Az allergiás megbetegedésekhez társuló pszichés zavarok kezelése

Az előadások a következő témára: "Az allergiás megbetegedésekhez társuló pszichés zavarok kezelése"— Előadás másolata:

1 Az allergiás megbetegedésekhez társuló pszichés zavarok kezelése
Összeállította: Dr. Stauder Adrienne PhD pszichiáter, pszichoterapeuta Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet 2005. május

2 Az előadás vázlata Allergiás tünetek gyakorisága és háttértényezői
Pszichés tényezők hatása az allergiás tünetek lefolyására Pszichiátriai zavarok gyakorisága Az összefüggéseket magyarázó elméletek Diagnosztikus szempontok Terápiás vonatkozások

3 Allergiás kórképek gyakorisága
Nemzetközi szakirodalom Hungarostudy 2002 (élettartam) asthma bronchiale 2-10% 3,9% szénanátha, allergiás kötőhártyagyulladás 10-20% 7,2% ekzéma, csalánkiütés, kontakt bőrallergia 10-12% 5,5% ételallergia 1-3% 1,7% gyógyszer allergia 5%-10% Egyéb: rovarcsípés allergia (anaphylaxia) <1% 4,8% (többszörös kémiai túlérzékenység)

4 Az allergia multifaktoriális kórkép
Az allergiás tünetek kialakulásában, a betegség lefolyásában szerepet játszanak Genetikai hajlam Környezeti hatások Szociális-gazdasági tényezők Életmód Pszichés tényezők A háttértényezők egymással is összefüggésben állnak (rendszerszemléletű megközelítés)

5 Szervezet aktuális állapota

6 Pszichés zavarok hatása az allergia lefolyására
Súlyosabb tünetek, gyakoribb rohamok Gyakoribb sürgősségi vagy kórházi ellátás Több betegnap, munkaképesség csökkenés Életveszélyes vagy halálos asztmás roham Indokolatlan korlátozottság, elkerülő magatartás Az alapbetegség által nem indokolt, nagyfokú életminőség romlás

7 Pszichés zavarok hatása a terápiára
Szokásos kezelésre a vártnál kevésbé reagál Inadekvát (túlzott v. elégtelen) gyógyszer-használat, orvoshoz fordulás Alternatív gyógymódok fokozott igénybevétele Betegségelőnyök, pszichoszomatikus tünet Orvos- beteg kapcsolat problémái: dependencia, non-compliance, elégedetlenség terápiával, orvossal / beteggel

8 Pszichiátriai zavarok gyakorisága
Szorongásos, hangulat-, és szomatoform zavarok prevalenciája együttesen: % Prevalencia függ: minta kiválasztása (populációs vagy klinikai vizsgálat) allergia típusa, súlyossága pszichiátriai diagnózis módja (szűrőkérdőív, interjú, kezelési diagnózis, pszichotróp gyógyszerhasználat) Szorongással, depresszióval kezelt betegekben gyakoribb az allergia (40-70% pozitív bőrpróba)

9 Asztma, szorongásos zavarok, depresszió
Asztmások 30-40%-ában szorongásos tünetek, 5-10% pánikzavar, legszorosabb összefüggés Krónikus légúti betegségek növelik pánikrohamok, pánik zavar kockázatát Súlyos, szteroid rezisztens asztma hátterében gyakran pszichiátriai zavar A depresszió az életveszélyes ill. halálos asztmás rohamok egyik fő rizikótényezője Asztmások körében több vizsgálat is fokozott öngyilkossági kockázatot talált

10 Szénanátha, szorongás, depresszió
Fiatal szénanáthásokban, és első fokú rokonaik körében gyakori a nagyfokú félénkség Egy éves időszakban a szénanáthával kezelt betegek 15%-a részesült antidepresszív és/vagy anxiolítikus kezelésben is Populációs vizsgálatban pánikzavar, hangulatzavar 2-3-szor gyakoribb allergiásokban Gyakoribbak a pszichiátriai zavarok egész évben fennálló allergiás rhinitis esetén Szezonális rhinitis esetén allergia szezonban alacsonyabb fekvésű a hangulat és romlik a kognitív teljesítmény

11 Allergiás bőrtünetek és szorongásos zavarok
Bőrbetegeknél magasabb szorongás pontszámok Allergiás bőrtünetek (ekzéma, urticaria) stressz hatására megjelenhetnek, súlyosbodhatnak Kr. idiopátiás urticariában, pruritusban anxiolítikumok jó hatásúak lehetnek

