Székely István fejlesztési tanácsadó

Az előadások a következő témára: "Székely István fejlesztési tanácsadó"— Előadás másolata:

1 HEFOP 3.5.1 Az előzetes tudás mérésének és beszámításának modellje A MOVELEX® rendszer
Székely István fejlesztési tanácsadó Békéscsabai Regionális Képző Központ HEFOP programiroda 2008. május 20.

2 A PLA és PLAR fogalma, jelentősége
PLA = Program Learning Assesment PLAR = Program Learning Assesment and Recognition Az egyén által előzetesen megszerzett kompetenciák felmérése, elismerése Egyéni tanulási út meghatározása Kompenzáció lehetősége Az egyén előzetes tanulási eredményeinek tőkésítése, portfolió A HEFOP fejlesztési projekt egyik lényeges komponense az előzetes tudásfelmérő és értékelő rendszer kialakítása és kísérleti bevezetése. A fejlesztés során kompetencia alapú képzési programok és tananyagok jöttek létre. Ennek alapja egyrészt az új OKJ-s szakmák DACUM alapú fejlesztése, másrészt a BRKK által szintén kompetencia alapon elemzett és fejlesztett akkreditálandó képzései. A PLA és PLAR célja a hallgató előzetesen megszerzett ismereteinek, készségeinek meghatározása, azok mérése, elismerése. Ezzel összhangban van a Felnőttképzési tv. 17.§ (2) „A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.” Az előzetes tudásfelmérés eredménye alapján lehetőség nyílik a hallgató számára egyéni tanulási út kialakítására. Amennyiben a képzési program felmenthetőséget biztosító moduljaiból teljesíti a PLA és PLAR teszteket, vagy e modulok közül azok előzetes teljesítéséről igazolással rendelkezik, felmentést kaphat e modulok tanulási tevékenysége alól. A PLA mérés eredményének másik felhasználási lehetősége a hallgató számára kompenzációs modul kialakítására. E modul célja a képzésbe való bekapcsolódáshoz nélkülözhetetlen kompetenciák (például matematikai, fizikai, nyelvi stb. ismeretek) felelevenítése, részleges pótlása. Az egyén előzetes tudásának eredményeit úgynevezett hallgatói portfólio tárolja, mely bármikor tovább használható, bővül, követve az egyén kompetenciáit.

3 A rendszer kialakításának fázisai
A HEFOP tananyag csomag taxonómiai elemzése A méréshez szükséges ismeret jellegű tudáselemek meghatározása A képesség jellegű ismeret elemek meghatározása A mérő eszközök módszertani meghatározása, optimalizálása A mérési feladatok kialakítása A feladatbank elkészítése A kifejlesztett tanulási útmutatók, illetve a források elemzése során beazonosításra kerültek mind a PLA mind a PLAR szempontjából nélkülözhetetlen tudás elemek. A tananyag csomag komplex elemzése egy formanyomtatvány segítségével történt. A formanyomtatvány megkülönbözteti az ismereteket és a készségeket. A tananyagfejlesztők a legkompetensebb személyek, akik meg tudják mondani, hogy melyek azok a tananyag elemek, melyek ismerete nélkülözhetetlen a programba való belépés, illetve a sikeres teljesítés szempontjából. Ezért a tananyagot fejlesztők végezték az elemzést. Az elemzés az összes mérendő taxonómia beazonosításáig tartott. A hasonló tartalmú taxonómiákat azonos mérőeszközök is mérhetik. A mérő eszközök száma ugyanakkor alapvetően meghatározza egy előzetes tudásfelmérés alaposságát és hatékonyságát. Törekedni kellett arra, hogy a hallgató számára ne legyen megterhelő, és legfőképp ne látsszon fölösleges eljárásnak a felmérés. Elkerülendő például az azonos matematikai ismeretek többször felbukkanó feladatai, vagy azonos tartalmú összefüggések többféle technikával történő mérése (hátha valahol rajtaveszt). A mérési feladatok kialakítása speciális eljárást követelt meg a fejlesztők számára, mivel nem hagyományos dolgozatot kellett előkészíteniük, hanem egy speciális, elektronikus feladatbank szabályaihoz kellett alkalmazkodniuk. A képzési programok moduljaihoz tartozó PLA és PLAR feladatok összessége az adott képzés feladatbankja. E feladatbank a pályázatnak megfelelő célcsoport szintjén került kifejlesztésre.

