Nemzeti Épületkorszerűsítési Program Kiút az energiacsapdából Kiút a gazdasági válságból.

Az előadások a következő témára: "Nemzeti Épületkorszerűsítési Program Kiút az energiacsapdából Kiút a gazdasági válságból."— Előadás másolata:

1 Nemzeti Épületkorszerűsítési Program Kiút az energiacsapdából Kiút a gazdasági válságból

2 Nézzünk Magyarország energiatükrébe!  Földgázfelhasználásunk túlsúlyos  Megújuló-energia hasznosításunk minimális  A hazai épületállomány meghatározó erővel bír a végenergia-felhasználásunkban

3 EU-27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 EU-27 Magyarország 1995 2006 1995 2006 Végenergia felhasználás PJ Növekedés 2006/1995 44978 149397 1,10 1,10 660 660 1 753 753 1,14 1,14 Ipar % Közlekedés % Háztartás + szolgáltatás % 30,8 30,8 28,1 28,1 41,1 41,1 27,6 27,6 31,5 31,5 40,9 40,9 24,2 24,2 17,0 17,0 58,8 58,8 19,1 19,1 26,1 26,1 54,8 54,8 Energiafüggőség % 43,5 43,5 53,8 53,848,962,5 Földgáz a teljes primer energiában % 20,1 20,1 24,0 24,0 35,4 35,441,3 Földgáz-import % 43,5 43,5 60,7 60,760,382,2 Megújuló energia % 5,12 5,12 6,98 6,982,424,62 Energiatükör

4 Következtetések  Energiafüggőségünk meghaladja a 62 %-ot  Az EU-27 átlagához viszonyítva primerenergia felhasználásunkban a földgáz aránya 1,73 – szoros felhasználásunkban a földgáz aránya 1,73 – szoros  Alacsony megújuló energia részesedésünk 90 %-a biomassza – erdei szálfát égetünk rossz hatásfokú biomassza – erdei szálfát égetünk rossz hatásfokú villamos erőműben villamos erőműben  Geotermikus energiahasznosításunk mindössze 0,3-0,4 %  FÖLDGÁZ FELHASZNÁLÁSUNK TÚLSÚLYOS!  82,2 %-át egyetlen vezetéken, orosz importból szerezzük be

5 Végenergia felhasználásunkban  Közvetlen földgáz arány: 39,4%  A 16%-ot kitevő villamos energiának 1/3-át gázból állítjuk elő: +5% állítjuk elő: +5%  A 7 %-ot kitevő távhőt szinte teljes egészében gázból állítjuk elő: + 7% állítjuk elő: + 7%  Gázfelhasználás végenergiaként: 39,4 + 5 + 7 = 51,4 %  Háztartások vonatkozásában: 54 + 5 + 11 = 74 %  A háztartások és intézmények részesedése: 54,8% (1,34/Unió)  A hazai épületek fajlagos energiafelhasználása 25 %-kal nagyobb az uniós átlagnál az uniós átlagnál  A CO2 közel felét is az épületek bocsátják ki!

6 Következtetés + feladat  A földgáz beszerzése egyre kockázatosabb, és egyre inkább politikai kérdéssé válik inkább politikai kérdéssé válik  Viszont jó hatásfokkal égethető el, viszonylag olcsó berendezésekkel Megoldás! berendezésekkel Megoldás!  Az épületek hő- és villamosenergia igényének csökkentése építészeti és épületenergetikai csökkentése építészeti és épületenergetikai beavatkozásokkal beavatkozásokkal  Az energiaigények hatékonyabb kielégítése hagyományos primerenergiákkal, és növekvő hagyományos primerenergiákkal, és növekvő arányban megújuló energiákkal arányban megújuló energiákkal

7 Megújuló energiák az épületek energiaellátásában  A hazai energetika fő célja a földgáz-felhasználás csökkentése és helyettesítése  A hulladék biomasszák (elsődleges az élelmezés) és a geotermikus energia reális és hatékony, hőellátási célú hasznosításával, külön-külön 5-10%-kal lehetne csökkenteni a földgáz részesedését  Adott termálvíz mennyiségből villamosenergia-termelésre csak mintegy fele hőt hasznosíthatunk, mintha azt hőellátásra használnánk  A víz- és szélenergiát a villamosenergia termelésben vehetjük számba  A napenergia mindkét területen hasznosítható Kerüljük a görbe tükröt!

8 Nemzeti Épületkorszerűsítési Program – Várható hatások  Az energiafelhasználás csökkentése, és a megújuló-energia felhasználás növelése jelentős mértékben csökkenti az ország energiafüggőségét – 2020-ig akár 1/3-val is!  A globális folyamatoktól teljesen függetlenül képes növekvő belső piacot teremteni a kis- és középvállalkozások számára  Az építési anyaggyártók – radiátorok, szerelvények, csövek, gépészet, nyílászárók, szigetelőanyagok, burkolatok, villamossági gépészet, nyílászárók, szigetelőanyagok, burkolatok, villamossági berendezések – is megrendeléshez jutnak berendezések – is megrendeléshez jutnak  Csökkenti a hazai vállalkozások multinacionális vállalatoktól való függését függését  A szükséges innováció, az alkalmazott kutatás területére is élénkítő hatást gyakorol – megújulhat a felső- és középfokú műszaki képzés műszaki képzés

