Település szociológia

Az előadások a következő témára: "Település szociológia"— Előadás másolata:

1 Település szociológia
Város és falu

2 A lakóhely szerepe A foglalkozás mellett lényeges tényező az egyenlőtlenségi viszonyokban: a lakóhely Kedvező feltételekkel rendelkező lakóhely: Nagyobb munkahelykínálat Magasabb jövedelmek Jobb lakásviszonyok Kellemesebb művi és természetes környezet Jobb kereskedelmi ellátás Több és jobb iskola Jobb közlekedési viszonyok Előnyösebb egészségügyi hozzáférés

3 Városszociológia, faluszociológia
A város fogalma a szociológiában: - központi funkciókat ellátó település - magasabb szintű iskolák - művelődési intézmények legtöbbször környékük államigazgatási központjai heterogén lakosság (foglalkozás, műveltség, életszínvonal szempontjából) személytelenebb emberi kapcsolatok gyengébb az egyén viselkedésének társadalmi kontrollja, gyakoribb a deviáns viselkedés A falu jellemzői: szorosabb társadalmi kapcsolatok hagyományosabb gondolkodás nyugodtabb életmód nagyobb fokú normakövetés

4 Egyéb település formák
Agglomeráció: községek és kisebb városok, amelynek lakossága szoros kapcsolatban áll a nagyvárossal, ahonnan sokan igáznak naponta a nagyvárosba Tanya: falvakon és városokon kívül fekvő, egyedül álló, vagy csak kevés lakóépületből álló település Mi az urbanizáció? városodás: a városi népesség aránya nő városiasodás: nő a települések városias jellege, több emeletes épület, keményburkolatú út, jobb kereskedelmi ellátás A földrajzi régiók között is nagy különbségek, egyenlőtlenségek vannak: népesség összetétele, a tevékenységek fajtája, a fejlődés mértéke szerint

5 Alapfogalmak 1. Szuburbanizáció:
újabb tendencia - a központokban fogy a népesség, de nő a külső, kertes területek, a családi házas területek népessége Szegregáció: Az a jelenség, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól. Velejárója: jövedelmi viszonyok és települési infrastruktúra egyenlőtlensége (Pl. várható élettartam 68-nál hosszabb, vagy 65-nél rövidebb - Józan Péter kutatásai) Slum: A városok fizikailag leromlott állapotú és szegények által lakott városrészeinek megnevezése (nyomornegyed: elítélően hangzik)

6 Alapfogalmak 2. Invázió:
az a jelenség, amikor egy településrészbe, városi kerületbe a korábbi népességtől eltérő népesség költözik be és amikor a szokásos tevékenységek mellé új tevékenységek települnek (pl. áruház épült) Szukcesszió: a településrész lakosságának és gazdasági tevékenységének összetétele megváltozik, kicserélődik Filtráció: - Az idők folyamán a lakások lakói kicserélődnek

7 Módszertani kategóriák
Az évi társadalmi rétegződés adatfelvételhez Baráth Etele dolgozott ki 10 kategóriás osztályozást, az 1. kategóriába kerültek a legelmaradottabb községek, a 10. Budapest volt Szelényi Iván (1990) – a központi támogatásban részesülés alapján: 1. Sorvadó falu és tanya 2. Hanyatló falu 3. Stagnáló falu 4. Fejlődő falu 5. Gyorsan fejlődő, városiasodó falu 6. Kevéssé fejlődő, kisebb és nem megyeszékhely város 7. Erősen fejlesztett város

8 Megyék vagy régiók? 19 megye és Budapest.. . Megyék: történeti múlt
Kulturális sajátosságok Nagyobb régiók: Dunántúl Alföld Északi-középhegység Gazdasági fejlettség szerinti régiók: Budapest A főváros körüli központi megyék: Pest, Fejér, Komárom Az északnyugat-dunántúli megyék A déli megyék: (Dél-Dunántúl és Dél-Alföld) Az északkeleti megyék, és Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar

9 Meddig folytatódhat az urbanizáció?
1. Arnold Toynbee (1971) angol történész szerint: néhány év múlva a fejlett országok népessége megapoliszokban fog élni egymással összefüggő, sokmilliós városok övezete Ma: Mexikóváros, Sao Paulo, Tokio, Kalkutta, Mumbai (Bombay) 2. Szolgáltatási társadalom, téma parkok 3. Enyedi György (1984) szerint a modern urbanizáció ciklikus jellegű A ciklus első részében robbanásszerűen nő a városok népessége – városrobbanás Második szakasz: relatív dekoncentráció, gyorsan fejlődő elővárosok Harmadik szakasz: dezurbanizáció – megáll a városnövekedés, nő a falvak népessége, de a teljesen elnéptelenedett falvak nem élednek újjá, ilyen helyre városi lakosok nem költöznek

10 Más lakóhely-más életmód!
A városi levegő szabaddá tesz! – a középkorban a városi önkormányzatok függetlenedtek a feudális földesurak elnyomásától A. Tocqueville az 1830-as években megállapította,hogy az USA-ban a demokrácia működését az segíti elő,hogy nincs egyetlen uralkodó város. L. Mumford (1885) amerikai tudománytörténész szerint: A városok a műszaki,gazdasági és kulturális fejlődés előmozdítói, valamint a politikai elnyomás és a háborúk kirobbanásának központi szereplői Ferdinand Tönnies ( ) (városi és falusi életmód különbségeket vizsgált) szerint: Falvak: közösség – személyes kapcsolatok Városok: társadalom – személytelenség, szerződéses cserekapcsolatok l.Wirth (1938) chicagói városszociológiai iskola: Urbanizmus, mint életmód Jellemzői: kifinomultság, Változatosság Szabadság Tolerancia Eltérő életstílusok Kevésbé etnocentrikus magatartás

11 A „melting pot” után a salátástányér…
Az USA-ban megjelentek az etnikai faluszigetek lakói: ethnic villagers, akik egy-egy etnikumhoz tartoznak és a nagyvárosokban olyan kapcsolataik vannak, mintha egy faluban élnének. (H. Gans, amerikai szociológus, 1962) A szuburbiákban, a nagyvárosok körül elhelyezkedő kertes-családiházas övezetben szintén családias, intenzív személyes kapcsolatok lehetségesek. (Cséfalvay Zoltán: Kapuk, falak, sorompók- Gondolat kiadó)

12 Városökológiai elméletek
A chicagói szociológiai iskola dolgozta ki: Bizonyos városrészekben koncentrálódnak bizonyos tevékenységek, pl. deviancia, szegénység 1. Park és Burgess (1925) koncentrikus körök elmélete: Városközpont és üzleti övezet (bankok, szállodák, áruházak, szórakozóhelyek) Átmeneti övezet (régen jó lakásos bérházak, azután szegények, újonnan bevándorlók, színesbőrüek - szegénység, prostitúció, alkoholizmus) Jobb helyzetű munkások bérházakban Munkások családi házai Kertes családi házak, ingázók lakásai, szuburbia 2. Egy másik elmélet szerint: szektorokra osztható: ipari, kereskedelmi, lakóterületi szektorok 3. Egy nagyvároson belül több városmag van, független városrészek

13 Egy ismerős jelenség: a szegregáció
Amerikai szociológusok figyelték meg a bőrszín szerinti szegregáció jelenségét egyes városrészekben (Budapesten: VIII. kerületi roma népesség vagy a X. kerületi kínai népesség, vagy a lakóparkok népessége) Dinamikus változások, változó gazdaság, változó település szerkezet: Enyedi György szerint: a fejlett országokban a regionális különbségek megváltoznak, egyes iparágak hanyatlásával, szolgáltatások fellendülésével, kapuvárosok szerepe, pénzügyi és info-kommunikációs központok szerepének növekedése.

14 Hazai történeti gyökerek a település fejlesztésében
Erdei Ferenc trilógiája: ahol az alföldi mezővárosok és a környező tanyavilág kapcsolatát mutatja be Magyar város (1939) Magyar Falu (1941) Magyar tanyák (1941) Bibó István koncepciója is az volt, hogy: Az ország minden kisebb régiójában legyen egy városi központ Egynapos úttal elérhető a környező falvak lakói számára Elérhető városi szolgáltatások: egészségügy, középfokú iskola, művelődési intézmények Az Erdei-Bibó féle koncepció: Településhálózat fejlesztése Közigazgatás átalakítása Megyerendszer megszüntetése - városkörnyéki közigazgatási egységek létrehozása, alsó fokú és középfokú funkciók meghatározása - ez nem volt sikeres

15 Nemzetközi és hazai tendenciák
Az ezredforduló környékén: Peremváros megjelenése: szuburbanizációs folyamat – elővárosokba település - már szolgáltató funkciók is megjelennek Szociális város rehabilitáció: komplex rehabilitációs folyamat, nemcsak épületek, hanem szociális funkciók és magasabb státusú népesség Globális városok (Global Cities): a világgazdaságban betöltött szerepük alapján – New York, London ,Tokió Magyarországon: Kistérség megjelenése: a település és a megyeszint között EU igények szerinti pályázás (regionális preferencia) Települések önállósodása, majd újra egyesülése Budapesten megjelenő szegregáció A város rehabilitáció továbbtolta a romák és szegények problémáját Magas presztízsű agglomeráció létrejötte (Telki, Nagykovácsi) Az újonnan felduzzadt agglomeráció infrastruktúrája hiányos A es évek lakótelepeinek problémáját kezelni kell Ismét megnőttek a falvak és városok jövedelem különbségei

16 Ajánlott irodalom: Manuel Castells 2005: A hálózati társadalom kialakulása, Az információ kora (Gondolat) Szelényi Iván 1990: Városi társadalmi egyenlőtlenségek (Akadémiai) Enyedi György 1984: Az urbanizációs ciklus és a magyar településhálózat átalakulása Csanádi Gábor-Ladányi János 1992: Budapest térbeni-társadalmi szerkezetének változásai (Akadémiai)

17 Köszönöm figyelmüket!