Konstruktív pedagógia, bűnmegelőzés

Az előadások a következő témára: "Konstruktív pedagógia, bűnmegelőzés"— Előadás másolata:

1 Konstruktív pedagógia, bűnmegelőzés

2 Emberi viselkedés Nevelés Oktatás Szociális (társas) kompetencia
az egyéni érdekek érvényesítése a másik ember, csoport létérdekeivel kölcsönhatásban Személyes (perszonális) kompetencia testi-lelki egészség, a személyiség védelme, fejlődése Oktatás Kognitív kompetencia információfeldolgozás, kódolás, közlés, tárolása Speciális kompetenciák sajátos tevékenységek eredményes, hatékony ellátása (foglalkozás)

3 Mit tudunk megcsinálni
Mit tudunk megcsinálni? Készségek, ismeretek Mit vagyunk hajlandóak megcsinálni? Motívumok, attitűdök

4 A NAT kiemelt fejlesztési feladatai
testi és lelki egészség énkép, önismeret felkészülés a felnőtt lét szerepeire Személyiségfejlesztés

5 Együttműködésen alapuló tanulásszervezés
Párhuzamos interakciók A tanulás során a tanulók között egyidejű interakciók zajlanak, ezáltal az egy diákra jutó aktív részvétel ideje sokszorosa a hagyományos módszereket alkalmazó tanóráénak. Egyéni felelősség A csoport feladatának megoldásához az egyénnek hozzá kell járulnia a saját részfeladatának megoldásával. Az egyén felelősséggel tartozik a csoportnak. A csoport tagjai tudják, ki milyen mértékben járult hozzá a csoportsikerhez. Minden csoporttag a feladat pontosan meghatározható részéért vonható felelősségre. Építő egymásrautaltság Az egyének vagy az egyes csoportok fejlődése pozitívan összefügg egymással, ha az egyik diák fejlődéséhez szükséges a másik diák fejlődése, ha az egyik csoport sikere egy másik csoport sikerét is jelenti. Egyenlő arányú részvétel A diákok a feladatokban egyenlően ( a képességeik szerint ) vesznek részt, melyet a szerepek elosztásával és a munkamegosztással érhető el.

6 Kompetenciafejlesztés Motiváló módszerek alkalmazása
Alapelvek Differenciálás Egyéni különbségek figyelembevétel Tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése Kompetenciafejlesztés Divergens gondolkodás problémamegoldó képesség, kreativitás kommunikációs készségek önismeret, önkifejezés, társismeret Motiváló módszerek alkalmazása Kooperatív módszerek, projekt módszer Drámapedagógia, médiapedagógia Csoportmunka

7 A csoport jellemzői A tagok interakcióban állnak egymással
Normarendszer alakul ki, mely szabályozza és irányítja a tagok interakcióit A tagokban célok és érdekek kölcsönös összefüggésének tudata él A tagok céljai egymást kölcsönösen feltételezik

8 Csoportmunka Csoportalakítás A csoportok mérete Ülésrend
Csoportszabályok Csoportfejlődés

9 Csoportalakítás Véletlenszerűen létrehozott
A véletlenszerű csoportalkotás mellett szóló érv, hogy semmilyen részrehajlás vagy sértődés nem történhet, a tagok sok különböző helyzetben fejleszthetik és tanulhatják meg hasznosítani kooperatív képességeiket. Hátránya, hogy előfordulhat, hogy a véletlen nem szerencsésen alakítja a csoportokat, és egy összetett feladat elvégzésekor az egyik csoportba sok jó képességű tag kerül, a másikba gyengébb képességűek, akiknek ez kudarcélményt eredményez. Rokonszenvi választáson alapuló A legtöbb esetben a résztvevők a rokonszenvi választást kezdeményezik, de a csapatépítés során ezt el kell kerülni, mert a korábban meglévő kapcsolatok erősödése mellett nem szolgálja új kapcsolatok kialakítását. A legrosszabb esetben kiközösítéshez és a csoport széteséséhez is vezethet. Irányított csoportalakítással létrehozott Az irányított csoportalkotás ellen sok módszertani érv szól, de mi mégis javasoljuk az alkalmazását, mert a sok készséget és bonyolult problémamegoldást igénylő feladatoknál fontos, hogy minden csapat tagjai rendelkezzenek a feladat megoldásához szükséges kompetenciákkal. Természetesen előzőleg a vezetőnek alaposan meg kell ismernie a csoportot, és figyelnie kell, hogy semmilyen hátrányos megkülönböztetést ne érezhessenek a résztvevők.

10 A résztvevők szempontjából
Homogén Homogén csoportszervezésről akkor beszélünk, ha a csoporttagok közel azonos szinten állnak. Heterogén Heterogén csoportszervezésről akkor beszélünk, ha a csoporttagok erőteljesebb eltérést mutatnak.

11 Csoportnagyság Két fős Összetartó, konfliktuskerülő
* Két fős Összetartó, konfliktuskerülő Három fős Helyettesíthetőség, konfliktuskezelés Kiscsoport Kreatív, egyenlő részvétel biztosítása, felelősség elkenése Nagycsoport Mennyiségi munka-megosztás, az összetartást kis csoportok adják, személytelenség

12 Munkaszervezés Szabályok Elhelyezés Az anyagok és eszközök szétosztása
A kooperatív munka sikeres irányításának fontos eleme, hogy világosan közöljük a résztvevőkkel, hogy mit várunk tőlük, előre ismertessük a sikeres működéshez szükséges viselkedést. Fogalmazzuk meg a csoportok működésének szabályait és az egyes tagok egyéni kötelezettségeit. A szabályok legyenek pozitívak, betarthatóak és ne legyen túl sok szabály. Elhelyezés Egy csoporton belül a tagok egyforma könnyedséggel kapcsolatba tudjanak kerülni valamennyi csoporttársukkal. A csoportok olyan közel legyenek egymáshoz, hogy ne zavarják egymást. A csoportvezető könnyen tudjon kommunikálni minden csoporttal. Az anyagok és eszközök szétosztása Alakítsunk ki hatékony technikát arra, hogyan osszuk szét az eszközöket, feladatokat. Amikor csak lehet, egyidejű irányítást kell alkalmazni az anyagok szétosztásában. Csoportszerepek A csoportmunka során a csoport minden tagjának részt kell vennie a feladatmegoldásban. A csoportszerepek kiosztásával a csoport elkerülheti, hogy csak néhányan dolgozzanak, a többiek kimaradjanak a munkából és csak élvezzék az eredményt. Értékelés A munkafolyamat befejezése után elengedhetetlen az értékelés, amely az egyéni és csoportos önértékelést és a tanári értékelést is magában foglalja. Az értékelés során tudatosul a munkafolyamat, rögzülnek az új ismeretek, és korrigáljuk a helytelen módszereket, hibás megoldásokat.

13 Milyen egy tanterem? kommunikáció kooperáció csoportmunka
helyváltoztatás

14 Differenciálási lehetőségek
homogén csoportok esetén a csoportok képességei szerint heterogén csoportok esetén szerepek szerint segédeszközök használatának lehetősége vezetői segítség a feladatok mennyiségi diffrenciálása a feladatok minősége szerinti differenciálás

15 Csoportfeladatok megosztása
Képesség a feladatok ellátására kicsi nagy Alacsony teljesítmény Kudarc Hajlandóság Kockázatos Siker nagy

16 CSOPORTSZEREPEK CSOPORTSZEREPEK FELOLVASÓ
CSOPORTSZEREPEK FELOLVASÓ Közös források használatakor, mindenkit érintő feladatoknál, törekedve az érthetőségre. CSOPORTVEZETŐ A csoportnak ki kell választani azt a személyt, aki koordinálja a munkát, és döntéshelyzetben vállalja a felelősséget a kompromisszumos megoldás megszületéséért. A csoport aláveti magát az általa képviselt közös döntésnek. MEGÉRTÉS-MESTER Meggyőződik arról, hogy mindenki tisztában van-e a feladattal, a megértést is ellenőrzi. IDŐFIGYELŐ Gondoskodik arról, hogy a csoport a megadott időn belül oldja meg a feladatot. Rendszeresen figyelmeztet az idő múlására. ESZKÖZFELELŐS Kiosztja, begyűjti az eszközöket, gondoskodik arról, hogy azokat társai rendbe rakják. JEGYZŐ Leírja a csoport döntéseit és megoldásait. FELADATMESTER Feladata, hogy a csoportot rászorítsa a feladatra, ellenőrizni, hogy mindenki dolgozik-e. Ügyelnie kell arra, hogy a közös munka során a csoport ne térjen el a feladattól. EGYETÉRTÉS-MESTER Az egyetértést igénylő feladatok, válaszok, megoldások esetén egyetértéshez segíti, irányítja a csoportot. CSENDKAPITÁNY Gondoskodik arról, hogy a csoport ne beszéljen annyira hangosan, hogy az áthallatsszon a többi csoporthoz. LELKESÍTŐ Olyan pozitív személyiség, aki a csoport állandó motivációjáért felelős, ha a lelkesedés alábbhagy, akkor megpróbálja biztatni, dicsérni a többieket.

17 A munkamegosztás problémái
Szerep-kétértelműség - nem világos Szerepkonfliktus - több szerep Szerepvesztés - más veszi át Zavart szerep - beavatkozás Csoportszerepek dinamikusan változnak

18 A csoport számára hasznos személyiségek
MEGVALÓSÍTÓ KOORDINÁLÓ FORMÁLÓ ÖTLETADÓ FORRÁSFELTÁRÓ ÉRTÉKELŐ CSAPATJÁTÉKOS BEFEJEZŐ

19 Csoportfejlődés Elválás

20 Vezetői alapbeállítódások
Csoportvezetés Vezetői stílus Demokratikus: a vezető jelenlététől függetlenül egyenletes teljesítmény Autokratikus: a vezető jelenlétében magas a teljesítmény, távollétében szétesik a csoport Szabadjára engedő: integrálatlan csoport, alacsony teljesítmény. Vezetői alapbeállítódások Feladatorientált: a hatalom eszköz a cél elérésére. Önmegvalósításra törekvés, sikerorientáció, az adott helyzet kontrolljának szükséglete vezérli. Hatalomorientált: a hatalom maga a cél. Kudarckerülés, kompetitív (versengő) beállítódás, alacsony frusztrációtűrés, agresszív konfliktuskezelés jellemzi. Kapcsolatorientált: az érzelmi szükségletek kielégítése a cél. A bizonytalanság túlkompenzálása jellemzi.

21 Csapatmunka