Oktatási reformok tapasztalatai Pest megyei Tanévnyitó Tanácskozás 2006. Augusztus 31. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet.

Az előadások a következő témára: "Oktatási reformok tapasztalatai Pest megyei Tanévnyitó Tanácskozás 2006. Augusztus 31. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet."— Előadás másolata:

1 Oktatási reformok tapasztalatai Pest megyei Tanévnyitó Tanácskozás 2006. Augusztus 31. Halász Gábor Országos Közoktatási Intézet

2 Amiről szó lesz: Reformok és változások az oktatásban: hogyan gondolkodunk ma erről? Az elmúlt évek hazai reformjai és az oktatás fejlődésének mai globális tendenciái Mi várható az előttünk álló időszakban? Lesznek-e további reformok? Tudunk-e együtt élni a változásokkal?

3 Reformok és változások az oktatásban Hogyan viszonyulunk a változásokhoz? –1989: „Csak reformot ne…” –Lakossági vélemények: túl sok a változás, stabilitás kell –Politikai inga és a „reformfáradtság” –2006-os választások: a stabilitás vonzása Két nagy dilemma: –Lehetséges-e a stabilitás? –Tudunk-e együtt élni a folyamatos változással?

4 Lehetséges-e stabilitás? A tanulásról való tudásunk változása A társadalmi-gazdasági környezet változása –Demográfiai változásokDemográfiai változások –Átmenet a digitális és tudásgazdaságba A rendszer mai problémái –Eredménytelenség és rossz hatékonyságrossz hatékonyság –Méltányossági problémák A változást támogató EU pénzalapok: elszalaszthatatlan fejlesztési lehetőség

5 Az elmúlt évek legfontosabb hazai reformjai Tartalmi reform: kompetenciafejlesztés és programfejlesztés Mérési reform: minden iskolára és tanulóra kiterjedő mérés Vizsgareform: differenciált, standardizált és kompetenciát értékelő érettségi Oktatástechnológiai reform: IT fejlesztések Irányítási reform: kistérségi együttműködés Fejlesztési beavatkozások (pl. esélyegyenlőségi és nyelvtanulási programok)

6 A XXI. század elejének nagy reformirányai Egész életen át tartó tanulás –A fókusz az ellátó rendszerről a tanuló egyénre –A tanulás eredményes a fontos, nem az, hogy hol történik A tanulás eredményesebb megszervezése –Minden egyén számít – személyre szabott oktatás –Hatékony tanulásmenedzsment: formatív értékelés –Hangsúly a kompetenciák fejlesztésén Az oktatási rendszer eredményesebb kormányzása –Intézményi önállóság + visszajelzés + elszámoltatás –Intézményi intelligencia, szervezeti tanulás, vezetés fejlesztése

7 A „reform reformja” Középpontban maga a tanulásKözéppontban a szabályok, a struktúrák és a nagyrendszer Evolúciós folyamatok, ágensek viselkedésének befolyásolása Lineráris tervezés, hangsúly a reform aktív „bevezetésén” Többszintű gondolkodás (osztály, iskola, lokalitás, nemzeti rendszer) Egyszintű gondolkodás A mikroszintű változás a célMakroszintű változások (a mikroszint alig változik) „Puhább eszközök”: meggyőzés és az érdekeltség A változás kiváltója a jog Eltérő ütem: van aki előrébb, és van aki hátrébb tart Mindenki egyszerre lép A reform mai felfogása A korábbi reformparadigma

8 Mi várható/mire van szükség? Országos szint: folyamatos fejlesztő beavatkozások –Hatékonyság és eredményesség javítása –Kompetenciaorientált oktatás erősítése –Vezetés és szervezetfejlesztés –Természettudományos és technológiai oktatás erősítése –A legnagyobb változás: tanárképzésben –A tanári foglalkoztatás LLL stratégia és Nemzeti Fejlesztési Terv (EMEROP)

9 Mi várható/mire van szükség? Helyi-iskolai szint: önfejlesztés –Önértékelés és intézményi stratégia –Folyamatos önfejlesztés és intézményi minőségpolitika –A tanulási eredmények folyamatos elemzése: „kutató iskola” –Intézményi személyzeti politika (alkalmazás, értékelés, fejlesztés, elismerés) –Az iskolák tanuló szervezetté alakulása

10 Lehet-e együtt élni a folyamatos változással? A gazdaság világában ez természetessé vált (folyamatos technológiai és piaci változások) Esősorban ne a makrostruktúrák, hanem a munkaszervezetek és a munkavégzés változzanak! A változás számára kedvező légkör

11 Köszönöm a figyelmet!

12 Élveszületések 1970-2005 KilépőkBelépők

13 Osztálylétszámok és tanár/diák arány (ISCED1, 2003) Ugyanakkora osztálylétszámot csaknem kétszer annyi tanárral érünk el!

14 A változás számára kedvező légkör Kísérletezés és tévedési lehetőségek: a reform mint tanuló rendszer A változásmenedzsment kiemelt vezetési feladattá válik Intenzív és folyamatos kommunikáció fenntartása Mentális feltételek (pl. elágazásokban és forgatókönyvekben gondolkodás) A változás mint lehetőség és örömforrás: a jobb állandó keresése Bizalomépítés