Az Európai Unió működése

Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió működése"— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió működése

2 Az Európai Unió intézményei
Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Tanács Az Európai Bizottság Az Európai Parlament Az Európai Közösségek Bírósága Az Európai Számvevőszék Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Az Európai Ombudsman

3 Az Európai Unió Tanácsa
Tanács = Miniszterek Tanácsa Az EU kormányközi alapon működő döntéshozó, jogalkotó szerve tagjai: az adott témáért felelős tagállami miniszterek 9 szektorális tanács székhelye: Brüsszel működése: Soros elnökség intézménye COREPER: állandó képviselők bizottsága Tanácsi munkacsoportok Főtitkárság

4 A Tanács szavazási formái:
A Tanács szavazási formái: egyszerű többséggel  eljárási kérdésekben minősített többséggel  az ügyek döntő részében a minősített többségi szavazási eljárás esetén az egyes tagállamok szavazati súlya népességük arányában eltérő. A tanácsi szavazatok száma: 345 (255 szavazat és a népesség legalább 62 %-a kell egy döntés elfogadásához) Magyarországnak 12 szavazata van a Tanácsban Egyhangúlag  konszenzussal, a legjelentősebb kérdésekben Emelje ki, hogy a Szerződések pontosan meghatározzák, hogy az adott területen és kérdésben melyik szavazási formát kell alkalmazni. Kezdetben kizárólag az egyhangú döntéshozatalt alkalmazták, de a Szerződés többszöri módosítása következtében ma már döntő többségben a minősített többségi eljárást használják. Az alábbi területeken továbbra is egyhangúsággal kell dönteni: pl. az állampolgárok szabad mozgása és tartózkodása a tagállamok területén, adóügyek, kultúra, ipar, a Bizottság tagjai számának módosítása, társulási megállapodások. A tagok eltérő számú szavazattal rendelkeznek, a nagyobb lakosságúak többel, a kisebbek kevesebbel. A szavazati súlyok nem tükrözik kellőképpen az országok gazdasági súlyát és népességszámát. Pl. egy luxemburgi szavazat mögött 180 ezer, míg egy német szavazat mögött 8 millió állampolgár áll. A kisebb államokat azért kedvezményezik, mert eltérő esetben a 4-5 nagy ország mindent el tudna dönteni. Az 1960-as évek közepén Franciao. szembehelyezkedett a többségi szavazással és egyszerűen nem vett részt a Tanács ülésein ezáltal gátolva annak működését. Ennek a helyzetnek a feloldására fogadták el a „luxemburgi kompromisszumot” melynek az a lényege, hogy minden olyan ügyben, amelyhez igen fontos – létfontosságú – nemzeti érdekek fűződnek, egy tagállam nem szavazható le a többi ország által, addig kell folytatni a tárgyalásokat, amíg nem születik egyhangú határozat. A minősített többségi szavazás érvényesülését gyengíti az „ioanninai kompromisszum” is, melynek lényege, hogy bár 26 szavazat kellene egy döntés elutasításához, 23 és 25 közötti szavazattal lehet kérni egy döntés elhalasztását „blokkoló kisebbség”, ami azt is jelenti, hogy egy javaslat biztos elfogadásához legalább 65 szavazat kell, habár 62 is elég lenne. De annak ellenére, hogy a minősített többségi szavazás egyre több esetben lehetséges, a Tanács mégis konszenzusra törekszik. Ennek legfőbb oka, hogy a tagállamok belátták, hogy bizonyos kérdésekben maguk is kisebbségbe kényszerülhetnek, és olyankor ők is rá lesznek utalva partnereik megértésére. A konszenzuskereséssel csak akkor hagynak fel, ha egy vagy több állam hosszas tárgyalássorozatok után sem hajlandó álláspontján változtatni Közigazgatási szakvizsga: Általános közigazgatási ismeretek, MKI OMI

5 Tagállamok Népesség (millió fő) Szavazatok száma Németország 82,038 29
Tagállamok Népesség (millió fő) Szavazatok száma  Németország 82,038 29 Bulgária 8,230 10 Egyesült Királyság 59,247 Ausztria 8,082 Franciaország 58,966 Szlovákia 5,393 7 Olaszország 57,612 Dánia 5,313 Spanyolország 39,394 27 Finnország 5,160 Lengyelország 38,667 Írország 3,744 Románia 22,489 14 Litvánia 3,701 Hollandia 15,760 13 Lettország 2,439 4 Görögország 10,533 12 Szlovénia 1,978 Csehország 10,290 Észtország 1,446 Belgium 10,213 Ciprus 0,752 Magyarország 10,092 Luxemburg 0,429 Portugália 9,980 Málta 0,379 3 Svédország 8,854 Összesen 481,181 345 A Nizzai Szerződés módosítja a Tanács szavazatainak súlyozását, egy kicsit a nagy országok javára. Az új rendszer január 1-jén lép hatályba. A 27 tagállamot felölelő Unióban összesen 345 szavazat van, melyből 255 szavazat kell a minősített többséghez ( ez a szavazatok 74%-a, jelenleg 71,26%) továbbá az, hogy a tagállamok több mint fele támogassa a javaslatot. Ezenkívül bármelyik tagállam egy minősített többségi döntésnél kérheti annak felülvizsgálatát, hogy az elért minősített többség valóban kiteszi-e az Unió népességének 62%-át (népességi szürő). A blokkoló kisebbség 91 szavazat. Példák: a 27 tagú Unióban a minősített többséghez nem elegendő a jelenlegi 15 állam szavazata; nem elég a 13 legnagyobb állam szavazata, ami a népesség 88%-át teszi ki. Egy blokkoló kisebbséghez elegendő a jelenlegi felvételüket kérő országok ellenszavazata. Magyarország május 1-ei csatlakozásakor a hasonló népességszámú országoknak megfelelően 5 szavazatot fog kapni, jan 1-től pedig 12-tőt. A minősített többségű eljárás valójában a Tanács feje felett lebegő Damoklész-kard, amely nem is annyira a határozathozatali eljárás konkrét eszközéül szolgál, hanem inkább a kompromisszumkészséget ösztönzi. Közigazgatási szakvizsga: Általános közigazgatási ismeretek, MKI OMI

