítő bakteriológiai vizsgálat  vérfertőzés gyanúja, gyulladásos-elhalásos gócok Elbírálás: 1. Fogyasztásra alkalmatlan - vérfertőzés - Br. melitensis 2. Fogyasztásra feltételesen alkalmas - kiv. elváltozott szervek, tőgy, here

10 BRUCELLA NEMZETSÉG Tejhigiéniai szempontok:
- nem vemhes méh esetében a tőgy és a tőgy feletti nyirokcsomókban vannak - tejjel ürül, de érzékszervi elváltozást nem okoz - szárazonálláskor feldúsul - tejben 8-10 napig túlél  fertőzési forrás lehet - savanyodáskor 1-2 nap alatt elpusztul Elbírálás: - beteg és betegségre gyanús állat teje fogyasztásra és feldolgozásra alkalmatlan - fertőzött és fertőzésre gyanús állat teje hőkezelés után feldolgozható Közegészségügyi szempontok: - zoonózis (Br. melitensis, Br. abortus, Br. suis, Br. canis) - Máltai láz, Bang-kór - intermittáló láz - csigolyacsont-, izület- és ínhüvely-gyulladás - szem- és agyvelőgyulladás - here- és mellékhere-gyulladás Brucellózisban beteg az az állat, a) amelyen a betegség tünetei kifejezetten mutatkoznak, és amelynek szerveiben, vagy a magzatban és annak burkain a brucellózisra jellemző kórbonctani elváltozások állapíthatók meg, vagy b) amelynek váladékaiból, illetve a magzatburkából és/vagy magzatának szerveiből a brucella baktériumokat kimutatták. (2) Brucellózisban betegnek kell tekinteni azt a betegségre gyanús állatot is, amelyen az elvégzett immundiagnosztikai vagy bakteriológiai vizsgálat pozitív eredményre vezetett. (3) Betegségre gyanús az az állat, a) amelyen a betegség tünetei mutatkoznak, és a kiegészítő vizsgálatokkal a betegség brucellás eredetét még nem zárták ki; b) amely a betegség egyes tüneteit mutatja ugyan, de a testváladékaiban, a magzatburkon és a magzatban a brucellózisra jellemző elváltozásokat határozottan megállapítani és a kórokozóját kimutatni nem lehet. (4) Brucellózissal fertőzött az az állat, amelyen a betegségre gyanút keltő tünetek nem mutatkoznak, de az immundiagnosztikai (vér-, tej-, ondó-) vizsgálatok valamelyike pozitív eredményre vezetett. (5) Brucellózis fertőzöttségére gyanús - az esetleg elvégzett immundiagnosztikai vizsgálat negatív eredményére való tekintet nélkül - az az állat, a) amelyet brucellózisban beteg, betegégre gyanús vagy fertőzött állattal együtt tartottak, b) amely brucellózissal fertőzött vagy brucellózis szempontjából ismeretlen állományból származik. (6) Brucellózistól mentes az az állat, amely a betegségtől mentes állományból származik, ilyen környezetben nevelték fel, és ellése vagy a tenyészérettség elérése utáni immundiagnosztikai vizsgálatai is negatív eredményre vezettek. (7) Brucellózistól mentesnek kell tekinteni, azt a brucellózistól mentes kislétszámú állományból legkésőbb harminc napos koráig felvásárolt nőivarú szarvasmarhát is, amely a gyüjtő-telepen tenyészérett korában végzett vizsgálat alkalmával, valamennyi társával együtt negatív vérvizsgálati eredményt adott. Brucellózis (brucellosis) hevenyen induló, hullámzó lefolyású, kezdetben tífuszhoz hasonló brucellafertőzés Brugsch-szindróma az agyfüggelék elülső lebenyének megváltozott működése következtében jelentkező acromicria (kéz vagy láb abnormális kicsinysége) és endokrin zavarok

11 Micrococcus Gram+, gömb alakú sejtek, melyek párokat vagy csoportokat képeznek Elterjedten szaprofiták Főleg hús- és tejtermékekben fordul elő Élelmiszeiparban széles körben elterjedt: Ételkészítés környezetében Ételeket készítőkön

12 MYCOBACTERIUM NEMZETSÉG
Előfordulás: szaprofita és fakultatív patogén - bárhol obligát patogén - a fertőzött szervezetben és környezetében. Morfológia: Pálcika, de ezen belül nagy a heterogenitás Cordképződés – mikroszkópos képen a baktériumok szorosan egymáshoz tapadó kötegek formájában látható Festődés: Gram+, a M. tuberculosis szakaszosan. Ziehl-Nelsen festés - sav- és alkoholálló baktériumok, patogének jobban patogének - püspöklila fakultatív patogének - rózsaszín fluoreszcens festés - szövetekből Tenyésztés: igénytelen baktériumok, Topt = oC (patogének), obligát aerob

