Az elméletek és a gyakorlat viszonya a szociális munkában Összeállította: Ágoston Magdolna Forrás: Malcolm Payne: Modern Social Work Macmillan Press Ltd,

Az előadások a következő témára: "Az elméletek és a gyakorlat viszonya a szociális munkában Összeállította: Ágoston Magdolna Forrás: Malcolm Payne: Modern Social Work Macmillan Press Ltd,"— Előadás másolata:

1 Az elméletek és a gyakorlat viszonya a szociális munkában Összeállította: Ágoston Magdolna Forrás: Malcolm Payne: Modern Social Work Macmillan Press Ltd, 1991

2 Gyakorló szakemberek kritikája a szociális munka elméletalkotásáról A sok fajta, egymással versengő elmélet legtöbbször csak egyetlen szempont alapján közelít a klienshez, és ezek a megközelítések nagyon távol esnek egymástól ahhoz, hogy együttesen lehetne alkalmazni őket a konkrét és összetett gyakorlatban Az elméletek túlságosan általánosítóak ahhoz, hogy leírhatnák a gyakorlathoz szükséges specifikumokat

3 Az elméletek kihangsúlyozzák az önkéntesség, a terápiás vagy reform aspektusokat a munkában, és helytelenítik a szociális kontrollt, a jogi és eljárási kötelezettséget Sok elmélet túlságosan autoriter: ellenőrzi a szociális munkásokat, ezzel korlátozza szakmai szabadságukat Az elméletek gyakran kerülnek szembe a jogszabályokkal, és az azokban megkövetelt eljárásokkal, különösen a hatósági munkában

4 Az elméletalkotás sikertelensége aláásta a szociális munka és a szociális szakmák presztizsét az EU-ban- Stevenson, 1998; Parton-2000, (no meg a társadalmak számára kevésbé „kényelmetlen” szakmák munkaerőpiacon kívülre kerülése!!!Á.M.) A szociális munka sohasem tud megfelelni az elméletalkotás követelményeinek: „elmélet- gyenge” mondják a tudósok és a képzésfinanszírozók, túl „elméleties” mondják a szolgáltatást végzők és a finanszírozók (Á.M.)

5 Érvek az elméletalkotás mellett Az elméletek képesek új szükségletek megjelenése esetén támpontot adni arra, mit, miért és hogyan tegyünk Az elméleteket nem kell és nem is szabad mereven értelmezni a gyakorlatban; mindig a konkrét helyzetekre kell aktualizálni A kliensek biztonsága megköveteli a szociális munkások ellenőrzését

6 Az elméletek viszonylagos állandóságot, biztonságot jelentenek az állandóan változó körülmények között A gyakorlatban folyton elméleteket alkotunk, még hanem is „tudunk” róla (Howe, 1987), hasznos lenne a klienseknek, ha ez tudományos eredményekre épülne A szociális helyzet mindig hét tényezővel írható le, melyek minden elméletben jelen vannak, vagyis a távolság az elméletek között nem annyira jelentős, hogy ne lehetne őket használni a gyakorlatban

7 A szociális helyzetet meghatározó főbb tényezők ( Payne, 23-24. old.) Személyre szabottság- a szociális munka személyként és nem valamely kategória egy elemeként foglalkozik emberekkel A tudás használata - a kliensek és a történések nem érthetőek pszichológiai tények és érvek nélkül Kapcsolat- a szociális munka kapcsolatok segítségével valósul meg Szervezeti beágyazottság - a szociális munka használja a szervezeti lehetőségeket azért, hogy véghez vigye beavatkozásait

8 Szükségletek - a szociális munka szükségleteket azonosít Szociális intézmények fenntartása - a szociális munka számára fontos intézményeinek megléte Védelem - a szociális munka védi a klienseket