A kompetencia alapú oktatás implementációja

Az előadások a következő témára: "A kompetencia alapú oktatás implementációja"— Előadás másolata:

1 A kompetencia alapú oktatás implementációja
Hálózati tanulás A kompetencia alapú oktatás implementációja Szekszárd, november 26.

2 Amiről szó lesz: Mik a hálózatok Legfontosabb jellemzőik
A tanulás korszerű értelmezése A felnőttek tanulásának jellemzői Tanulás a hálózatban: tanuló hálózat A tanuló hálózatok jellemzői

3 A hálózat Azonos értékű elemekből álló rendszer, amelyben az elemek különböző módon kapcsolatban állnak egymással. Az elemek lehetnek pontok, emberek, városok, sejtek, számítógépek, honlapok, üzletek, iskolák…

4 A hálózatok… Skálafüggetlenek Kisvilágok Egymásba ágyazottak
Gyengén kapcsoltak

5 Skálafüggetlenség Annak a valószínűsége, hogy valamely elemnek egy nagyságrenddel több szomszédja legyen, egy nagyságrenddel kisebb. (Pareto: 80/20)

6 Kisvilágság „Hat lépés távolság” 5,15,35, 80, 150
A kisvilágság segít megőrizni a biztonságérzetünket az elidegenedett világban.

7 Egymásba ágyazottság „A paca messziről pont, közelről maga a végtelen”
Az egymásba ágyazottság segít megérteni a világot magunk körül.

8 Gyengén kapcsoltság A gyenge kapcsolatok a hálózat két, egymástól távoli pontját kötik össze. Gyakran változnak. A gyenge kapcsolatok stabilizálják a hálózatokat.

9 A tanulás …egy rendszerben bekövetkező, hosszabb távon ható, adaptív változás. (Nahalka István) … a tudás (kognitív, affektív, motoros) megszerzésére irányuló tevékenység, amelynek eredményeként folyamatosan alakul, fejlődik és szocializálódik a személyiség. (Csoma Gyula)

10 Kolb tanulási ciklusa

11 Oktatási hálózatok típus Fő funkció Jellemző tev. „praxis-közösség”
Szakemberek gyakorlati problémáinak megoldása Tapasztalatcsere szervezetek hálózata A szervezetek eredményességének növelése Laza kapcsolatok, egymás kompetenciáinak használata tanuló hálózat Együttműködés a tanulási eredmények és képességek növelése érdekében Közös tanulás, megfelelő struktúra Praxisközösség a szakemberek gyakorlati problémáinak megoldására jön létre. A hálózatok e típusára elsősorban a tapasztalatcsere jellemző. A hálózat segít megtalálni azt az embert, aki választ tud adni egy adott problémára. Néhány ilyen típusú hálózatban olyan adatbázisokat működtetnek, amelyekben könnyen megtalálhatóak egy adott probléma megoldásával kapcsolatos gyakorlatok, tapasztalatok. Ilyen tapasztalati közösségek pl. a különböző szakmák képviselőinek a szervezetei, az oktatás területén tipikusan ilyen pl. a történelem- vagy a magyartanárok egyesülete. A „szervezetek hálózata” autonóm szervezetek közötti együttműködés, amely laza kapcsolatokon alapul. Az együttműködő csoportok „személyes haszna” egymás kompetenciáinak és speciális piaci pozícióinak használatából származik. Az ilyen típusú szerveződés haszna, hogy benne az egyes szervezetek megtarthatják önállóságukat, viszont valamennyien eredményesebbé válnak, hiszen jobb terméket tudnak előállítani, illetve a megrendelők igényeihez jobban igazodó szolgáltatást tudnak biztosítani.

12 Praxisközösség Kapcsolatok, információk és szakmai kommunikáció biztosítása az azonos szakmai feladatot ellátó szakemberek számára Adatbázisok Hírlevél Honlap Szakmai rendezvények Egyéni tudásgyarapodás, nem is cél a szervezeti tanulás Pl. Azonos szakos pedagógusok szakmai szervezete

13 Szervezetek hálózata Fontos a szervezeti reprezentáció kérdése (intézményvezetés) - információáramlás - az egyéni tudásgyarapodás beépülése a szervezetbe? - egyéni tanulás – szervezeti tanulás kapcsolata - pl. Önfejlesztő Iskolák hálózata A hálózat tagjai iskolák (intézmények) Az információcserén túl Egymás kompetenciáinak használata: Szakmai tapasztalatcsere (intézménylátogatás, óralátogatás, konferencia) szakmai programok közös fejlesztése és felhasználása (tanítási program, óravázlat, értékelési rendszer, stb.) Közös programok (vetélkedő, szakmai projekt, stb.)

14 Tanuló szervezet …olyan szervezet, amely jövőjének kialakítása érdekében folyamatosan növeli, erősíti alkotókedvét és tehetségét.” (P. Senge)

