ALAPVETŐ KÖLCSÖNHATÁSOK

Az előadások a következő témára: "ALAPVETŐ KÖLCSÖNHATÁSOK"— Előadás másolata:

1 ALAPVETŐ KÖLCSÖNHATÁSOK
1.FELSOROLÁS A természetben megfigyelhető kölcsönhatások között hatótávolságuk, erősségük és a folyamatok gyorsasága alapján tehetünk különbséget. erős elektromágneses gravitációs (történetileg az első) gyenge A gravitációs kölcsönhatás meghatározó szerepet játszik a világegyetemben.

2 Az erős-, gyenge- és az elektromágneses kölcsönhatások a mikrovilágban játszanak meghatározó szerepet. Az előbbi felsorolás az intenzitáscsökkenés sorrendjében történt.

3 2. GRAVITÁCIÓS KÖLCSÖNHATÁS
Minden testre hat Hatótávolsága végtelen Intenzitása nem nagy (atomi méretekben elhanyagolható) Közvetítő részecskéje: ?graviton (A tudománytörténeti legenda szerint Newtont egy fáról lehulló alma látványa ihlette meg.)

4 3. ELEKTROMÁGNESES KÖLCSÖNHATÁS
Csak elektromosan töltött ill. nyomatékkal bíró testek között hat Hatótávolsága végtelen Intenzitása kb. 40 nagyságrenddel nagyobb a gravitációsnál Közvetítő részecskék: fotonok Ilyen kölcsönhatás van az atommag és az elektronok között, a molekula atomjai között, velük magyarázhatók a gázok, folyadékok és szilárd anyagok tulajdonságai…

5 4. ERŐS KÖLCSÖNHATÁS -Kis hatótávolság (<10-15 m) Nagy intenzitás Töltésfüggetlenség Közvetítőrészecskék: mezonok A kölcsönhatás az atommagon belül érvénysül.

6 5. GYENGE KÖLCSÖNHATÁS A természetben ma már több száz részecskét ismerünk., ezek között azonban alig van stabil. (Stabil a proton, az elektron és a foton). Az instabil részecskék elsöprő többsége a másodperc töredéke alatt elbomlik. Röpke életük „nyomai” (bomlástermékeik) csak a nagy részecskegyorsítók óriásdetektoraiban figyelhetők meg. Az ezeket a bomlásokat uraló erőhatás a gyenge kölcsönhatás. (<10-15 cm) Ez okozza pl. az atommagok és a részecskék radioaktív bomlását.

7 Az 1970-es években kiderült, hogy az elektromágneses és a gyenge kölcsönhatás elmélete egyesíthető.
A fizikusoknak az a törekvése, hogy a természet valamennyi alapvető kölcsönhatását egyetlen, egységes elméletbe foglalják, bár ez alól a gravitáció még mindig konokul kibújni látszik. (ÉT 2005/1)