4 A kialakított mérő rendszer jellemzői
Kompetencia elven épül fel, illeszkedve a program moduljaihoz Taxonómiailag definiált feladatokból áll Dinamikusan karbantartható tartalom Biztosított a mérés objektivitása Biztosított a mérés validitása Az itemekre bontott feladatok támogatják a mérés értékelési jóságát Mivel az előzetes tudásfelmérő rendszer alapja maga a kompetencia profilnak megfelelő, taxonómiailag elemzett tananyag, ezért magában hordozza a szakképesítés kompetenciáit. A kifejlesztett mérőeszközök, teszt feladatok, nem ad-hoc módon kerültek meghatározásra, hanem szakértő dolgozók elemzése eredményeként. Az optimalizálás után ily módon biztosítható a tudás felméréshez feltétlenül szükséges mérőeszköz. A kialakított feladatbankhoz bármikor hozzáférhet a fejlesztő. Lehetőség van arra, hogy különböző célcsoportok számára eltérő PLA felmérő tesztek kerüljenek kialakításra. Nagyon fontos követelmény, hogy a felmérő rendszer képes legyen követni az adott szakma változásait, az új követelmények megjelenítését. Ezért a feladatbank időről időre áttekintésre, korszerűsítésre kerül. A felmérést lebonyolító informatikai környezet biztosítja, hogy a mérések függetlenek legyenek a környezettől, illetve a mérést lebonyolítótól. Ez biztosítja a tesztek objektivitását. A teszt akkor tekinthető objektívnek, ha csakis a vizsgált személy tulajdonságai határozzák meg az elért eredményeket. A validitás a mérőeszköz érvényessége, vagyis az a tulajdonsága, hogy azt mérjük-e amit szeretnénk. Az értékelési jóság a teszt azon jellemzője, hogy a végeredmény független attól, hogy az értékelést ki végzi. A pontos javítókulcs megadása, a pontozási rendszer itemekhez történő egyértelmű hozzárendelése gondoskodik e fontos jellemző meglétéről.

5 A tananyag taxonómiai elemzése
Az ismeret jellegű tudáselemek Képzetek Fogalmak Tények Definíciók Szabályok Törvények Összefüggések Könnyen elsajátíthatók, gyorsan pótolhatóak, hatékony kompenzáció A taxonómiai elemzés két részre bontva került megvalósításra. A fejlesztők az elemzési folyamat során beazonosították az elméleti jellegű tudáselemeket, a dián látható bontásnak megfelelő csoportosítás szerint. Az egyes taxonómiák részcél-kitűzésenként kerültek meghatározásra. A fejlesztőknek meg kellett adni az adott tananyagelem pontos meghatározását. Például a fogalmakhoz a háromszög fogalma. A törvényekhez Pitagorasz tétele. Összefüggésekhez tartozhat a háromszög belső szögeinek összege. Stb… Vegyük észre, hogy ezen ismeretek elsajátítása adott időn belül jól tervezhető, a mérő eszközök kialakítása jól automatizálható, az adott problémák diszkrét feladatokkal pontosan leírhatók, mérhetők. A pontos értékelés megvalósításához minden egyes feladatot itemekre kellett bontani. Egy item a feladat elemi része, mely tovább már nem bontható. A pontozási rendszer az egyes itemekre adható pontok összesítése. Az egyes itemek súlyozhatók. A fejlesztés egyik legfontosabb alapja az azonos szintű itemeket hordozó, diszkrét feladattípusok alkalmazása.

