Tehetséggondozás a Miskolci Egyetemen. „csak tanult emberek tarthatják fent a nemzetet, illeszthetik be Európába.” „csak tanult emberek tarthatják fent.

Az előadások a következő témára: "Tehetséggondozás a Miskolci Egyetemen. „csak tanult emberek tarthatják fent a nemzetet, illeszthetik be Európába.” „csak tanult emberek tarthatják fent."— Előadás másolata:

1 Tehetséggondozás a Miskolci Egyetemen

2 „csak tanult emberek tarthatják fent a nemzetet, illeszthetik be Európába.” „csak tanult emberek tarthatják fent a nemzetet, illeszthetik be Európába.” István királyunk bölcsessége

3 A tehetséggondozás kérdésköre szerte a világon a tömegessé váló felsőoktatás egyik fontos kérdése. A felsőoktatással szemben egyik oldalon megjelenik igényként, hogy az üzleti világ számára képezzen gyakorlati tudással felkészült szakembereket, a másikoldalon hagyományosan a tudományos élet bölcsője.

4 Tehetség felismerésével és gondozásával már az ókorban is foglalkoztak. Kínában felkutatták a tehetségeket és magas nevelésben részesítették. Konfucius foglalta először rendszerbe a tehetségről alkotott nézeteit (i.e. előtt a 6-5. században).

5 A protestáns iskolák voltak azok, ahol külön feladatként határozták meg a tehetséggondozást, nagy számban támogatták és foglalkoztak a kiemelkedő képességű fiatalokkal.

6 Patakon Ilyen kiemelkedő képességekkel rendelkezett a neves zsoltárfordító Szenczi Molnár Albert, aki többek között Patakon tanult 1597-ben, majd a heidelbergi egyetemi tanulmányai után visszahívtak tanítani volt iskolájába. Róla írták, hogy már kisgyermekként kiemelkedett társai közül, nyelveket beszélt, zenélt, verseket írt.

7 A XVIII - XIX században kiemelkedő szerepet játszottak a tehetséges tanulók nevelésében az „iskolakollégiumok” Sárospatakon, Debrecenben, Pápán, Nagyenyeden, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Eperjesen.

8 A hazai intézményesített tehetséggondozó munka a XIX-XX. században bontakozott ki. –Az első korszaka a századfordulón indult el és tartott 1931-ig, Nagy László haláláig. – A szervezett hazai tehetségvédelmi mozgalom második korszaka pedig 1935-ben kezdődött Sárospatakon.

9 –A harmadik korszak kezdetét 1979-től számítják, ugyanis 30 évi szünet után Somogyban indul el a tehetségvédelmi munka. –A negyedik korszak 1989-ben kezdődik el. Megalakult Szegeden a Magyar Tehetséggondozó Társaság. 1996-ban pedig Csermely Péter irányításával a Kutató Diákok Országos Szövetsége.

10 A tudományos diákkörök rendszere 1952- től országos mozgalommá fejlődött, a szilárd működés felmutató rendszer magas tudományos igényességű és élvezi a magyar tudományos közélet támogatását (Anderle, 2001).

11 A kivételes képességű egyetemi hallgatóknak nyújt kiugrási lehetőséget az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK), amely igazi hungarikumnak számít. A világon sehol máshol nem létezik a felsőoktatásban a tehetséggondozásnak ilyen szervezett formája. Aki itt sikeresen szerepel, megalapozhatja jövőjét, a verseny nyerteseit és tudományos eredményeiket bemutató almanach után kapkodnak a fejvadászok.

12

13 A tudományos kiválóság egyik fokmérője lehet a jók között is a legjobb teljesítményének mérése. Ennek értékelésére a Pro Scientia Aranyérmesek.

14 Pro Scientia Aranyéremre nevezettek 2011

15

16

17

18 Köszönöm a figyelmet