9 További kedvező hatások  A szabályozhatóság és mérhetőség takarékosságra ösztönöz  A lakosság és az önkormányzatok érdemben tudják csökkenteni az energiára fordított költségeket az energiára fordított költségeket  A kedvezőtlen energetikai mutatókkal rendelkező, nagy rezsivel bíró lakásokban elsősorban az alacsony jövedelműek élnek, ezért egy sikeres épületkorszerűsítési program egyben sikeres szociális program is bíró lakásokban elsősorban az alacsony jövedelműek élnek, ezért egy sikeres épületkorszerűsítési program egyben sikeres szociális program is  A környezet szén-dioxid, korom és metán szennyezésének csökkenése kedvezően befolyásolja a nemzet népegészségügyi csökkenése kedvezően befolyásolja a nemzet népegészségügyi állapotát állapotát

10 További előnyök  Javul a lakosság, az intézményi és gazdasági szereplők környezettudatossága szereplők környezettudatossága  Felértékelődik az ország épületállománya, közte a lakásállomány is, és a válság veszteségeinek lakásállomány is, és a válság veszteségeinek jelentős része megtérülhet a lakosság számára jelentős része megtérülhet a lakosság számára  A belső piac ilyetén történő élénkítése nem környezeti károkat, hanem hasznokat hoz az egész környezeti károkat, hanem hasznokat hoz az egész társadalom számára társadalom számára

11 Előzmények  1107/1999. (X. 8.) Kormányhatározat célul tűzi ki, hogy 2010-ig a lakossági energiafelhasználás 10 PJ/év mértékben csökken a lakossági energiafelhasználás 10 PJ/év mértékben csökken  2001-2008 közötti időszakban megvalósult állami támogatású programok segítségével ennek csupán 20-30 %-át értük el. programok segítségével ennek csupán 20-30 %-át értük el.  A Nemzeti Energia Program marginális volt, a háztartások kevesebb mint egy százalékát érte el nyolc év alatt!  A Lakás Takarék Pénztár ötszörös hatékonysággal működött  Az államilag támogatott társasházi energia-korszerűsítési beruházásokat gyakorlatilag nem lehet átlátni, elemezni beruházásokat gyakorlatilag nem lehet átlátni, elemezni

12 A NEP nem tekinthető nemzeti programnak!  A lakossági energiafogyasztást 0,1 %-kal csökkentette  Elégtelen volt a lakosság tájékoztatása a pályázati lehetőségekről lehetőségekről  Nagy volt az elutasított pályázatok száma  A nyertes pályázók bonyolult módon, utófinanszírozás keretében juthattak támogatáshoz keretében juthattak támogatáshoz  Érdemi változás csak 2008/2009-ben történt – a gázválság, és a megélhetési nehézségek következtében erősödött a lakossági igény a helyi és független energiaellátásra! – A szükség nagyúr!

13 Lemaradásunk okai I.  A jogi szabályozás általában engedékeny, az intézkedések csak kis mértékben ösztönzőek kis mértékben ösztönzőek  A pazarló fogyasztást fenntartó szociális támogatási rendszer ellene hat a változásnak ellene hat a változásnak  A 7/2006 (V. 24.) TNM rendeletben szereplő értékhatárok betartását senki sem ellenőrzi betartását senki sem ellenőrzi  Az energiatanúsítvány meglétének ellenőrzése esetleges, az energiahatékonysági pályázati rendszerben nem, illetve korlátozott mértékben használják  Szétaprózott, áttekinthetetlen, bürokratikus a pályázati rendszer  Hiányoznak a komplex épületkorszerűsítési sztenderdek  Nincsenek hivatalos, megbízható monitoring jelentések

14 Lemaradásunk okai II.  Az újonnan indítandó programokhoz nem készülnek szakmai háttéranyagok háttéranyagok  Nem biztosított a szén-dioxid kvóta értékesítéséből származó bevételek felhasználásának átláthatósága  A szakterület több minisztériumhoz, hivatalhoz tartozik, de valójában egyikhez sem  Az ország nem rendelkezik elfogadott energiahatékonysági cselekvési tervvel  Fél éven belül Magyarországnak le kell adnia Brüsszel számára a megújuló-energia cselekvési programot, de a munka még kezdetét sem vette

15 Nagyságrendi ugrás az energiahatékonyságban I.  Egy komplex épületenergetikai és klímavédelmi támogatási rendszer kidolgozása szükséges  Nem a jelenlegi struktúra javítgatása a cél, hanem egy új, forráskoordinált, egyszerű, ellenőrizhető egyablakos pályázati rendszer bevezetése  Támogatási prioritások és műszaki-energetikai kritériumok meghatározása a tanúsítványok figyelembe vételével vételével

16 Nagyságrendi ugrás az energiahatékonyságban II.  Normatív pályázatminősítő rendszer bevezetése: műszaki tartalom, épület életkora, szén-dioxid kibocsátás csökkentés mértéke, szociális szempontok  Pénzügyi eszközök meghatározása: vissza nem térítendő támogatás, kamattámogatás, garancialap, ESCO típusú támogatás, ÁFA kedvezmény  Egymásra épülő, egymást kiegészítő, differenciált támogatási intenzitást alkalmazó finanszírozási modell  Ajánlott termékek, szolgáltatások és kivitelezők akkreditációs rendszerének felépítése

17 Nagyságrendi ugrás az energiahatékonyságban III.  Számszerű kormányzati vállalások meghatározása  Szükséges jogszabályi változások azonosítása  Lebonyolító intézményrendszer – energiapontok létrehozása