6 A tananyag taxonómiai elemzése
A képesség jellegű ismeret elemek Készségek Jártasságok Elvonatkoztatás Problémamegoldás Fogás, művelet, gyakorlat Kreativitás Kommunikáció Együttműködés Hosszú idő alatt alakulnak ki, attitűd jellegűek, egyénenként változók A másik taxonómiai rendszer a készségekkel, képességekkel összefüggő ismeretek, kompetencia elemek pontos meghatározását jelentette. Az adott szakképesítés nemcsak elméleti ismereteket tartalmaz, annak gyakorlásához szükséges az egyén attitűdjeire alapozott gyakorlati, személyes készségeinek megléte. E tudáselemek mérése már jóval összetettebb mérőeszközök kifejlesztését igényelte a fejlesztőktől. E mérőeszközök egy részét egyrészt önálló alkotómunkát igénylő problémamegoldással (papír alapú esszé), illetve egyéni, vagy kiscsoportos tevékenységet igénylő gyakorlati munkavégzéssel (papíron dokumentált, komplex gyakorlati feladat) lehetett elkészíteni. Ilyen gyakorlati mérés kialakításának legfontosabb szabálya a teljesítés paramétereinek pontos meghatározása, a részteljesítések figyelembe vétele, illetve a teljes folyamat modellezése.

7 A feladatbank felépítése
Képzési program PLA 1. Modul 1. Részcélkitűzés PLA Feladatsor PLAR Feladatsor 2. Részcélkitűzés A HEFOP előzetes tudásfelmérő rendszerének elkészítése során a legtöbb feladatot a képzési programok feladatbankjának elkészítése jelentette. A taxonómiai elemzések után rendelkezésre álló mérő eszközöket jól definiált logikai szerkezetbe kellett illeszteni, hogy bárki arra jogosult, bármikor könnyen hozzájuthasson az adott modul feladatbankjához. A legkézenfekvőbb megoldás a kompetencia alapú képzés (CBE) elvének megfelelően kialakított tananyag struktúra követése. Ennek előnye, hogy az egyes fejlesztők, illetve fejlesztői teamek a saját részcélkitűzéseikhez könnyen be tudták azonosítani az elkészítendő mérőeszköz igényeket. Hátránya, hogy az egyes modulok között, eltérő fejlesztő esetén hasonló taxonómiák mérése is létrejött. (Például azonos szakkifejezések, azonos előismeretek a program több moduljában). A párhuzamosságok felszámolása az adott képzés feladatbankjának lektorálásával megoldható. A részcélkitűzések tartalmazzák a tananyag legkisebb, önállóan elsajátítandó egységét, mivel egy, esetenként néhány konkrét részkompetencia, vagy adott kompetencia elsajátításáért felelnek. A mérési és elismerési rendszer is ezt követi, így a PLAR esetében lehetőség van a modulon belüli, részcélkitűzés alapú felmentésre is. PLA Feladatsor PLAR Feladatsor 2. Modul 1. Részcélkitűzés PLA Feladatsor PLAR Feladatsor

8 A mérőrendszer kialakítása
Az ismeret jellegű tudás elemek mérését elsősorban a Movelex® rendszer valósítja meg A képesség jellegű ismeret elemek mérésének nagyobb része hagyományos módon történik (papír alapú esszék, komplex gyakorlati feladatok kialakítása) A kiértékelést és az adminisztrációt a Movelex ® rendszer támogatja A Movelex rendszert a Nemzeti Felnőttképzési Intézet egy korábbi pályázat eredményeképpen bocsátotta a regionális képző központok hálózatának rendelkezésére. Maga a rendszer a Violasoft KFT. terméke, 100%-ban magyar szellemi termék. Az általunk használt rendszer eltér a kereskedelemben egyébként beszerezhető verziótól, elsősorban a feladatokat tároló adatbázis belső felépítése miatt. Ezzel a módszerrel biztosítható, hogy a mérési feladatokat tartalmazó adatok esetleges elektronikus kiadása ne veszélyeztesse a rendszert. A Movelex rendszer segítségével a fejlesztők által leírt mérőeszközöket erre speciálisan felkészített operátorok rögzítették a Movelex rendszerben. A Movelex feladata, hogy az elektronikus feladatokat a hallgatók felé kiközvetítse, a hallgatók megoldásait tárolja. A hallgatók elektronikus feladatainak kiértékelő adatbázisa kiegészíthető a papír alapú esszék, illetve komplex gyakorlati feladatok javításából adódó eredményekkel. A Movelex rendszer segítségével a mérést vezető teljes körű kiértékelést kap. A kiértékelés kimenete egyrészt a hallgatói bizonyítvány, mely tartalmazza minden egyes feladat eredményét, a mérés összesített eredményét, osztályzatát. A mérést végző ezen felül elemezheti a hallgató dolgozatát, statisztikai elemzést végezhet a csoport teljesítményéről, értékelheti az egyes feladat típusokkal szembeni eredményességet, képet kapva a hallgatók által hozott ismeretek hiányosságairól.

