Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Vasútfejlesztési tervek a két világháború között Magyarországon
Pécs november 7. Prof. Dr. Majdán János

2 A háború, a rendszerváltások és a békediktátum következményei a vasúthálózatra
Változások, fejlesztések 1941-ig Hálózati bővítések között

3 Magyarország vasúti hálózata 1914-ben

4 A. Harcok és a megszállás vasúti következményei (1918 – 1921)
A vasúti gördülőállomány drasztikus csökkenése Megcsonkított hálózat Az utódállamokból menekülő vasutas családok beáramlása

5 Ebből MÁV állományában 38 300
A. Magyarországon lévő összes vasúti kocsiállomány alakulása között (Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése) 1918 november leltárban Ebből üzemképes Ebből MÁV állományában 1919. augusztus 28. Idegen és MÁV állományában 73 266 Ebből MÁV állományában 1919. december. Idegen és MÁV állományában 35 401 Ebből MÁV állományában 26 905

6 1918. november. 8680 1919 április. 4725 1919. augusztus 28. 4725
A. MÁV tulajdonban lévő személykocsik állománya között (Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése) 1918. november. 8680 1919 április. 4725 1919. augusztus 1919 október. 2031 Ebből üzemképes 615 1921.április. 2488 Ebből üzemképes 2067

7 Ebből üzemképes 1012 1918. november. leltárban 4887
A. MÁV tulajdonában lévő mozdonyok között (Kelety Dénes nyomán a szerző szerkesztése) 1918. november. leltárban 4887 Ebből üzemképes 1919. augusztus Ebből üzemképes 1919 október Ebből üzemképes 1921.április Ebből üzemképes

8 A. A vasúthálózat helyzete 1920 után
Magyarország vasúti hálózata 1914-ben: kilométer. A trianoni békediktátum után: 7 255 kilométer. A vasutakat 51 ponton metszette a határ, ebből 32 vámállomásként működött.

9 A. Békediktátum előírása 1920
Kétvágányú hálózat 815 kilométerből - felszedések Budapest-Keleti – Győr Budapest-Kelenföld – Pusztaszabolcs Budapest-Nyugati – Szob Budapest –Keleti – Miskolc – Sátoraljaújhely Hatvan - Salgótarján Budapest-Nyugati – Cegléd – Szolnok - Békéscsaba – Lökösháza Rákos – Újszász – Szajol Budapest-Ferencváros – Soroksár – Kiskunlacháza – Kelebia Szeged – Szőreg Nagykanizsa - Murakeresztúr

10 A. Békediktátum előírása 1920
Kétvágányú hálózat 815 kilométerből - felszedések Budapest-Keleti – Győr Budapest-Kelenföld – Pusztaszabolcs Budapest-Nyugati – Szob Budapest –Keleti – Miskolc – Sátoraljaújhely Hatvan - Salgótarján Budapest-Nyugati – Cegléd – Szolnok - Békéscsaba – Lökösháza Rákos – Újszász – Szajol Budapest-Ferencváros – Soroksár – Kiskunlacháza – Kelebia Szeged – Szőreg Nagykanizsa - Murakeresztúr

11 B. Vasútépítések (normál nyomtáv)
Tát és a Duna-part Baja és a Duna-part Kocsord – Fehérgyarmat Felsőgalla – Tatabánya Budapest kispesti összekötő Csepeli szabad kikötő Hidas-Bonyhád – Bonyhád Dunaföldvár – Solt Szeged – Röszke elágazás 35 kilométer

12 B. Egyéb MÁV építési munkák
Állomások, határállomások át- és kiépítése Elsőrangúsítás: Vámosgyörk – Gyöngyös Bánréve – Ózd Kecskemét – Fülöpszállás Tapolca – Keszthely Budapest – Lajosmizse Szeged - Békéscsaba

13 B. Egyéb MÁV építési munkák
Hidak Duna – Újpesti összekötő Tisza – Szolnok, Kiskőrös Kőrös – Szarvas, Kunszentmárton Maros – Makó Hernád – Zsolca Zala – Zalaegerszeg Közúti is: Baja, Algyő

14 B. Keskenynyomtávú építkezések 1941-ig
Lillafüred – 36 km Alföldi Első Gazdasági Vasút (Orosháza környéki része) – 18 km Szegedi Gazdasági Vasút – 67 km Gyöngyös – Bene (Mátravasút) – 6 km Debreceni Városi Erdei Vasút hosszabbítása – 14 km Kecskeméti Gazdasági Vasút – 59 km

15 B. Hegyközi (Sátoraljaújhely) – 26 km Bodrogközi Gazdasági Vasút – 60 km

16 B. Új helyzet – új második vágány 1942-ig
1925 – 1926 Győr – Hegyeshalom 1937 – 1942 Budapest – Székesfehérvár 1939 – 1941 Szajol – Debrecen 1940 Sárbogárd – Rétszilas 815 kilométer helyett 1184 kilométer

17 B. Új helyzet – új feladatok Helyiérdekű vasutak államosítása

18 B. Magán és helyiérdekű vasutak bérbevétele és államosítása
Pécs – Barcsi Vasút – 68 km – július 1. - MÁV bérlet Helyiérdekű vasutak – 4052 km – között államosítás Duna – Száva – Adria Vasúttársaság (1920-ig Déli Vasút) – 560 km – július 1. – államosítás Ipari és kikötői vágányok – 20 km – – államosítás Budapest környéki hév hálózat – 40 km – augusztus 1. – BHÉV része Miskolc – Diósgyőr villamos közüzemi hév – 7km

19 B. Új helyzet – új feladatok Országos jelentőségű hálózati fejlesztési tervek

20 B. Javaslat szintjén tárgyalt vasútépítések a Dél Dunántúlon
Pécs – Komló Godisa – Kaposvár Bátaszék – Mohács - Villány Rétszilas – Paks – Szekszárd Kszőhidegkút-Gyönk – Szekszárd Fonyód – Dombóvár Somogyszob – Nagykanizsa – Lenti – Zalalövő – Szentgotthárd

21 C. Vasútfejlesztések Erdélyben 1940 -1944 között
Szászlekence – Kolozsnagyida (1940) keskenynyomtáv – 16 km

22 C. Szeretfalva - Déda (1942. december 5)
48 km nyílt vonali pálya és 25 km állomási vágány Déda, Szeretfalva és további 4 állomás, 3 megállóhely, 30 híd, 4 viadukt, 21 alul- és felüljáró, 160 épület (vasúti őrház, víztornyok, stb.)

23 Fejlesztések a két világháború között = a jövő