13 MYCOBACTERIUM NEMZETSÉG
Biokémia: obligát aerob, kataláz+, nitrátredukció, pigmenttermelés Antigénszerkezet: Sejtfalában számos antigénhatású anyag található: glikolipid, lipoproteid szoros antigénrokonság – elkülönítésük: immun-elektroforézissel A szintetikus levestáptalajokban elszaporított mycobacteriumok szürlete: tuberkulin - emlőstuberkulin, madártuberkulin Tuberkulin tisztításával nyerik a PPD-t (purified protein derivate), amelyben allergén hatású polipeptidek vannak, és bőrbe oltva ott lokális allergiás reakciót váltanak ki. Ellenállóképesség: igen nagy, nem spórás baktériumok között a legellenállóbbak hagyományos pasztőrözési eljárások nem mentesítik a tejet Beszáradást jól tűrik, hónapokig életképesek maradnak. 80 °C-os hőkezelés 20 perc alatt pusztítja el, így csak az ultrapasztőrözés mentesíti a tejet.

14 MYCOBACTERIUM NEMZETSÉG
Patogenitás: (csoportosításuk ez alapján történik) patogén mycobacteriumok M. tuberculosis, M. bovis, M. avium – ember és háziállatok gümőkórja M. paratuberculosis – kérődzők paratuberculosis M. leprae – emberi lepra fakultatív patogének és szaprofiták - Runyon-séma Növekedési ütem és pigmenttermelés alapján. I.Fotokromogén fajok: tenyésztési idejük 2-4 hét, megvilágítás hatására sárga pigmenteket képeznek II.Szkotokromogén fajok: tenyésztési idejük 2-4 hét, Sötétben is képesek a sárgától a narancsvörösig terjedõ pigmenteket képezni III.Nem kromogén fajok: tenyésztési idejük 1-4 hét, pigmentet nem termelnek IV. Gyorsan növekvõ fajok: tenyésztési idejük egy héten belül van

15

16 Gümőkór (Tuberculosis, TBC)
Kóroktana: +++: erősen fogékony, generalizált gümőkór ++: gyengén fogékony +: lokális reakció : nem fogékony

17 Gümőkór Kórfejlődés: - formái: - tuberculum-képződéssel járó
- túlnyomórészt exsudatív forma - túlnyomórészt proliferatív forma - fertőződés:- p.o. (szájon át), aerogén úton

18 pimer komplexus a bemeneti kapuban
Gümőkór lefolyása 1. Primer szakasz pimer komplexus a bemeneti kapuban - tökéletes (az elváltozás a bemeneti kapu szöveteiben és a regionális nyirokcsomókban is kialakul) - tökéletlen (csak a regionális nyirokcsomókban)    limfogén    hematogén tökéletes gyógyulás inaktív nyugalmi korai generalizáció állapot - ha gyors, heveny miliáris  gümőkór  - ha lassú, conglomeratum    elhullás fellángolás = exacerbatio  2. Posztprimer szakasz  felülfertőződés  - idült szervi gümőkór 3. Letörési szakasz - késői generalizáció, elterjedés az egész szervezetben, elhullás

19 Gümőkór megítélése Húshigiéniai szempontok:
A betegség ellen nem gyógykezelünk, hanem mentesítünk. Tuberkulin pozitív egyedeket kényszervágóhídon kell levágni és ott kiegészítő bakterológiai vizsgálathoz mintát venni. Tejhigiéniai szempontok: A tejbe kerülhet gümőbaktérium a vérből, a fertőzött tőgy szöveteiből, a fertőzött környezetből és a tejjel foglalkozó emberektől. A gümőkorban beteg tehén rendszeresen üríti a kórokozót, különösen nagy számban tőgygömőkor esetén. Ekkor a termelt tej mennyisége csökken, vizes, áttetsző állományú, majd a folyamat előrehaladtával sárgás színű és gennyes állományú lesz. Közegészségügyi szempontok: Korábban a humán gümőkor 10-40%-át a M. bovis okozta. Főleg azok az emberek tartoztak a veszélyeztetett csoportba, akik fertőzött szarvasmarha-állományban dolgoztak. Ma már a negatív szarvasmarha-állományokban fokozottabb figyelmet érdemel az embertől eredő szarvasmarha-fertőzés.

20 Egyéb, mycobacteriumok által okozott kórképek
Sertések atípusos mycobacteriumok okozta lymphadenitise - tartáshigiéniai problémák - klinikai tünetekben nem nyilvánul meg - húsvizsgálatkor derül rá fény Szarvasmarhák paratuberculosisa A kórokozó hasonló a gümőbaktériumhoz, a betegség viszont nem - M. paratuberculosis - makrofágokban intracellulárisan fészkekbe rendezõdve látható - obligát patogén – szm, juh - világszerte elõforduló - fertõzõdés: p.o. vagy diaplacentárisan - lappangási ideje rendkívül hosszú, évekig is elhúzódhat - idült proliferatív csípõ- és vastagbélgyulladás