12 Ételallergia és pszichés zavarok
Kérdőíves vizsgálatokban ételallergiásnak tartja magát 5-7%, kettős vak próbával <1% Gyermekkori hiperaktivitás-figyelemzavar szindróma egy alcsoportjában a táplálék túlérzékenység kiváltó /súlyosbító tényező lehet Leggyakoribb triggerek: mesterséges színezékek, tartósítószerek (de nem kizárólag)

13 Többszörös kémiai túlérzékenység
Szomatizáció? Kontrollált vizsgálatban: aktuális pszichiátriai zavar prevalenciája 44% Gyerekkori abuzust szenvedett nőkben gyakoribb

14 Pszichiátriai zavarok hazai betegcsoportban
ALLEPSY 1998 (Stauder, Kovács) Multicentrikus kérdőíves felmérés allergológiai szakrendelésen megjelenő betegek körében 850 kérdőív, 60 interjú Allergiás betegek 19%-ában klinikailag jelentős szorongásos és/vagy depressziós tünetek +13% enyhe, határérték feletti tünetek Asztma 30.1%, rhinoconj. 14.6%, egyéb 16.7% Alapellátás: 12,9% prevalencia (Szádóczky 2000)

15 Pszichiátriai zavarok gyakorisága (HUNGAROSTUDY 2002; reprezentatív minta, 18-65 éves, 10242 fő)
Élete során orvosi kezelésben részesült….. Allergiás (múlt év) N= Kontroll teljes minta Esély hányados (OR) „depresszió” miatt 10.5% 6.3% 7.0% 1.74 „pánik” miatt 4.7% 2.7% 3.0% 1.80 egyéb pszich. probléma miatt 2.5% 1.2% 1.4% 2.07 összes pszi-chiátriai zavar 13.4% 8.0% 8.9% 1.78 Stauder, Réthelyi, Csoboth, Kopp: HUNGAROSTUDY2002

16 Pszichiátriai zavarok és allergia kezdete
alllergia kezdete (életkor) 66- 56-65 46-55 36-45 26-35 19-25 13-18 7-12 0-6 nincs all pszichiátriai kezelés (%) 22 20 18 16 14 12 10 8 6

17 Testi állapot: allergiás tünetek
Ok vagy okozat? Pszichoszociális tényezők:stressz életesemények konfliktusok erős érzelmek Testi állapot: allergiás tünetek fáradtság alvászavar Közös háttértényező

18 Szomato-pszichés hatások
A betegség, mint stresszor (észlelt kontroll, szorongás, depresszió) Alvászavar növeli pszichiátriai zavar kockázatát Allergiás gyulladás, antiallergikum KIR hatásai Kr. betegség pszichoszociális hatásai (életmód, családi szerepek megváltozása) Felnőttkori pszichiátriai zavarok gyakrabban alakulnak ki azoknál, akik gyerekkorban allergiások voltak

19 Pszicho-szomatikus tünetképzés
A tünet kommunikációs szerepe a családi rendszerben Alexithymia: kognitív-affektív zavar, az érzelem felismerés és kifejezés nehézsége (Sifneos 1972: a- lexis=szó thymos=érzelem) Betegség előnyök, másodlagos megerősítők Gyakoribb pszichiátriai zavarok, több traumatikus életesemény allergiások családjában Saját vizsgálat (1998): 3600 fő, éves fiatal nők: allergiások szülei körében gyakoribb depresszió, válás, gyakoribb a bántalmazás

20 Pszichofiziológiai elméletek
Vegetatív idegrendszer szabályozási zavara: cholinerg (paraszimpatikus) túlsúly, adrenerg alfa: hiperreaktivitás, beta: hiporeaktivitás Légzés szerepe: asztma, szorongás izgalom, sírás, nevetés, köhögés roham kiváltó Hipocortizolizmus: hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely komplex szabályozási zavara (stressz depresszió, immun kórképek…)

21 Pszichoneuroimmunológia
Ader: KIR és immunrendszer között komplex közvetlen kapcsolatrendszer Humorális: citokin receptorok egyes idegsejteken (gyulladásos mediátorok depresszív hatása) Neurális: egyes immunsejteken kimutatható ideg-végződések (pl. hisztamin termelő hízósejteken) Allergia: kondicionált reflex (művirág, hipnózis) KIR axon mastocita idegsejt

22 Egészségpszichológia
Hangsúly a betegség megélésén van Beteg ismeretei és megküzdési stratégiái döntően meghatározzák életminőségét (testi, lelki és szociális jól-lét) Self-management: aktív megküzdés, kontroll Pozitív betegségtudat: lehetőségek maximalizálása, határok tudatosítása Gyerek: egészséges személyiségfejlődés