15 A tanuló szervezet jellemzői
Közös jövőkép Személyes kontroll Közös tanulás Mentális modellek Rendszergondolkodás Közös jövőkép: A szervezet minden tagja azonosulni tud vele, Olyan kihívást jelent a szervezet számára, amelyet annak tagjai csak közös erőfeszítéssel tudnak megvalósítani, Folyamatosan alakul, Kapcsolódik az egyének jövőképéhez Személyes kontroll: Saját jövőképpel rendelkező, azt tudatosan megvalósító, folyamatosan fejlődő munkatársak, Kezdeményezőkészség, Felelősségvállalás, Belső igény az állandó tanulásra, Elégedettség, boldogság Közös tanulás: A csoport teljesítménye több lehet, mint az egyéni teljesítmények összessége  Tanuló teamek, Közös problémamegoldás, Tapasztalatcsere, Belső mentorálás Mentális modellek:„Azok a mélyen belénk épült általánosítások, képek és elképzelések, amelyek alapvetően befolyásolják világszemléletünket és leghétköznapibb cselekvéseinket.” (Senge) A mentális modellek megismerése  szorongás, agresszivitás, új energiák  szemléletváltás  problémamegoldás Rendszergondolkodás: A rendszergondolkodás olyan szemléleti, illetve fogalmi keret és eszközrendszer, amelynek célja, hogy gondolkodásunkat a nagyobb összefüggések átlátására irányítsa, és segítsen abban, hogy döntéseinknél a hosszabb távú, tovagyűrűző hatásokra koncentráljunk, cselekedeteinket pedig a mélyben húzódó lényeges tendenciák, minták és összefüggések ismeretében határozzuk meg.

16 A létrehozásukhoz szükséges feltételek
Tanuló hálózat A létrehozásukhoz szükséges feltételek Egy vonzó elképzelés, vagy egy lelkesítő cél megvalósítása érdekében szerveződik, a megvalósítást segítő szervezetben A középpontban a diákok tanulása áll Új lehetőségeket teremt a felnőttek tanulására Önkéntes irányítás és menedzsment Jellemzői Közös értékek és jövőkép Vizsgálódáson alapuló csoportos tanulás Együttműködés Támogató és megosztott irányítás Közös felelősség a diákok tanulásáért és sikereikért Támogató feltételek Közös értékek és jövőkép – középpontban a diákok tanulása és az iskolafejlesztés Vizsgálódáson alapuló együttműködő tanulás – egymás támogatása az új módszerek kipróbálásában és közös tanulás az eredményekből; a diákok munkájának közös megfigyelése; szakmai folyóiratok és könyvek olvasása és közös megbeszélése, az alkalmazás lehetőségeinek közös meghatározása Együttműködés – tapasztalatcsere az eredményesebb munka érdekében. Közös feladatmegoldás különböző teamekben. A tanítás tervezését, megvalósítását és az értékelést sokkal gyakrabban végzik közösen, mint egyedül. (megbeszélések, óralátogatások) Támogató és megosztott irányítás – hatalommegosztás, közös döntéshozatal, támogatás, információterjesztés. A diákok tanulásának fejlesztése a legfőbb prioritás. Közös felelősség a diákok tanulásáért és sikereikért – nemcsak a saját osztályunkért, vagy a tehetséges gyerekekért vagyunk felelősek. A tantestület minden tagjának azon kell munkálkodnia, hogy adaptáljon, fejlesszen és széles körűen tanuljon azért, hogy az iskola valamennyi diákja jobb teljesítményt érjen el. Támogató feltételek – fizikai, pszichológiai, érzelmi és tárgyi támogatás (pl.: idő és tér biztosítása a közös tanuláshoz, megfelelő órarend, elvárások, közösségfejlesztés, bizalmi légkör, közös feladatmegoldás, stb.)

17 Tanuló hálózatok létrehozása I. - Alapelvek
Megosztott irányítás – jövőképfejlesztés, támogatások biztosítása, kihívások Közös birtoklás – a hálózat annyira tud működni, amennyire képes összehozni az embereket egy vonzó és elkötelező elképzelés köré. (A közös elképzelések fejlesztése fontosabb, mint a pénz) Közös morális cél: a diákok tanulás és jóléte – a tagoknak szilárdan kell hinniük abban, hogy közösen többet tudnak tenni a gyerekekért, mint egyedül. Minden egyes gyerek tanulási teljesítményének a javítása a legfőbb hajtóerő. Közös felelősség a munka minőségéért és értékéért – közös hálózatértékelő stratégia (mérföldkövek, tevékenységek, eredmények) A közös birtoklás, a gazdagság fejlesztése és az elképzelések és szándékok közös fejlesztése sokszor fontosabb a hálózatok fenntartásában, mint az anyagi támogatás. A hatékony hálózatok pozitív hatással vannak a diákok teljesítményére.

18 II. Együttműködő szervezet kiépítése
Az együttműködő tanulást lehetővé tevő szerkezet – a maximális részvétel biztosítása és az együttműködés fenntartása (személyes és virtuális kapcsolatok, aktív támogatás, facilitálás, kritikus barátságok, közvetítés a hálózaton belül, és kívülről is) Együttműködő kapcsolatok A tanulás 3 területe: tanulás valamiből; valakivel és új tudás közös létrehozása Vizsgálódás, kutatás – kutatás alapú tanulás, bizonyítékokon és adatokon alapuló tanulásfejlesztés

19 III. A gyakorlat megváltoztatása
A változás és a fejlesztés képességének építése – tervezett stratégiák az intézményeken belül és közöttük; a tagok számára gazdag szakmai és vezetői támogatás Új és hatékony kapcsolatépítés az iskolán belül és a gyerekekkel foglalkozó egyéb szervezetekkel Új modellek a folyamatos szakmai fejlődésre és a vezetés tanulására- közös tanulás és fejlődés A rendszerszintű hatás és rendszerirányítás – tapasztalati tanulás: a hálózat segít az egyes intézmények problémáinak megoldásában

20 A megvalósítás dilemmái
Motiváltak-e a pedagógusok a folyamatos szakmai fejlődésre? (Akarnak-e tanulni?) A hálózati tanuláshoz szükség van-e tanuló szervezetre? Milyen támogatási formák léteznek? Mennyi időbe telik a megvalósítása? Kell ez nekünk?

21 Köszönöm, hogy meghallgattak