9 Feladattípusok a Movelexben
Mondat kiegészítés Igaz – hamis választás Több helyes választás Kakukktojás kiválasztása Párosítás Hozzárendelés mozgatással Sorba rendezés Kapcsolati háló Sorrendi háló Az elektronikusan megvalósított mérési rendszerek természetesen nem rendelkeznek szakmai intelligenciákkal, legalábbis a kor jelenlegi technikai színvonalán még nem. A Movelex számára a feladat itemjeihez rendelhetünk változókat. Ez két típusban, háromféle változót jelent: Az első a mondat kiegészítéses típus, amikor szavakat, illetve akár mondatokat kell begépelni a megadott szakkifejezés, törvény stb. megfelelő helyére. Ekkor a Movelex karakterenként, az értékelési jellemzők alapján beállított szabály szerint összehasonlítja a begépelt megoldást a letárolt értékkel. A másik típus a feleletválasztásos mérőeszköz. Az item változók közül az egyik, hogy az item jelölt, vagy jelöletlen, a másik pedig az item kapcsolata más itemekkel. Az értékelés ezen két változótól függ. E változókat a Movelex változatos technikákkal tudja produkálni. Például item kapcsolat az is, ha egy vonallal összekötünk két elemet (logikai összefüggés), de az is, ha az egérrel megragadjuk, és ráhúzzuk egyik itemet a másikra. Vegyük észre, hogy a kétféle háló is item kapcsolatokat definiál. Az értékelés a hallgató által kialakított, és az előre letárolt item kapcsolatok összehasonlításával történik.

10 A taxonómiai elemzés formátuma

11 A taxonómiai elemzés formátuma

12 A feladatszerkesztő

13 A feladatszerkesztő

14 A feladatszerkesztő

15 A feladatszerkesztő

16 A Movelex rendszer hardveres felépítése
Az előzetes tudásfelmérő rendszert nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is meg kellett valósítani a projekt során. Valójában egy egyszerű, TCP-IP alapú számítógépes hálózat kialakításából áll. A BRKK-ban 18 kliens gép áll rendelkezésre, de ez 20 kliensre bővíthető. A mérés megkezdése előtt rövid ismertetőt kell tartani a rendszer alapvető használatáról. Amennyiben szükséges, pótolni kell az egér és a billentyűzet alapvető kezelését. A feladatbank és a tanár modulok a PLA szerveren helyezkednek el. Ide kerülnek a dolgozatok adatbázisai, és az elért eredmények is. Mivel a mérés vezérléséért a PLA szerver felel, ezért lényeges a szünetmentes tápegység alkalmazása. A mérést a tanár indítja el, amikor már minden hallgató bejelentkezett. Amennyiben a feladatok megoldására szánt idő lejár a PLA szerver önállóan is leállíthatja a mérést. Lehetőség van a mérés azonnali berekesztésére is, ha olyan problémát észlel a mérést vezető, ami lehetetlenné teszi az objektivitás további fenntarthatóságát. A kiértékelő által generált bizonyítványokat itt nyomtathatja ki a mérést végző. A hallgatói gépeken is telepítve lett a tanár program, és a kiértékelő is. Amennyiben a Movelex rendszert gyakorlásra használják, a hallgatók a rendszertől teljesen függetlenül mérhetik tudásukat. A hallgatói gépeken keresztül a hallgatók saját jelszavuk segítségével (pl. két Kovács János) léphetnek be a teszt megoldásába.