6 Ez Európai Tanács Az Unió csúcsszerve, stratégiai kérdésekben dönt, kijelöli a fejlődés általános irányvonalát tagjai: az EU állam- és kormányfői működése: a Maastrichti Szerződés intézményesítette évente legalább két ülés (június, december) és két – de lehet több is – rendkívüli vagy informális ülés (március, október). ülésein a bizottság elnöke is részt vesz, munkáját a külügyminiszterek és egy bizottsági tag segíti e testület a tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere. „package deal” - egyezség csomag

7 Helyszínek soros elnökség: Írország (2013. január–június)
Litvánia (2013. július–december) Görögország (2014. január–június) Olaszország (2014. július–december) Lettország (2015. január–június) Luxembourg (2015. július–december)

8 Az Európai Bizottság A közösségi érdekeket képviselő kormányszerűen működő szupranacionális szerv, melynek feladata a közösségi döntések előkészítése. tagjai: 27 biztos (elnök + 5 alelnök) 5 éves megújítható időszakra megalakulása: az Elnököt a tagállamok kormányai közösen jelölik személyét az EP jóváhagyja a Tagokat a tagállamok és az új elnök közösen jelölik. a testület egészét: az EP jóváhagyja, jóváhagyása után a tagállamok kormányai közösen nevezik ki az új bizottságot. székhelye: Brüsszel

9 A jelenlegi bizottság (2010 óta)
José Manuel Durao Barrosso Portugália

10 Az Európai Bizottság működése: hatáskörei:
a biztosok alá 36 szervezeti egység tartozik (24 Főigazgatóság) hatáskörei: jogalkotási javaslatok beterjesztése a közösségi kompetenciába tartozó területeken (kizárólagos jogkör), delegált jogalkotói és végrehajtói hatáskör, az EU költségvetése tervezetének elkészítése, a „szerződés őre” ellenőrzi a tagállamok közösségi jognak megfelelő magatartását, jelentéseket készít az Unió gazdasági, szociális és jogi helyzetéről, beszámolási kötelezettséggel tartozik az EP-nek, felelős az EK külső képviseletéért.

11 Az Európai Parlament Az Unió állampolgárainak érdekeit képviseli a közösségi döntéshozatalban társjogalkotó szerv. tagjai: 736 közvetlenül választott képviselő 5 éves időszakra székhelye: Strasbourg (Brüsszel-Luxemburg) Intézményi szerepének fejlődése: Montánunió, EGK, Euratom Közgyűlése - delegált képviselők vitafóruma 1962. Közgyűlésből Európai Parlament 1970. Szerepet kap a közösségi költségvetés elfogadásában 1979. A képviselőket a tagállamok állampolgárai közvetlenül választják 2001. Nizzai Szerződés társjogalkotó szervvé válik, az esetek többségében már nem lehet nélküle döntést hozni

12 Az Európai Parlament hatásköre: működése:
társjogalkotó, társdöntéshozó szerv az EU Tanácsa mellett a Bizottság elnöke és testülete kinevezésének jóváhagyása, működésének ellenőrzése (bizalmatlansági indítvány) jóváhagyási jogkör a közösségek külső országokkal kötött szerződései tekintetében politikai kezdeményező szerep működése: a képviselők pártfrakciókba tömörülnek politikai hovatartozás szerint belső szervezeti egységek: Elnökök Konferenciája, Büró, 20 szakbizottság 4 hetes periódusos ülésezés: 1plenáris hét + 2 bizottsági hét + 1 frakció hét

13 A Parlament összetétele

14 Az Európai Bíróság Biztosítja a közösségi jog egységes értelmezését, alkalmazását és védelmét, továbbá az EU intézményeinek jogszerű működését. tagjai: a tagállamok közös beleegyezésével 6 évre választott 15 bíró. A bírák felét három évente kicserélik vagy megújítják. A bírák elnököt választanak 3 évre maguk közül. működése: ülései: teljes ülés, 3vagy 5 tagú kamarákban munkáját 8 főügyész segíti: a főügyész összefoglalja az adott ügyet 1989. Elsőfokú bíróság: 15 bíróból áll  tehermentesíti a bíróságot ülései: 3 vagy 5 tagú kamarákban, kivételesen teljes ülés székhelye: Luxemburg

15 A Bíróság eljárása kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatti eljárás semmissé nyilvánítási eljárás intézkedés elmulasztása miatti eljárás kártérítési eljárás fellebbviteli eljárás véleménykérési eljárás előzetes döntéshozatali eljárás

16 Az Európai Számvevőszék
Az EU adófizetői érdekeinek védelmében jár el. feladata: ellenőrzi az EU költségvetésének felhasználását vizsgálatairól éves jelentést készít. tanácsadó funkciót is betölt. tagjai: 15 számvevő, minden tagállam 1 számvevőt delegál, a Tanács nevezi ki 6 éves megújítható időtartamra, maguk közül elnököt választanak. székhelye: Luxemburg

17 Egyéb intézmények Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága
Európai Beruházási Bank Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Európai Ombudsman