JOGI ALAPISMERETEK A JOGSZABÁLY FOGALMA.

Az előadások a következő témára: "JOGI ALAPISMERETEK A JOGSZABÁLY FOGALMA."— Előadás másolata:

1 JOGI ALAPISMERETEK A JOGSZABÁLY FOGALMA

2 TÁRSADALMI EGYÜTTÉLÉS
Feltétele és nélkülözhetetlen kerete a szabályozottság, Magatartási szabályok megjelenése, kezdeti szabályok: tabuk

3 NORMARENSZEREK Szokásjogi normák Erkölcsi normák Vallási normák
Politikai normák Technikai normák Egyes foglalkozások szakmai szabályai

4 A normarendszerek egymásra hatása
A normarendszerek , illetőleg a különböző normák egymás hatását erősíthetik - a foglalkozás íratlan szabályai és a jog - erkölcs és jog (az adott magatartást mindegyik elfogadja vagy tiltja)

5 A TÁRSADALMI NORMÁK JELLEMZŐI
Általánosan követendők (mindenkire nézve) Feltételezi az adott magatartás ismételtségét Általánosít Megsértésük szankcióval jár

6 A társadalmi normák megoszlása hatásuk szerint
Vertikális = alá-fölé rendeltségi viszonyban (Pl. ügyrend, utasítás, szervezeti,-működési szabályzat stb.) Horizontális = jogszabály (alá-fölé rendeltségtől független)

7 A JOG FOGALMA Magatartásszabály
A jogszabályban testet öltő magatartásszabályok elvontak, azokat az állami szervek alkotják vagy a szabályhoz állami kényszert kapcsolnak Betartásuk általánosan kötelező A szabályok érvényesülését az állam végső soron kényszerrel biztosítja

8 A JOG A társadalom bizonyos fejlettségi fokán jött létre
A társadalom irányításának legfontosabb eszköze Az állam hatalmi privillégiuma Átfogja a társadalom működésének alapvető és lényeges oldalait

9 AZ ÁLLAM HATALMI PRIVILLÉGIUMA AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE
Országgyűlés Köztársasági elnök Kormány (Miniszterelnök, Miniszterek) Alkotmánybíróság Legfelsőbb Bíróság elnöke (bírói szervezet) Legfőbb ügyész (ügyészi szervezet) Állami számvevőszék Országgyűlési Biztos Helyi önkormányzatok

10 ORSZÁGGYŰLÉS legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv, az államszervezet csúcsa kizárólagos törvényhozó hatalom az állampolgárok képviselőiből áll (akiket a szavazati joggal rendelkező állampolgárok négyéves időtartamra választanak meg) működésük a szabad mandátum elvén alapul ( nem hívhatók vissza és tevékenységükben nem utasíthatók)

11 Az Országgyűlés Operatív hatáskörrel nem rendelkezik, irányítási eszköze - a törvényhozás és - a végrehajtó hatalom ellenőrzése

12 Az Országgyűlés hatásköre
Törvényhozás: Alkotmány, kétharmados és feles törvények (államháztartási mérleg, költségvetés, kormányprogram elfogadása, nemzetközi szerződések megkötése, hadi állapot kinyilvánítása, békekötés) Választás (Ke., Me., Ab., Ogy. Bizt., ÁSZ.elnöke, LB. elnöke, LÜ.

13 Helyi államhatalom irányába
A képviselő testület feloszlatása Feltétele: -az Alkotmánnyal ellentétes működés, - a Kormány javaslata, - az Ab. Előzetes véleménye

14 DÖNTÉSI HATÁSKÖRE Megyék területe, neve, székhelye
Megyejogú várossá nyilvánítás Fővárosi kerületek kialakítása Közkegyelem

15 Köztársasági elnök Államfő A nemzet egységének kifejezője
Az államszervezet működésének őre A fegyveres erők főparancsnoka Kiegyensúlyozó szerepe van az Ogy. és a Korm. között, de hatáskörüket nem veheti át.

16 A köztársasági elnök hatalmának korlátai
Jogalkotói jogkörrel nem rendelkezik Intézkedései jelentős részéhez a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. Ez alól kivétel: - választás időpontjának kitűzése - az állam képviselete - részvételi, felszólalási és javaslattételi jog az ogy. és ogy.bizottságok ülésein - népszavazás kezdeményezése

17 A köztársasági elnök felelőssége és védelme
Személye sérthetetlen, Politikai felelőssége nincs Jogi felelőssége csak szándékos törvénysértés esetén van Büntetőeljárás alá csak a tisztségétől való megfosztás után vonható

18 KORMÁNY JOGÁLLÁSA A közigazgatás csúcsszerve
Végrehajtó-rendelkező hatalom Nincs az ogy. alá rendelve, de az ogy.-nak tartozik felelősséggel és tevékenységéről az ogy.-nak köteles beszámolni Az ogy. megvonhatja a bizalmat a K.-tól konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal, de döntést nem hozhat helyette

19 A KORMÁNY MŰKÖDÉSE A miniszterelnök felelősségén nyugszik
A miniszterelnököt a Ke. javaslatára az ogy választja.

20 A KORMÁNY HATÁSKÖRE Alkotmányos rend védelme, fegyveres erők, rendőrség, rendészeti szervek irányítása, működtetése Kül- és belpolitika meghatározása, a közigazgatás irányítása Állampolgárok jogainak biztosítása, védelme Társadalmi, gazdasági, szociális célkitűzések kidolgozása és megvalósítása Törvények végrehajtása – jogalkotás

21 ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG FELADATA Az alkotmány egyedi értelmezése
Előzetes és utólagos normakontroll Alkotmányjogi panaszok, alkotmánysértések vizsgálata Állami szervek hatásköri összeütközésének eldöntése

22 Alkotmánybíróság határozata
Nincs fellebbezés ellene, végre kell hajtani A Magyar Közlönyben ki kell hirdetni

23 Bírói szervezet Legfelsőbb bíróság Táblabíróságok
Fővárosi, Megyei bíróságok Helyi bíróságok

24 ÜGYÉSZI SZERVEZET Centrális Hierarchikus

25 Ügyészi hatáskör Törvényességi felügyelet Nyomozás felügyelete
Vádemelés és a vád képviselete

26 TOVÁBBI ÁLLAMI SZERVEK
Állami számvevőszék Országgyűlési Biztosok Helyi önkormányzatok

27 A JOG KIFEJEZÉS ÉRTELME
Tételes jog = jogszabály Érvényesülő jog = jogszabály+joggyakorlat Alanyi jog = valakinek a joga valamihez

28 A JOGSZABÁLY JELLEMZŐI
Hatalmi jelleg Akikhez szól, azoknak általánosan követendő Az adott magatartás ismételtsége vagy ismételtségre irányuló célzata Általánosítás (elvonatkoztatás) A jogszabályhoz jogkövetkezmény fűződik

29 A JOGSZABÁLY ELEMEI Tényállás: jogilag jelentős elemek öszessége
Rendelkezés: jogalkotói akarat Jogkövetkezmény: előny vagy hátrány

30 Jogszabályok megoszlása jellege szerint
Előíró Tiltó Engedő

31 Jogszabályok megoszlása tartalmuk szerint
Kógens Diszpozitív

32 Jogszabály elemei Tényállás - történeti (objektív valóság)
- jogi (törvényi) Rendelkezés Jogkövetkezmény

33 A jogszabály érvényessége
Jogalkotói jog Hierarchia Hivatalos kihiretés

34 JOGALKOTÁS Az arra felhatalmazott szervek tudatos szabályozási tevékenysége hatalmi pozícióból

35 Jogalkotói jog Alkotmányban és A jogalkotásról szóló törvényben
meghatározottak szerint

36 Jogalkotó szervek Az Alkotmányban vagy a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott állami szervek és személyek, amelyek jogot alkothatnak

37 Jogalkotásra felhatalmazott szervek és személyek hatályos jogunkban
Országgyűlés Kormány Miniszterek Önkormányzatok

38 A jogszabály hatálya Tárgyi Területi Személyi Időbeni

39 A jogrendszer és tagozódása
Jogrendszer: a tételes jog összessége Jogág: azonos jogi tárgyra vonatkozó normák összessége Sajátos felelősségi formát hordozó jogszabályok csoportja Jogág pl.: közjog, polgári jog, büntetőjog, munkajog stb.

40 JOGALKALMAZÁS A jogszabályban megnyilvánuló állami parancs teljesítése: önkéntes jogkövetés állami kényszer

41 A jogalkalmazás formái
Laikus = önkéntes jogkövetés Hivatalos állami szervek döntése: Igazságszolgáltatási (bírói) Közigazgatási (ügyészség, közigazgatási szervek, fegyvezer erők, rendvédelmi szervek hatásköre)

42 A jogalkalmazás elemei
Tényállás megállapítás A jogszabály értelmezése A történeti és törvényi (jogi) tényállás egybevetése A tényállás minősítése A jogkövetkezmény megállapítása és végrehajtása

43 A jogszabály értelmezése
Logikai Nyelvtani Rendszertani Történeti

44 A jogszabályok hierarchiája
Alkotmánytörvény (Ogy.) Törvény (Ogy.) /Törvényerejű rendelet/ (ET.) Kormányrendelet (Korm.) /Minisztertanácsi rendelet/ (MT.) Miniszteri rendelet (miniszter) /Államtitkári rendelkezés/ (államtitkár) Önkormányzati rendelet (önkormányzat)

45 Jogszabályok jelölése
Törvény: kiadás dátuma: római sorsz.- rövid jelölés / Tövényerejű rendelet / Kormányrendelet, miniszteri rendelet, államtitkári rendelkezés arab ssz.- törve kiadás éve - zárójelben a kiadás hónapja, napja - rj.

46 AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) JOGSZABÁLYAI
Az EU saját, autonóm jogrendszerrel rendelkezik: közösségi jog, mely magába foglalja az Eu teljes joganyagát

47 A közösségi jog joganyagai
Elsődlege jos Másodlagos jog Esetjog

48 Elsődleges jog Alapító szerződés
Alapító szerződést módosító szerződések Csatlakozási egyezmények Egyesülési szerződés Költségvetési szerződés

49 Másodlagos jog Rendelet Irányelv Határozat

50 Rendelet A közösségi jog legerősebb jogforrása Kötelező erővel bír
A tagállamok közvetlenül alkalmazzák, nincs szükség nemzeti jogszabályi átvételre Lényege: az államok korlátozzák szuverén jogaikat, így a rendelet hatálya nem csak az államokra, hanem azok állampolgáraira is kiterjed

51 Irányelv A közösségi jogalkotás legfontosabb eszköze
Az elérendő célt határozza meg, a megvalósítás módját a tagállamra bízza, feladat a közösségi joghoz való közelítés A megvalósítás módjának meghatározása = a jogharmonizációval,

52 Az irányelvek Általános jelleggel tartalmazzák a közösségi célkitűzéseket A tagállam belső jogi aktusai által a nemzeti jog szabályaivá válnak A harmonizált jogszabály a záró rendelkezései között deklarálja az EU irányelnek való megfelelést (Mvt.: 89/391/EGK irányelv)

53 Határozat Konkrét ügyekre vonatkozó norma
Kötelező, de csak annak kihez szól : a címzettnek

54 Esetjog Az Európai Bíróság joganyaga

55 Kötelező erővel nem bíró jogforrások
Vélemény: konkrét kérdésekben ad álláspontot Célkitűzés: cselekvési, magatartási elvárás Ajánlás: segíti a közöségi jog értelmezését

56 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET