Bevezetés Európa és Magyarország története kurzus.

Az előadások a következő témára: "Bevezetés Európa és Magyarország története kurzus."— Előadás másolata:

1 Bevezetés Európa és Magyarország története kurzus

2 Kelet-Közép Európa mint peremzóna A felzárkózó régió

3 Az európai modell – Egymásra hatás 1. Eltérő fejlődésű államok hatnak egymásra 2. Peremzónák: időbeli késés 3. A legszükségesebb feltételek már kialakultak, akkor gyorsabb az itt történő haladás 4. Nem annyira elmaradottság jellemezte a térséget, mint inkább a nagyobb távolság és feszültség

4 Európa és a nagyvilág Expanzió és Európa centrikusság. Szakaszok. Európa és a nagyvilág. Anglia és Franciaország. Mint gyarmatosító. Rivalizálás. Kolóniák.

5 Újvilág, gyarmatok. Ázsiai termelési mód. Anglia az élen. 1648, 1713 (utrechti béke), 1748, 1763, 1815 Európai hatalmi egyensúly (pentarchia)

6 Magyarország a XVIII. században. Növekedés vagy hanyatlás?

7 Európa XVIII. századi modellje Negatív megfogalmazásban: a XVII. századi Európa területe kisebb, népessége gyérebb, termelése szegényebb volt, embereinek élete rövidebb, írásbeliségük felületi. Pozitív megfogalmazásban: a XVIII. századi Európában nagyobb területen több ember élt, az éhhalál veszélyétől valamivel távolabb, magasabb életkorig, elterjedtebb írásbeliség és valamivel jobb kommunikációs eszközök birtokában.

8 Európa XVIII. századi modellje Európa területe megnőtt, határai keleten kitolódtak. Okai: a török kiűzése, a Duna-vidék visszafoglalása Oroszország felemelkedése, határainak továbbvitele délen a krími tatár és török erőkkel szemben.

9 Európa XVIII. századi modellje Európa népessége kétszeresére nőtt, de eloszlása nem egyenletes. Két területi egységet különíthetünk el: 1.egy magasabban fekvő északnyugati fennsíkot – Európa sűrűbben lakott magja: Anglia, Franciaország, Németalföld, kb. 55 millió ember élt 1 millió négyzetkilométeren. A század végére nőtt a fennsík területe, lakossága megközelítette a 70-80 millió főt;

10 Európa XVIII. századi modellje 2. Alacsonyabb, lefelé ereszkedő perifériák, a déli és a keleti: - dél – mediterrán vidék, Spanyolo., Itália, kb. 20 fő él egy négyzetkilométeren, a lakosság kb. 20%-a városokban él; -kelet – 20-24 millió fő, 10 % a városlakók aránya, lakatlan területek benépesítése, gyors demográfiai növekedés.

11 Növekedés vagy hanyatlás? A XVIII. század Magyarországon is növekedést, emelkedést hozott 3 hagyományos koncepció, melyek a XVIII. századot, mint a hanyatlás időszakát mutatják be. a 3 koncepció: –nemzeti-irodalmi –gazdasági, ipari –erkölcsi-társadalmi

12 I. Nemzeti-irodalmi – a köznemesség elfordulása a forradalomtól –féltett társadalmi és nemzeti hegemóniájának védelme

13 II. Gazdasági, ipari hanyatlás: –Eckhart Ferenc fejtette ki legalaposabban a bécsi udvar Mária Terézia kori gazdaságpolitikájáról írt munkájában (1922) –1754-es vámszabályzat:bécsi merkantilista vámrendszer, védi a Habsburg-monarchia iparát a nyugati és porosz versennyel szemben

14 II. Gazdasági, ipari hanyatlás: –bevezetésének két célja: a kincstár kárpótlása az örökös tartományok iparának fellendítése –XVIII. századi áttekintés: „ hazánkat minden korábbinál súlyosabb gyarmati bilincsbe verték ”, „ a magyar ipar fejlődése megakadt ”, „ az irodalom és művészetek pangtak ebben az időszakban ”, „ kulturális hanyatlás”.

15 Eckhart véleménye 3 tételben összefoglalva: 1. Magyarország és Ausztria a XVIII. század elején lényegében véve ugyanazon gazdasági és társadalmi szinten élt, fejlődésük Mária Terézia korában tért el egymástól; 2. ez az eltérés, vagyis Magyarország lemaradása a bécsi udvar gazdaságpolitikájának volt következménye ;

16 Eckhart véleménye 3 tételben összefoglalva: 3. E gazdaságpolitika egyre szigorúbb és fojtogatóbb volt, egyre mélyebbre nyomta Magyarország gazdaságát, főleg iparát. -a tételek nem bizonyultak igaznak -Magyarország előnytelen helyzetben lépett a XVIII. századba, az egyenlőtlenséget és ipari elmaradottságot nem az osztrák gazdaságpolitika hozta létre -nem hanyatlás, hanem gazdasági növekedés.

17 Megjegyzések Kosáry cikkéhez a Kosáry által használt növekedésfogalom túl általános. a növekedésfogalom eltérő értelmezése: mennyiségi vagy minőségi változások a régi és az új növekedés keveredése a XVIII. században növekedés vagy visszaesés, fejlődés vagy hanyatlás magyarországi viszonyok hiánya

18 Megjegyzések Kosáry cikkéhez a mezőgazdasági növekedés mozdulatlanság, lassú előremozgás időszaka Magyarország fejlődése eltér az európai modelltől Eckhart Ferenc gondolatai a magyar gazdaság és társadalom fejlődése korábbi eredetű