23 Öngondozás (self-management)
Ismeretek megszerzése, készségek begyakorlása Reális célkitűzések, elfogadható terápiás eljárások Önmonitorozás: (tünet, PEF, trigger, gyógyszer) Önkontroll: légzőtorna, relaxáció, asszertivitás Önbizalom nő, dependencia csökken Szorongás csökken, depresszió megelőzhető Kiadványok Betegoktatás Asztma klub

24 Pszichiátriai zavarok felismerése
Diagnosztikus nehézségek: hasonló tünetek alvászavar, fejfájás fáradtság, energiátlanság ingerlékenység, koncentrációs nehézség levertség, kedvetlenség nehézlégzés, légszomj szívdobogás elkerülő magatartás Pszichofarmakológiai kezelésben részesült a „valószínűleg pszichiátriai esetek” 53.3%-a (ebből rendszeres gyógyszerszedés 22.1%)

25 Diagnosztikus interjú
Interjú: pszichoszociális háttér („Egyéb probléma?”) Rizikó tényezők: női nem, felnőttkori allergia kezdet, életkor asztma, sokféle allergén, trigger egész évben fennálló panaszok, pozitív pszichiátriai családi anamnézis Kulcstünetek: stressz, erős érzelmek kiváltják vagy rontják az allergiás tüneteket (tüneti napló) Indokolatlan félelmek, tartós hangulatváltozások Túlzott elkerülő magatartás, félelem rosszullétektől Alvászavarok (elalvási nehézség, korai ébredés)

26 Szűrőkérdőívek Betegségspecifikus életminőség kérdőívek
Validált magyar verzió: adatbázis Juniper féle asztma, szénanátha ÉM kérdőív felnőtteknek, gyerekeknek Pszichiátriai szűrőkérdőívek Saját vizsgálatunkban (megbízhatóság>80%) : Juhász Neurózis Pontozóskála, Beck Depresszió Tünetlista, Spielberger Szorongásosság Skála

27 Gyógyszeres terápiás lehetőségek
Depresszió és pánikzavar diagnózisa esetén többnyire indokolt antidepresszívum adása Gyógyszer interakciók miatt fokozott óvatosság Elsőként választandók: SSRI, kettős hatású szerek (sertralin, venlafaxin) és RIMA Korábban: triciklikus antidepresszívumoknak közvetlen antihisztamin, gyulladásgátló hatását kimutatták, de sok a mellékhatás Fontos a beteg felvilágosítása a gyógyszer használattal kapcsolatban és a rendszeres kontroll (tüneti napló)

28 Anxiolítikumok alkalmazása
Akut szorongás kezelésére Pánikzavar, komorbid szorongásos tünetek esetén antidepresszivumokkal kombinálva Nagypotenciálú benzodiazepinek (alprazolam, clonazepam) Kispotenciálú benzodiazepinek asztmában kerülendők, légzésdepressziós hatásuk miatt Gyógyszerinterakciók miatt fokozott óvatosság! Gyakran asztmás, allergiás, tünetek is javulnak

29 Pszichoterápiás lehetőségek
Önállóan, vagy pszichofarmakoterápia kiegészítése gyanánt Kognitív viselkedésterápia (magatartásterápia) Interperszonális pszichoterépia Relaxáció, légzéskontroll Bio-feedback (PEF: csúcsáramlás mérő) Rövid terápiák: problémafeltárás (Rogers) Családterápia (családi asthma program) Szimbólumterápiák, imagináció, hipnózis

30 Relaxáció Progresszív relaxáció Vegetatív egyensúly helyreállítása
Kórosan fokozott izomtónus csökkentése Légzés tudatosítása Önmegfigyelés Testi érzések helyes megítélése Szorongás csökkentése Kontroll élmény, dependencia csökkentése

31 Pszichoszomatikus önrontó körök
Önmegfigyelés, szorongás Iatrogénia Testi tünetek Csökkent aktivitás Betegségelőnyök, környezeti reakciók

32 Összegzés Allergiás betegknél pszichiátriai zavarok kétszer gyakrabban fordulnak elő Pszichés problémák negatív hatással vannak a tünetekre és a kezelésre Fontos a pszichoszociális háttér megismerése Pszichiátriai zavarok felismerése (kérdőív) Betegoktatással gyakran megelőzhető szorongás, depresszió Pszichiátria zavar esetén gyógyszeres és/ vagy pszichoterápiás kezelés Nem csak a lelki állapot, az allergiás tünetek is javulhatnak

33