17 A Movelex szoftveres moduljai
Tanári modulok Feladatgenerátor (NFI szerkesztő) Dolgozat lebonyolító (NFI tanár) Kiértékelő (NFI kiértékelő) Tanulói modulok Gyakorló modul (NFI tanuló) Hálózati kliens (Mxnetdiák) A Movelex rendszer két fő részből áll. Az instruktor (tanár) által közvetlenül használandó programokból, illetve a hallgatók által a tesztek kitöltését, a megoldások kivitelezését megvalósító szoftverekre. A feladatgenerátor segítségével készíthető el az adott típusú teszt feladat. A teszt feladat típusát mindig a mérendő taxonómia határozza meg. A program számos eszközzel segíti a fejlesztő, illetve a rögzítő munkáját. A feladatokhoz képeket, hangokat rendelhetünk, akár animációkat is készíthetünk. A szerkesztő másik lényeges funkciója az adott mérés feladatlapjának létrehozása a feladatbankból. A tanár modul feladata a dolgozatok összeállítása, és a mérés lebonyolítása. A dolgozat az adott mérésen résztvevő hallgatók, és a dolgozat feladatlapjának logikai összerendelése. A tanár programban adjuk meg, hogy a zonosítja a mérésre jelentkezőket, gyűjti a hallgatók pillanatnyi eredményeit, vezérli a mérés folyamatát, méri az időt. Miután a hallgatók elvégezték a mérést a tanár program által kimentett eredményeket a kiértékelő modul dolgozza fel. Ebben a modulban kell létrehozni a mérésen résztvevők adatait tartalmazó adatbázist, mely a tanár program indításának alapja. A kiértékelőben vihetők fel a papír alapú esszék, és a gyakorlati feladatok pontértékei. A kiértékelő készíti el a bizonyítványt. A tanulók a kliens program segítségével kapcsolódnak a tanár modulhoz. A kliens jeleníti meg az egyes feladatokat a hallgatók gépein, segíti őket a feladatok megoldásában. (Nem szakmailag, hanem a feladatok technikailag.)

18 A kiértékelő modul

19 Felmérés, kiértékelés

20 A kétfázisú előzetes tudásmérés folyamata
START Alkalmassági vizsgálat, bemeneti kompetenciák mérése Önéletrajz Bizonyítványok Nyelvtudás Képezhetőségi vizsgálat PLA mérés összeállítása Az előzetes tudásszint mérése és elismerése külön eljárás és folyamat. Semmiképpen sem szabad összekeverni a képezhetőségi vizsgálattal, vagy bármilyen felvételi eljárással. A folyamatábrán jól látszanak a két rendszert egymástól megkülönböztető jellemzők. A képezhetőségi vizsgálat eredményét követően, vagyis a képzésre felvett hallgatókat bevonva kerül sor az előzetes tudás felmérésére. E folyamatábra természetesen módosul akkor, ha a hallgató, vagy a képzést megrendelő szervezet egyedileg kéri ez előzetes tudásfelmérő rendszer alkalmazását, mely egyedi szolgáltatásként is igénybe vehető. A mérés összeállítása az adott képzésre, egyedileg történik. Ezáltal a célcsoporttól függően lehetőség nyílik a mérőeszközök változtatására. A mérés lebonyolítása több napot is igénybe vehet, aszerint, hogy milyen mértékben tartalmaz a feladatbank papír alapú esszéket és komplex gyakorlati feladatokat, melyeket egyrészt lebonyolítani, másrészt kijavítani szükséges. A PLA esetében az értékelés modulszinten történik. A PLAR értékelés elvégzésére csak azon hallgatók jelentkezhetnek, akik a PLA mérést sikeresen teljesítették. A szint alatt teljesítők számára lehetőséget ad a rendszer felzárkóztató modul beiktatására, mely lehet kontakt órás, illetve konzultációval támogatva, otthoni felkészüléssel. PLA mérés Szint alatt Értékelés modul szinten Kompenzáció meghatározása Szint felett

21 A kétfázisú előzetes tudásmérés folyamata
PLAR mérés összeállítása PLAR feladatok megoldása, mérés Értékelés részcél kitűzésen- ként Szint felett Elismerés A PLA mérést sikeresen teljesítő hallgatók számára egyes modulokból lehetőség nyílik a modul elismerésére is. Az elismerés mértéke a modul egyes részcélkitűzéseihez tartozó mérőeszközök teljesítésének függvénye. Nagyon fontos, hogy a PLAR szerinti elismerés nem jelenti a modulzáró, illetve a modulhoz tartozó vizsgafeladat teljesítése alóli felmentést. Vizsgafeladat menteség csak portfolió alapon adható, amennyiben ezt a szakképzési követelmény rendszert szabályzó rendelet lehetővé teszi. Szint alatt Modulszintű szummatív értékelés

22 A hallgatói portfolió összeállítása
A hallgató bizonyítványai Beszámítható OKJ követelménymodulok Nyelvi kompetenciák CV alapú önéletrajz Publikációk, egyéb ismeretek PLA tesztek eredménye PLAR felmentések A hallgató munkaerő-piaci értékének meghatározó eleme az általa elsajátított, élő kompetenciák jellege, a megszerzett képesítések profilja. A képzésbe történő bekapcsolódás során a hallgató összeállítja saját portfolióját, amely segítségével egyrészt meghatározható az egyéni tanulási és vizsgaút, másrészt jól definiált csomagként megkönnyíti a megszerzett tudás értékesítését, azaz az elhelyezkedést. A portfolió mint komplex csomag jól felhasználható mind a továbbtanulás, mind pedig az állásinterjúk során. Ilyen portfoliókat nem csak a hallgatók, hanem akár képzést, továbbképzést megrendelő szervezetek is kérhetnek. Ugyanakkor munkáltatók számára is alkalmazható rendszer a célzott munkaerő felvételhez.

23 Jövőbeli tendenciák, fenntarthatóság
Az előzetes tudásfelmérés rendszerének hálózati kifejlesztése, informatikai háttér Szabványosítás, illeszkedés az Európai Unió ECVET (European Credit System for Vocational, Education and Training) rendszeréhez Közös, fejleszthető feladatbankok létrehozása, alkalmazása, a szakképzés fejlesztésével A gyakorlati megvalósítás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, ha szükséges törvényi szabályzás igénybevételével Az új szakképzési rendszer számos modulja átjárhatóságot biztosít az egyes szakképesítések között. Az előzetes tudásfelmérő rendszer alkalmazása ezért mindenütt kötelező, ahol felnőttek szakképzésével foglalkoznak. Az egyéni tanulási utak kialakítása, a részleges felmentés lehetősége mind az egyén, mind a képző, illetve finanszírozó számára biztosítja, hogy csak a ténylegesen megtanulandó ismeretek és készségek kerüljenek átadásra. A távoktatás, e-learning alkalmazása során, az önálló tanulás esetén nem mindig áll rendelkezésre bizonyítvány, vizsgaremek, vagy más kézzelfogható bizonylat a kompetencia igazolására. A PLA-PLAR rendszer lehetővé teszi a képzéshez, szakmához kapcsolódó, egyedileg megszerzett kompetenciák tőkésítését. Az egymástól eltérő jellegű és működésű tanulási környezetek eltérő elismertséget biztosítanak. Jelenleg többféle kreditálási folyamat is létezik, illetve szerveződik a kölcsönös elismertség biztosítására. Ezen rendszerek leggyakoribb buktatója az, hogy gyakran egymást nem ismerő képzőknek kell egyedi megegyezéssel elismertséget biztosítani. Az Európai Unió arra törekszik, hogy olyan standard rendszert hozzon létre, amely függetlenül attól, hogy az egyes képző szervezetek ismerik-e egymást, vagy sem, szabványos elismertséget biztosít. Az előzetes tudásfelmérő rendszer gyakorlati bevezetése, folyamatos alakítása lehetővé teszi a jelenleg már folyó nemzetközi ECVET fejlesztéshez való csatlakozást.

24 Békéscsabai Regionális Képző Központ
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Békéscsabai Regionális Képző Központ Cím: 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 1. Telefon: 66/ Fax: 66/ Honlap: